Eger - napilap, 1937/1

1937-05-23 / 82. szám

Aha 10 FILLÉB ♦ Vasárnap ♦ Trianon 18, 1937 május 23, Eger, XL Vili. évf. 82. szám ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POST A- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ. BERT ALAN- U. 1. TELEFON: 322. osztogatja áldását, oda árasztja ke­gyelmét, ahol üres edényeket talál. Üresítsük ki tehát magunkat ren­detlen vágyainktól és szokásainktól egészen, hogy alkalmasak legyünk Isten áldásának és kegyelmeinek befogadására. Azért most, mikor a budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra az egész országban egy teljes elő­készületi eucharisztikus évet kez­dünk, ne feledjük, hogy mindennek az Eucharisztia kultuszán kívül elsősorban az a célja, hogy lelkileg megtisztuljunk és megújhódjunk, magán-, családi, társadalmi és ál­lami életünkben pedig megszüntes­sük mindazt, ami az Isten törvé­nyével ellenkezik. Adja Isten, hogy az egész föld kerekségre innen Magyarországról induljon ki nagy, világmentő res­tauráció, melyre soha nagyobb szük­ség nem volt, mint napjainkban. És, ha nemzetünk hosszú évezredeken keresztül, sokszor az érdekeltek há­látlansága dacára, kardjával, életé­vel védelmezte a kereszténységet, a nyugati kultúrát, most szellemi és lelki fegyverekkel a hála reményé­ben is megvédelmezze és mentse az egész emberiséget. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Az Érsebiőpásztor a Szent István Jubileumi évre elrendelte az egyházmegye Iskoláinak rendbehozatalát Készítsétek el az Úr átfát! írta: Dr. Serédi Jusztlnián bíboros hercegprímás. Mikor Hazánk fővárosában a XXXIV. Eucharisztikus Világkon­gresszust várjuk, Keresztelő Szent János szellemében a próféta sza­vaival kiáltom magyar katolikus testvéreim felé: „Készítsétek el az Ur útját, tegyétek egyenesekké ös­vényeit; minden völgy betöltessék, minden hegy és halom megaláztas- sék, mert eljő az Ur!“ Eljő pedig nemcsak úgy, mint máskor: eljő nem csupán mihoz- zánk, magyarokhoz, hanem gyönyörű székesfővárosunkban eljő az egész emberiséghez! És, ha Krisztus azt ígérte, hogy ahol ketten, vagy hár­man összejönnek az Ő nevében imádkozni, Ő is ott van közöttük, és meghallgatást nyer közös imá­juk: akkor bizonyos, hogy az 1938. évi budapesti Eucharisztikus Világ- kongresszuson Krisztus itt lesz kö­zöttünk és meghallgatja annak kö­zös imáját. Mert a kongresszuson és vele kapcsolatban nemcsak mi, magyarok imádkozunk, hanem igazi testvériségben velünk imádkozik úgyszólván az egész emberiség. És ebbe az egyetemes, az egész embe­riség nevében ég felé szálló közös imádságba belekapcsolódik maga Krisztus földi Helytartója is, és részt vesz benne az egész katolikus Anyaszentegyház. Milyen felséges, milyen vigasztaló, hogy imádkozó seregeink között itt lesz maga Krisztus Urunk a legméltóságosabb Oltáriszentségben és bizonyosan meghallgatást nyer buzgó, közös imádságunk a Katolikus Anyaszent­egyház, a magyar Haza és az egész emberiség igazi javára. A kis Ma­gyarország 1938-ban átmenetileg valóban nagy, óriási, egyetemes kegyhellyé változik, ahová mintegy búcsút járnak a nemzetek, ahová eljön az egész világ, mert akkor Hazánkban Krisztus Urunk bősége­sebben és egyetemlegesebben osz­togatja majd áldását és kegyel­meit. Hogy azonban Isten áldásában és kegyelmeiben éppen mi, magyarok, minél bőségesebben részesüljünk, elsősorban lelki tekintetben kell az Úr eljövetelére előkészülnünk. Ves­sünk ki azért szivünkből és lel­kűnkből mindent, ami Isten törvé­nyével ellenkezik, mert Isten ott Eger, május 22. Dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pá­pai trónálló legutóbb kiadott pásztor- levelében a Szent István jubileumi esztendő alkalmából felhívja a fő­hatósága alá tartozó tanintézetek vezetőségét az iskolák jókarba ho­zására, berendezéseinek kiegészíté­sére, hogy az iskolák, mint a Szent Istváni kultúra elsősorban hívatott terjesztői a lehető legteljesebb mér­tékben megfelelhessenek magasztos kulturális feladataiknak. A főpász­tori levél példaképül állítja a tan­ügyi hatóságok elé a korszerűen átszervezett, kibővített