Eger - napilap, 1937/1

1937-04-29 / 68. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. április 29. Síkfőkúton fektettünk be 42 ezer pengőt, aminek a jövedelmét külön­böző adókban nem Eger város, ha­nem Noszvaj község fogja kapni. Ezért nem szabad nekünk ily tekin­télyesebb befektetéseket csak Eger város területén eszközölni. A síkfő- kúti befektetésnek legyen vége, a további villatelkek parcellázásá­ból és egyéb bevételeiből fizessék vissza az ínségalapnak a felhasznált 36 ezer pengőt egri ínségmunkákra, a külső városrészek utainak rend­behozására. A város érdekében a házi kezelés helyett, kívánatos volna Síkfőkút bérbeadása. Badil Károly. Egy 'pályázat érkezett be a gyöngyösi városi aljegyzői állásra A fogalmazói állásra ketten pályázták Eger, április 28. Jelentettük legutóbb, hogy az igazságügyminiszter Gálbory Józse­fet, az egri törvényszék elnökét sa­ját kérelmére nyugalomba helyezte. E tény mellett nem mehetünk el szótlanul, mert Gálbory József tá­vozása rendkívül nagy vesztesége Eger társadalmának és jogászvilá­gának. Egyéniségének méltatásánál örömmel ragadhatunk meg egy szempontot, amelyet egyébként rit­kán használunk. Ebben a városban ahol a történelmi események nagy vérkeveredést idéztek elő, sokszor nem a legszerencsésebb eredmények­kel, Gálbory József azok közé a kevesek közé tartozik, akik tisztán képviselik a magyarság minden mél- tóságos tulajdonságát és erényét. Jellegzetes, nemes vonásai a sajá­tosan magyar lélek és szellem méltó kifejezői.. A senki felé nem közeledő, de minden közeledést szíves barát­sággal fogadó, nobilis gondolkozásű, egyszerű, gerinces magyar úriságot példázta minden szavában és cse­lekedetében Gálbory József. Zár­kózottságában nemcsak a bírói szék lelkiism^eti magányossága volt fel­lelhető, amely ennek a hivatásnak embereit oly gyakran jellemzi, ha­nem fajtájának egyedül való meg­állása a világ dolgai között. Ezért volt hite is cicomátlan, hivalkodás nélkül való. Bírói munkájában az igazság ke­resésén kívül a megértés vezette, amint elnöki teendőiben is a szigo­rúság mellett a jóság irányította. A bírói emelvény mondanivalóin kí­vül ritkán nyilatkozott meg, de a- kik hallották, nem fogják elfelejteni ezeket a beszédeket. ;A klasszikus jogászi gondolkodás és mély emberi bölcsesség dokumentumait őrizte ezek­nek a beszédeknek minden mondata és érthető volt az az» elragadtatás, amely hallatukra elfogta akár az országos bírói kongresszus minden­felől összegyűlt tagjait, akár a vár­megye ügyvédi karát, ha egy — egy ünnepélyes együttes ülést tartott a törvényszék. Távozását mélyen sajnálja a vá­ros társadalma s a vármegye egész közönsége, azzal a sajnálattal, amit akkor érez az ember, amikor egy szép, daliás magyar szobor mögött bezárulnak a múzeum kapui. E mú­zeum őre azonban a magyarság emlékezete, amely tiszta alakját mindig őrizni fogja. Az új törvényszéki elnök, mint szintén megírtuk, Bardócz Árpád, a kecskeméti ügyészség elnöke, akit Kecskemét városa ugyancsak nagy szeretettel és megbecsüléssel méltat kinevezése alkalmából. Bardócz Árpád 1879-ben szüle­tett régi székely nemesi családból a háromszékmegyei Szentkatolnán. 1901 júliusában került az igazság­szolgáltatáshoz: joggyakornokká ne­vezték ki Kézdivásárhelyre. 1907- ben kiváló sikerrel tette le a bírói vizsgát, úgyhogy a következő esz­tendőben jegyző, majd a székely­udvarhelyi törvényszéknél albiró lett. 1909-ben Erzsébetvárosba ne­vezték ki alügyésszé. 1910-ben ügyésszé léptették elő. Ettől kezd­ve állandóan Erzsébetvároson ma­radt. Csupán 1916 bán az oláh be­törés elől menekülni kényszerült. Az összeomlás után az oláhok ki­utasították és ekkor került 1920- ban Kecskemétre. 1921 októberében ügyészségi alelnöki címet kapott. 1923-ban Makkai Jenő (jelenlegi koronaügyész helyettes) távozása után átvette a kecskeméti ügyész­ség vezetését. A következő évben kinevezték elnökké. A III. fizetési csoport jellegét 1933-ban kapta. * Használt fényképezőgépet veszek, eladok és cserélek, amatőr felvételeit szakszerűen kidolgozom saját laboratóriumomban. Sugár Lász­ló illatszertár és fotó-szaküzlete Gyöngyös, telefon 139. A hirdetéseket kérjük naponta délelőtt 11 óráig leadni. Az Egri Polgári Lövésztársulat közgyűlése í Az Egri Polgári Lövésztársulat I vasárnap tartotta a Lövölde helyi- I ségében 174. évi közgyűlését. Kakuk Jenő lövészmester elnöki megnyitó­jában bejelentette, hogy Okolicsányi Imre alispán, a társulat főlövész- mestere nagy sajnálattal nem vehe­tett részt a mai gyűlésen, mert hi­vatali kötelessége váratlanul más- j hová szólította. Breznay Imre ny. tanítóképzö- intézeti igazgató élvezetes előadást tartott a Polgári Lövésztársulat múltjáról. A tudós előadó, mint Eger város történetének kutatója, | eddig ismeretlen és rendkívül érde- ! kés részleteket mondott, el a nagy- • múltú egyesület életéből. Az elő­adás anyagát alkalomadtán részle­tesen ismertetjük, most csak annyit jegyzünk fel belőle, hogy a Lövész­társulat közel két évszázada szol­gálja nemes hivatását Eger társa­dalmi életében és ma is fő hivatá­sa az egyesületnek a hazafias sport ápolása mellett, hogy közelebb hoz­za egymáshoz a társadalom osztá­lyait. Frank Tivadar polgármesterhe­lyettes, városi főjegyző szeretettel üdvözölte a lövésztársulatot és kérte az elnökséget, hogy Breznay Imre szép előadását az egyesület múlt­járól foglalják jegyzőkönyvbe és nyomassák ki. Az évi jelentés, pénztári száma­dás és az időszerű egyesületi ügyek megbeszélése után Kakuk Jenő el­nöki zárószavában kifejtette, hogy az idén megújhódott lövésztársulat sok reménnyel indul új fejlődésének útjára. A közgyűlés után a Lövésztársű- lat helyiségében megnyitó társas- ebéd volt, amelyen Kakuk Jenő hangulatos pohárköszöntőben üdvö­zölte Okolicsányi Imre főlövészmes- tert, majd a város képviseletében megjelent Frank Tivadart köszön­tötte, mint a társulat segítőjét. Frank Tivadar Breznay Imrére mondott pohárköszöntőt, aki ékes szavakkal viszonozta a hozzáintézett jókívánságokat. Az asztaltársaság tagjai sokáig ! maradtak együtt szeretetben a Lö­vésztársulat helyiségeiben, ahol ezen a napon megindult a lövész-élet. áz egri községi kihágás! bíróság Izgalmas tárgyalás után mondott Ismét ítéletet egy húscsempészésl ügyben Eger, április 28. Tegnap újabb állategészségügyi kihágást tárgyalt dr. Mlinkó An­tal községi kihágási bíró. Bóta Já­nos 28 éves ostorosi hentes és mé­száros, ennek kisegítője Vámos Jó­zsef 31 éves egri bélfeldolgozó és Czeizel János egri hentes és mészá­ros jelentek meg állategészségügyi kihágással terhelten a bíróság előtt, mert a feljelentés szerint március í 9-én a Bóta János ostorosi magán- ! vágóhídján hatósági ellenőrzés nél- I kül levágott, beteg marha tőgy, tü- j dő és máj-részeit »Vámos József | szállítási igazolvány nélkül beszál- ! lította Egerbe, ahol eladta Czeizel János hentes és mészárosnak ki- logrammonként 20 fillérért. Amint a vizsgálat megállapította, a tüdő gümőkóros volt, gennyes elváltozá­sokat mutatott és az emberi fogyasz­tásra alkalmatlan, az egészségre veszélyes volt. A csempészett zsi- gerek egy részét az emberi haszná­latra szánt hentesáruval együtt főve egy kondérban találták meg. Bóta János bírósági kihallgatása alkalmával nem is tagadta, hogy I üzemében hatósági engedély nélkül ; az ő távollétében levágtak egy be- | teg marhát, de a húsát kutyáival I etette meg, a belső részeit szintén j kutyaeledelnek adta el. Igazolványt ! azért nem váltott, mert a marha i beteg lévén, nem akart magának I költséget okozni. Ugyanezen a na- i pon vágott egy másik marhát is, ez ; azonban egészséges volt és a levá- ' gásnál is szabályszerűen járt el. Vámos József személyi adatai­nak fölvételénél kiderült, hogy há­rom év óta hatósági engedély nél­kül űzi iparát. Elmondotta, hogy Bóta megbízásából ő szállította be a a marharészeket Czeizelnek, aki az átvételnél jelezte, hogy kutyaete­tési célokra használja fel a tíz ki- lonyi tüdőt, májat és tőgyet. Szén János dr. városi állatorvos megjegyezte, hogy a leleplezésnél talált s a csempészett árú csoma­golására használt lepedő sokkal nagyobb vérnyomokat mutatott, mint sem az a benne szállított zsigerek- től származtatott volna. Tehát ala­pos a gyanú, hogy a marha húsré­szei is Egerbe kerültek. Czeizel János előadta, hogy ő a tíz kilogrammnyi marhazsigert ku­tyaetetési célokra vásárolta, mert olcsóbb volt, miutha a saját üze­mében visszamaradt anyagból etet­te volna a kutyáit. A tőgyet meg- akarta főzetni mert az keményebb mint a többi marharész. Azt nem tudta előre, hogy a zsiger milyen mennyiségű lesz. Ifj. Molnár László ostorosi húsvizsgáló arról vallott, hogy tudomása szerint a kérdéses időben Bóta csak egy, de szabály­szerűen bejelentett vágást eszközölt. Ez az állat egészséges volt s a húst lebélyegezte. Arról nem tudott, hogy Bóta korábban vágott volna, de tudomása volt arról, hogy he- tenkint vág állatot. Zimány Sándor egri helyettes húsbiztos jelen volt a csempészett árú lefoglalásánál Ceizel üzletében. Gálbory József—Bardócz Árpád Orosz Ernő számtiszt és dr. Bély János közigazgatási gyakornok pá­lyáztak. A képviselőtestület véleményéből arra lehet következtetni, hogy Orosz Ernő nagy többséggel nyeri el a közigazgatási fogalmazói ál­lást. A választás napjának kiírásá­ról Okolicsányi Imre alispán] a közeljövőben dönt. Kedden délben járt le a pályá­zati határidő a nem régiben meg­hirdetett gyöngyösi városi aljegy­zői állásra. A kitűzött határidőn belül az aljegyzői állásra csak dr. Hornyok Miklós I. o. közigazgatási fogalmazó, polgármesteri titkár adta be pályázatát, aki igy egyhangúlag nyeri el az állást. Megválasztása folytán megüresedő állására dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom