Eger - napilap, 1937/1
1937-05-09 / 74. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. május 9. 11-én, kedden délután 6 órakor lesz a ferencesek fehértermében, a következő műsorral: Elnöki megnyitó. Pálosi Ervin dr. egyet. mt. jogakad. ny. r. tanár: A föld és névtelen tőke adózása Magyarországon. Horváth Sándor: dr. A gazdasági törvény és az erkölcsi törvény egymáshoz való viszonya. Berecz István jh.: Milyennek látom a falut. Elnöki zárszó. Vendégeket szívesen lát a Jogakadémiai Kör Elnöksége. Selyemharisnya, női selyem fehérnemű, gumifűző, bőrkesztyű nagy választékban, a legjobb minőségben Pál Károly divatházában. Takarékossági hitel 6 hó. Szabott árak. Uitéz Subik Károly pápai prelátus szenteli fel május Z3-án a gyöngyösi iparoscserkészek zászlóját Eger, május 8. A gyöngyösi 776. sz. Hertelendy Gábor iparos-cserkészcsapat május 23-án tartja zászlóavatási ünnepségét, amely nemcsak az ifjúságnak, hanem a város egész társadalmának ünnepe lesz. A rendezőség Lipeczky Jánosné zászlóanyával az élén mindent megtesz az ünnepség sikere érdekében, ugyanakkor Smolensky Géza parancsnok gyűjti a zászlószegek megváltását és az adományokat a háromszáz pengős zászló költségeinek fedezésére. A szentelést vitéz Subik Károly pápai prelátus, kanonok, az iparos ifjúság nagy barátja délelőtt 10 órakor az Országzászló előtt tartandó tábori mise keretében végzi és résztvesznek azon a Kaszinó Egyesület ünnepségére érkező vendégek is. Délben díszebéd lesz a Brucknerben, amelyre már mintegy százan jelentkeztek, este pedig nívós műsorű tábortüzet rendeznek az Orczy-kertben. A gyönyörű fehér zászló egyébként már napok óta ki van téve Szloboda Jenő divatáru kereskedő kirakatába. Renökíuül értékes műsorral rendezi meg uasárnap orgonahanguersenyét 5zalay Lajos orgonaműuész Jeleztük, hogy a főszékesegyház jubileumának megünneplése keretében reggel 9 órakor Kriston Endre püspök ünnepi szentmisét pontifikái, Török Kálmán pápai prelátus szentbeszédet mond, délután pedig Szalay Lajos orgonahangversenye egészíti ki az ünnepséget. A hangverseny műsorát a kitűnő orgonaművész az orgonairodalom legértékesebbb számai közül válogatta össze és közreműködnek azon: Saint Genois-Dessewffy grófné, Fogéi Elemér városi mérnök, Bitter Dezső érs. tanítóképzőintézeti zenetanár és a Tanítóképző Énekkara. A műsor egyébként a következő : J. S. Bach: Toccata. Dór hangnemben. J. S. Bach: Fantázia és Fuga. G moll. (Orgona.) Kodály Zoltán: Ave Maria. Karl Wendl: Sanctus. Előadja a Tanítóképző Énekkara, Bitter Dezső tanár vezényletével. C. Franc: Á Moll Korál- fantázia. (Orgona.) J. S. Bach: Ária a karácsonyi oratóriumból. Szalay Lajos op. 15. (1930): Ave Maria. A. Stradella: Pieta Signore. Énekli Saint Genois-Dessewffy grófné. A. Quillmant: Gyászinduló és a Szeráfok éneke. (Organa.) G. F. Händel: Sarabande. Golterman:Kan- tiléna. C. Saint-Saens: Le Cygne. Gordonkán előadja Fógel Elemér városi mérnök. Antalffy Zs. D.: A faunok játéka. Kisfaludi Pikéthy T.: Kantiléna. W. Faulkes: Bar- carolle. (Orgona.) K.Wendl: Agnus Dei. Halmos L.: Isten nagysága. Előadja a Taíntóképző Énekkara, Bitter Dezső vezényletével. L. Boell- mann: Gót szvit. 4 tételben. (Orgona.) A rendezőség kéri a közönséget, hogy a hely szentségét vegye figyelembe. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Egy vagy két idényt tartson-e Egerben Kardoss Géza színtársulata Eger, május 8. Kardoss Géza színigazgatónak, különösen az utóbbi évek súlyos Ezer reuma ellen harcol az „EZEREUM“, 40 év óta kitűnő gyógyszere a reumatikus, csúzos, köszvényes bajoknak. Gyógyszertárakban kapható. Készítője: • PÁNCZÉL ÁRPÁD % „Őrangyal" gyógyszertára, Eger. viszonyai között komoly gondot okoz a színikerületéhez tartozó városok idénybeosztása. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a színigazgató kétszer jött évente Egerbe: ősszel három-négy hétre és tavasszal, vagy nyáron hat hétre. Ez a megoldás természetesen sok költözködési munkával és még több költséggel járt, amit ma már csak [nagyon nehezen lehet előteremteni a színház iránti SE® érdeklődést tekintetbe véve. Éppen ezért Kardoss Géza azzal a tervvel foglalkozik, hogy évenkint csak egyszer tart idényt Egerben, a két hónapot összevonja s május—júniusban egyfolytában játsz- sza le. A gondolat mindenképpen szerencsés, nemcsak a színigazgató szempontjából, aki nagy költséget takarít meg, hanem a közönség szempontjából is. Eger iskolaváros és szőlőtermelő vidék. Az iskolai költségek és a szüreti idők nem engedik színházba [a közönséget. Ezenkívül a színház fűtőberendezésének hiányosságai is sok kellemetlenséget okoznak. | HSr" Hádai-jazz a Korona terraszán SaSJfBS«. | Hétfőn félárű „Eger" Eger, május 8. Hétfőn ötven százalékos sajtóest keretében Gárdonyi Géza Öreg tekintetes című bájos meséjű regényének színpadi változatát adja elő a színtársulat. Ezen az előadáson búcsúzik az egri közönségtől Kardoss Géza igazgató és Pillér Ferenc. A kedvezményes búcsúelőadást bizonyára sokan fogják megnézni a féláru szelvény felhaszná-est: Öreg tekintetes lásával. A szelvényt alább közöljük: Utalvány az Öreg tekintetes május 10-i előadására. Egy drb jegy ... .....................................-----------------------------------------helyre. Miért kell és miért gazdaságos támogatni az önkéntes tűzoltóságot Eger, május 8. Részletesen ismertettük legutóbb az egri önkéntes tűzoltó-egyesület 63. rendes közgyűlésének lefolyását. Már akkor jeleztük, hogy az egyesület pártoló tagságának kérdésére és ismertetésére visszatérünk. ígéretünket most beváltjuk avval, hogy — érezzük — ezt az ügyet nem szabad elejtenünk a közérdek szempontjából sem. Ennek a nemescélú testületnek mindössze 240—250 pártoló [tagja van Egerben. Ez is új egy jó révészében, mert nemrég csak 110— 115 pártoló tagja volt, akik fizettek évenkint 2, azaz kettő pengőt erre a nemes cél anyagi támogatására. Ha most meggondoljuk, hogy a jóminőségű szívótömlőből kétméteres darab 45—50 pengőbe kerül és tíz méter jófajta nyomótömlő ára — csavarok nélkül — 24—25 pengő; mindjárt láthatjuk, hogy mit ad Eger város közönsége ennek az ügybuzgó és minden tiszteletre érdemes testületnek. Evvel egyúttal megmondottuk azt is, hogy a testület anyagi támogatás nélkül fenn nem állhat és nem érheti el azt a magasztos célt, amit maga elé tűzött s amiért egyszerű és munkás tagjai annyit fáradnak és dolgoznak; nem egyszer testi épségüket, sőt életüket is kockáztatva. De ha már ez a gondolat nem indítaná meg városunk lakosságát, irányítsa az a megértés, hogy midőn az önkéntes tűzoltókat támogatja — a józan önzés is megszólal benne. Lássuk csak, hogyan áll ez a kérdés törvényes megvilágításban? A tűzrendészeti törvény kimondja, hogy «... a megyei városok hivatásos tűzoltóságot tartoznak fenntartani“ (16. §. 1. pont). Továbbá: „A hivatásos tűzoltóság tiszti és legénységi létszámát a város képviselőtestülete szabályrendelettel állapítja meg s ez a létszám akkor megfelelő, ha — a hivatásos tiszteket ide nem számítva — minden 2000 lélekre legalább — egy hivatásos tűzoltó jut“ (16. §. 2. pont). Végül: „A megyei városokban a hívatásos tűzoltólegénység létszámát állami rendszerű altiszti fizetési csoportokba kell szabályrendelettel megállapítani.. .“ (16. §. 9. pont.) Mivel pedig a tűzoltók valamennyien szabályrendelettel megszervezett műszaki-, szak- és altiszti fizetési osztályokba tartoznak és valamennyien nyugdíjra is jogosultak: elgondolható, hogy ez milyen terhet ró egy-egy városra. A legalább 16-os hiv. tűzoltói létszám Egerben azt jelentené, hogy a városnak legalább még hat-hét embert kellene beállítania az eddigi hívatásos tűzoltókhoz. Ez pedig pénzértékben legalább tízezer pengő kiadás-többletet jelentene, ami amúgy is nagyon megterhelt költség- vetésünk egyensúlyát még jobban veszélyeztetné. Ha pedig elgondoljuk, hogy a hívatásos tűzoltói intézmény évenkint 28—30 ezer pengőjébe kerül a városnak: tisztában lehetünk avval is, hogy miért kell nálunk az önkéntes tűzoltóság ? Azért, hogy megszabaduljunk az újabb tehertől, amelyet pedig föltétlenül reánk ró a belügyminisztérium, ha nincs jól kiképzett és kellő számú önkéntes tűzoltóságunk. Az önkéntes tűzoltóság tehát nem parádé, amelyen szűk látókörű emberek mosolyognak, hanem élet- szükséglet a köz szempontjából. Ma a város évenkint csak 400 pengő támogatást ad az önkéntes tűzoltóságnak. Nem bír többet adni. Mivel pedig a testületnek más olyan bevételi forrása nincs, amelyre biztossággal lehetne számítani:
