Eger - napilap, 1937/1
1937-04-22 / 64. szám
Eger, XL Vili. évf. 64. szám ÁRA 6 FILLÉR ♦ Csütörtök 4t Trianon 18, 1937 április 22, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 17 6. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERT ALAN- U. 1. TELEFON: 322. Darányi Kálmán szegedi kettős megnyilatkozása nevezetes napja volt az egész magyar politikai életnek, mert mesterkéltség és taktikázás nélkül mutatott rá azokra az igazságokra, amelyek jövőbeni célkitűzéseit meghatározzák. Bátor kézzel nyúlt a legkényesebb kérdésekhez is és határozott hangon, az államférfiul bölcsességnek félreismerhetetlen élességével szabott irányvonalat a kül- és belpolitika minden vonatkozásában. A \ magyar nemzeti társadalom bizalommal és örömmel figyelt fel Darányi Kálmán szavaira az ország minden részében és várja azok megvalósulását, amelyet bizonnyal meg fog hozni a népies nemzeti politika igaz szándékú vezére. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Vitéz Bobory Györgyöt, a képviselőház alelnökét, Tiszafüred képviselőiét, Heves vármegye volt főlspán|át belügyi államtitkárrá nevezte ki a kormányzó Darányi Kálmán miniszterelnök két nagy beszédet mondott Szegeden a Nemzeti Egység zászlóbontó nagygyűlésén és az azt követő banketten. A Városi Színházban elhangzott beszédében széles alapon, a magyar élet égető kérdéseit felölelő megnyilatkozásban fejtette ki álláspontját és mutatott rá követendő politikájának irányvonalaira, esti felszólalásában pedig azokról az egészséges európai szellemi áramlatokról szólott, amelyek a nemzet életében már sokszor jelentkeztek és arra hatással voltak. Már a költségvetés számadataiban megmutatkozott, hogy a miniszterelnök elgondolásai anuak a népies nemzeti politikának jegyében kívánják megmunkálni a magyar jövő útjait, amely magán viseli a szociális gondoskodás bélyegét. Nem véletlenül, nem szentimentális okokból, hanem mert meggyőződése, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a magyarság anyagi erejét megsokszozozzák és biztosítják azokat az előfeltételeket, amelyek a nép anyagi boldogulását jelentik. Ezért kell gondos körültekintéssel és mérlegeléssel egyaránt foglalkozni a gazdakérdésekkel, az ipar problémáival és a kereskedelemmel, vagyis mindazon tényezőkkel, amelyek a nemzet anyagi erejét gazdagítani hivatottak. Hogy azonban a nemzet mindeddig fennmaradhatott és azokat a csapásokat, amelyek a magyarságot sorozatosan sújtották, erőben túlélte, annak nemcsak az az oka, hogy az anyagi megalapozottságunk mindig biztosítva volt, hanem az is, hogy a szellemi erők kifejlesztésére is mindig gondot fordítottunk és mindig helyesen tudtuk a magyarság szellemével összeegyeztetve átvenni és felhasználni azokat az egészséges európai szellemi áramlatokat, amelyek minden nemzet életében jelentkeznek, s amelyeknek megismerése és felhasználása elől elzárkózni nem volna helyes politika. Fontos azonban az, hogy az európai eszméket ne válogatás nélkül préseljük át szellemi életünkbe, hanem a magyarság adottságaihoz haso- nítva, megfelelő feldolgozás után igyekezzünk azokat a magyarság sajátos érdekeinek szolgálatába állítani. Hevesvármegye közönsége és törvényhatósága örömmel és büszkeséggel vette tudomásul ma reggel a Magyar Távirati Iroda közlésében megjelent hirt, hogy a kormányzó vitéz dr. Bobory György m. kir. titkos tanácsos, országgyűlési képviselőt, a képviselőház alelnökét, Heves vármegye volt főispánját belügyi államtitkárrá nevezte ki. Az utóbbi időben, különösen Széli József dr. belügyminiszteri kinevezése óta egyre sűrűbben került kombinációba vitéz Bobory György politikai körökben, mint olyan erős és érdemes politikai egyéniség, aki egyedül jöhet szóba a Mikecz Ödön felmentésével megüresedett politikai államtitkárságra. Az új belügyi államtitkár régi katolikus családból származik. 1883- ban született Jászberényben. Jogi tanulmányai után Hevesvármegye közigazgatasában vállalt szolgálatot. 1906-ban közigazgatási gyakornok, majd szolgabíró, 1919-ben pé- tervásárai főszolgabíró lett. E hivatalának vezetését a forradalom alatt vette át. A legsúlyosabb időkben tartott ki helyén, nagy erőfeszítéseket tett, hogy megőrizze járása rendjét és békéjét. A kommunisták, amikor uralomra jutottak, letartóztatták és két ízben forradalmi törvényszék elé is állították. Bobory végsőkig kitartott járása élén és amikor az egri ellenforradalmi kísérletben való részvétele miatt halálra keresték, csak akkor szánta el magát a menekülésre. Hivatalát 1919 augusztusában vette át ismét és rövidesen a vármegye kormány- biztosa lett, majd Hevesmegye főispánjává nevezték ki és ebben a minőségében 1925-ig működött. Az 1931. évi általános választásokon a tiszafüredi kerületben választották meg képviselővé, mint az egységespárt hivatalos jelöltjét és ebben a kerületben :kapott egyhangú mandátumot az 1935—40. évi ciklusra is. Az 1935-ben megalakult képviselőház egyik alelnökévé választotta. Heves vármegye közönsége és törvényhatósága annál is inkább örömmel veszi vitéz Bobory György kinevezésének hírét, amely egy megérdemelten nagy politikai pályafutás rendkívül jelentős állomása, mert közvetlenül volt alkalma tapasztalni közéleti munkásságának nagyszerűségét és megismerni egyéniségének értékeit. A legsúlyosabb időkben került Heves vármegye élére, mint kormánybiztos és ő végezte el a forradalmak utáni zavaros politikai és társadalmi viszonyok konszolidálásának nehéz és alapvető munkáját. Megszilárdította a bizonyos fokig zilált közigazgatást, helyreállította a társadalmi osztályok közötti egyetértést, egyfelől olyan szaktudással, másfelől olyan erély- lyel, egyben tapintattal, amely emberi tulajdonságairól és vezetői képességeiről a legfényesebb bizonyságot szolgáltatta. Hogy ma a vármegyei közigazgatás az első vonalba emelkedett és minden gazdasági nehézség ellenére is értékes kincsként őrzi a társadalmi békességet, az vitéz Bobory György jó alapvetésének köszönhető. A vármegye közönsége a közeli jövőben alkalmat fog találni, hogy kifejezhesse különös örömét és büszkeségét a vele oly közeli kapcsolatban álló politikus kinevezése felett. Megindultak a Szent Lajos Egyházközség templomépítésének munkái Eger, április 21. Tegnap megtörtént az első kapavágás a Szent Lajos egyházközség által emelendő kanadai templom alapjának kiásásához. A kedvezőre fordult idő a napokban lehetővé tette az építési anyag helyszínre fuvarozását, amelyet az esőzések következtében felázott utak akadályoztak. Az építési anyagok helyszínre szállítása után tegnap hozzákezdtek a templom alapjainak kiásásához. A földmunkák befejezése után akadálytalanul megkezdik a kőműves munkákat is, hogy az új templom a megállapított építési ha- határidőre tető alá jusson. A régen óhajtott templomépítés megkezdése a Szent Lajos Egyház- község híveinek körében őszinte örömet keltett. Megkezdték az egri gépjárműkerület fór« galmi vizsgálatára a behívók kikézbesítését Eger, április 21. A belügyminiszter rendelete értelmében a közúti forgalomban használt géperejű jármüveket tulajdonosaik április 1 és június 30 között az illetékes gépjárműkerületi elsőfokú rendőrhatóságnál megvizsgálás céljából bemutatni kötelesek. A vizsgálat célja a géperejű közlekedési eszközöknek az üzemi- és forgalmibiztonság szempontjából való ellenőrzése. Az egri gépjárműkerületben, amelyhez Heves vármegye területe tartozik, a vizsgálatok május 3-án kezdődnek s május és június hó folyamán megszakításokkal, összesen 18 napon keresztül folytatják le. A gépjárműtulajdonosoknak a névre szóló idézésben megjelölt időpontban, a megfelelő igazoló iratokkal felszerelve a tűzoltólaktanya udvarán kell megjelenni, ahol a szemlét tartják. A gépjárműveknek a kerület székhelyén kívül történő megvizsgálása csak kellően megokolt esetben rendelhető el. Az erre vonatkozó kérelmeket május 10-ig lehet az egri rendőrkapitányságnál előterjeszteni.