és felszerelt érseki tanítóképzőintézetet s erre- vonatkozóan a többi között ezeket mondja: Egyházmegyémnek a papnevelő­intézet mellett legfontosabb nevelő­intézménye, a belső munkájában és tanári karában átszervezett egri érseki róm. kát. tanítóképzőintézet, — amelyet a nagyemlékű Pyrker J. László pátriárka, érsekelődöm az 1828. évben alapított, — 109. tan­évét ez év szeptember havában el­helyezésében jelentékenyen kibővül­ve és teljesen új, korszerű felszere­léssel és szertárakkal ellátva fogja megkezdeni. így készül fel tanitó- képzőintézetünk Szent István király­nak, hazánkban a keresztény kul­túra magvetőjének, jövő évi jubi­leumára és ezzel válik lehetővé, hogy az alapítás szerint az ország első tanítóképzőintézete minden e- gyéb tekintetben is elfoglalja méltó helyét a tanítóképzőintézetek között. Szolgáljon ez követendő például egyházmegyém minden iskolafenn­tartójának. Különösen is az egyes egyházközségek törekedjenek arra, hogy iskoláik épületeit, ha szüksé­ges, tatarozási államsegély kiesz­közlésével is, lehetőleg még ez év folyamán jókarba hozzák és megfe­lelő bútorzattal, valamint az előírt tanszerbeli felszereléssel a lehető legtökéletesebben ellássák. Iskolá­ink, a szentistváni kultúra terjesz­tői és erjesztői, ezzel fogják leg­méltóbban megünnepelni Szent Ist­ván királynak jubileumát. Jól tudom, hogy a mai rendkí­vül szűkös viszonyok között az is­kolafenntartók költségvetésük kere­tében alig is hozhatnak nagyobb áldozatot; éppen ezért elvárom lel­kes tanítóimtól, hogy a szükséges költségeket gyűjtésből és előadá­soknak a rendezéséből igyekezze­nek előállítani s az egyes szemlél­tetési eszközöket saját kezük mun­kájával készítsék el. Tanitóképző- intézetünk növendékei ebben a te­kintetben dicséretre méltó buzga­lommal járnak elől, amikor 10 ilyen gyűjteményt készítenek, hogy azok­kal a szegény szabolcsi egyházköz­ségek új iskoláit megajándékozzák. Az Érsekfőpásztor a továbbiak­ban felhívja a kerületi tanfelügye­lőket, fokozottabban ellenőrizzék, hogy az iskolák a főpásztori felhí­vásnak megfelelően épületeikben és felszerelésükben megujhodva ké­szüljenek fel nagy királyunk jubi­leumára. Ä szentév megnyitása Egerben Eger katolikus népe áhítatos lé­lekkel készül a szentév megünnep­lésére és bensőséges elmélyüléssel vesz részt annak megnyitásán. — A szenté v kezdetét Egerben ha­rangok zúgása fogja hirdetni, az összes templomokban ma, szombaton este fél órán keresztül konganak a harangok az ünnepi alkalomból. Holnap, Szentháromság vasárnapján reggel 9 órakor ünnepies szentmise lesz a főszékesegyházban, Veni Sancte-val, az Oltáriszentség előtt, délután pedig litániát mondanak. A szentmisén a hatóságok, hivata­lok és intézmények testületileg meg­jelennek. Délután 5 órakor az Egyház- község a szentév kezdetével kap­csolatban ünnepi gyűlést tart a ferences fehérteremben a következő tárgysorozattal: Harm. Meiszner I.: Nézz le a mennyből. Énekli az Angolkisasszo­nyok intézetének énekkara. Szohu- rek Antal: Eucharistia. Költemény, előadja: Morandi Gabriella, az Úr- leánykongregáció tagja. Liszt: Ó, üdvözítő áldozat. Énekli az Angol- kisasszonyok intézetének énekkara- Ünnepi beszéd. Tartja: dr. Kiss István teológiai tanár. Harm. Sza- lay L.: Boldogasszony Anyánk. Énekli az Angolkisasszonyok inté­zetének énekkara. A gyűlésre az Egyházközség tag­jait meghívják. Ma este utaznak el azolasz királyi vendégek a fővárosból Budapest, május 22. Viktor Emánuel olasz király és császár, Heléna királyné és csá­szárné, Mária királyi hercegnő és a kíséretükben Magyarországra érke­zett olasz főurak és előkelőségek ma este fél 7 órakor hagyják el a magyar fővárost. A felséges vendé­gek magyarországi tartózkodásuk harmadik napján szentmisét hall­gattak a Bazilikában, utána Viktor Emánuel megtekintette az aquin­cumi ásatásokat és látogatást tett a Nemzeti Múzeumban. Ma délelőtt a király és császár Esztergomba utazott az ásatások megtekintése végett. A királyt és császárt Serédi Jusztinián dr. her­cegprímás kalauzolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom