Eger - napilap, 1937/1

1937-05-13 / 76. szám

Eger, XL VIII. évf. 76. szám Aba 6 fillér ♦ Csütörtök ♦ Trianon 18, 1937 május 13, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAKAREKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. fiz emericanás ifjúság ünnepi találkozója lesz a pünkösdi Országos Diéta Közöltük, hogy az Emericana vezérségének határozata folytán az emericanás ifjúság Országos Diétáját ez évben a pünkösdi ünnep napjain Egerben rendezik meg. Az emericanás napok a Foederatio Mátra, Agria, Egedia és Eszterházy- ana ifjúságának ünnepi seregszemléje lesznek, egyben alkalmul szolgálnak arra is, hogy a vidéki corporatiók és az országos szervezet közötti kapcsolatokat megerősítsék. A ma­gyar közélet időszerű kérdéseit a Diétán az ifjúság előadói tárgyal­ják, az emericanás napok legkiemel­kedőbb eseménye pedig pünkösd­vasárnapján a Líceum aulájában fél 6 órakor kezdődő dísz-kuriális lesz, amelyen Kosa Kálmán dr. min. tanácsos, prior és P. Röss Bertalan kapucinus lelkész tarta­nak előadást. Este 9 órakor a cor­poratiók közös táncestélye fejezi be az ünnepi napot a Kaszinóban. Makiár, május hő. (Kiküldött munkatársunktól.) A Hevesmegyei Gazdasági Fel­ügyelőség közreműködésével a He­vesmegyei Gazdasági Egyesület Borhy György cs. és kir. asztalnok, felsőházi tag elnöklete alatt nagy­szabású szarvasmarhadíjazást ren­dezett Makiár községben. Az egri járás 14 községéből hajtottak fel ki­zárólag kistenyésztők részben törzs- könyvezetlen szarvasmarhákat és a 200 darabot meghaladó „mezőny“ nemcsak számban, de minőségben is a meglepetés erejével ható, kiváló minőséget mutatott fel és igazolta azt a sok fáradozást és áldozatot, amelyet a gazdasági élet vezető tényezői Hevesmegye szarvasmarha tenyésztésének fellendítése érdeké­ben hoztak. Az ünnepiesen feldíszített Levente­téren dr. Szabó Gyula főszolgabíró fogadta a jegyzői kar élén a díja­zásra megjelent bíráló bizottságot és érdeklődő díszes közönséget. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Ka­marát Plósz István alelnök és Mayer Béla titkár, a Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek Szövetségét dr. Mészá­ros József kir. gazdasági felügyelő, az Alföldi Zöldmezőszövetséget dr. Piukovich József alelnök, Borsod vármegyét Balkay József kir. gaz­dasági felügyelő képviselték, a bí­ráló bizottságok elnökei Kiár Jenő földbirtokos ^ és vitéz Fluck Gusztáv kir. gazdasági felügyelő voltak, akik mellett Zboray László érseki ura­dalmi főintézö, Cserjánszky Aladár érseki uradalmi intéző, dr. Örss Kálmán vármegyei főállatorvos, dr. Schütz Ferenc kir. állatorvos, Krisz­tián Imre v. országgyűlési képviselő, Kaldau Ferenc és mások tevékeny­kedtek. Díjakat adományozták: a föld- mívelésügyi minisztérium, az Egri Székesfőkáptalan jószágigazgatója, Hevesvármegye közönsége, Makiár község, a Tiszajobbparti Szarvas­marhatenyésztő Egyesületek Szövet­sége, a Hevesmegyei Szarvasmarha­tenyésztő Egyesület, szigeti Győrffy László jószágfelügyelő, dr. Szabó Gyula főszolgabíró pénzdíjak alak­jában. A legértékesebb díjakat |az Egri Érseki Uradalom jószágigaz­gatósága adományozta 2 drb. törzs­könyvezett mangalica kocasüldő for­májában, melyek darabsulya 80 kg. körül van, továbbá dr. Petro Kál­Pénteken tárgyalják Gyöngyös zárószámadásait Gyöngyös város képviselőtestü­lete péntek délután 3 órakor rend­kívüli közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatán a város háztartásá­nak, a Városi Villamosművek, Víz­művek és a Mátravasutnak 1936. évi zárszámadása, Gyöngyös város építési szabályrendeletének légol­talmi szempontból szükséges ki­egészítése, Gyöngyös városszabályo. zási tervének kiegészítése stb. sze­repelnek. A kétségkívül nagyjelentőségű tárgyak minden bizonnyal a szo­kottnál nagyobb érdeklődést válta­nak ki a képviselőtestület körében. Eger város és az egri járás tanítói pénteken pedagógiai szemináriumot tartanak Egerben Heves vármegye tanfelügyelősége Eger város és az egri járás tanítói testületé részére május 14-én, pén­teken reggel 8 órai kezdettel az egri belvárosi állami elemi iskola tornatermében pedagógiai szeminá­riumot tart. A szemináriumot, amelynek célja a tanítóság szakzépzettségének fej­lesztése egyes oktatási és nevelési kérdésekben, a következő műsorral rendezik meg: Hiszekegy. Elnöki megnyitó. Papp Irén füzesabonyi rk. elemi iskolai tanítónő olvasmány­tárgyalásból tanítást tart (a IV. osztály anyagából). Maróthy Béla makiári rk. tanító a huszonnégy órás időszámításról tanít. Hajnal Gábor nagytályai rk. igazgató „Rajztanitás az elemi iskolában“ címmel értekezik. Nagy Sándor mak­iári rk. iskolai igazgató saját V—VI. osztályos növendékeivel rajztanítást mutat be. Béky Pál füzesabonyi rk. tanító saját készítésű földrajzi és történelmi szemléltető eszközeit is­merteti. Szózat. A pedagógiai szemináriumon való részvétel a tanítói kar szempont­jából igen kívánatos, annál is in­kább, mert az egyes tárgyakhoz fűződő vita alkalmas arra, hogy a témákat több oldalról minél jobban megvilágítsa. Nagy érdeklődés mutatkozik az első egri középiskolai énekkari hangverseny Iránt Eger, május 12. Mint legutóbb jeleztük, az egri közép és középfokú iskolák: az AngolkisasszonyokLeánygimnáziuma és Tanítóképzője, a Polgári Leány- skolája, a m. kir. állami Polgári Fiú- és Leányiskola, az Érseki rk. Tanítóképző Intézet és a RK. Fiú Felső Kereskedelmi Iskola ének­karai pünkösd előtti szombaton d.u. 5 órakor a Városi Színházban hang­versenyt rendeznek. A műsoron szerepló magyar nép­dalfeldolgozások a legújabb idők néprajzi kutatásai során felszínre került páratlan szépségű, utóléríie- tetlen művészi becsű és más nem­zetekét messze felülmúló magyar népdalkincsből valók. A Lengyel László-játék egy darab magyar tör­ténelem dalban, játékban elbeszélve, a Pünkösdölő a tavaszi népszokások és gyermekjátékok káprázatos gyűj­teménye, a „Jelenti magát Jézus,“ a három főünnep gondolatának fón- ségesen egyszerű összefoglalása. A színmagyar katonanóták, táncdalok és gyermekjátékok vidám hangula­tába belevegyül a szomorú magyar sors gondolata: ha Kodály Zoltán, Bartók Béla és példájuk nyomán sokan mások éppen a megszállt te­rületeken, úgyszólván az utolsó percben össze nem gyűjtötték volna nemzetünk dalban élő kulturkin- cseit, akkor a trianoni békeszerző­dés nemcsak erdőinktől, bányáink­Kitünően sikerült a Heves­megyei Gazdasági Egyesület makiári szarvasmarha díjazása tói, hanem dalainktól, népköltésze­tünk legszebb remekeitől is meg­fosztott volna bennünket. Az isko­lai énektanításban ma már ezek a dalok foglalják el az első helyet s az ország minden részében mind sűrűbben hangzanak fel az éneklő ifjúság ajkán. A műsor kiemelkedő száma F. Kaufmann Emmy hegedüművész- nőnek, a Városi Zeneiskola igaz­gatójának szereplése, aki Hubay Jenőnek, a világhírű magyar hege­dűművészek nemrég elhunyt vezéré­nek és nevelőatyjának két remekét adja elő: részlet a „Cremonai he­gedűséből és „A fonóban“ című mű­veket. A hangverseny iránt, amely az első ilynemű próbálkozás Egerben, igen nagy érdeklődés mutatkozik. Jegyek a Keresztény Sajtószövet­kezetben kaphatók P— P, 80, 60, 50 és 30 filléres áron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom