Eger - napilap, 1937/1
1937-04-13 / 59. szám
Eger, XL Vili. évf. 59. szám Aha 6 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 18, 1937 április 13, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYE! POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. hanem szerves megoldást óhajt megvalósítani. Ezt a célt szolgálja többek között az a kétmillió pengővel dotált önállósítási alap, amelynek segítségével évente két-háromezer ifjút lehet önálló életpálya megalapításához juttatni. Alig pár hete jelentette be a kormány a földhözjuttatottak terheinek óriási arányú könnyítését is. Ha mindezeket az eredményeket összevetjük, akkor azzal a hittel és reménykedéssel tekinthetünk a jövőbe, hogy a megindult javulás fokozódni fog és egyre nagyobb sikerrel dolgozhatunk tovább a trianoni Magyarország gazdasági és szociális újjáépítésén. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Uasdrnap filléres gyors jön Budapestről Egerbe Az államvasutak igazgatósága közli, hogy legalább ötszáz utas esetén április 18-án vasárnap filléres gyorsot indít Budapestről Egeren át Putnokra. A vonat a keleti pályaudvarról 5 óra 30 perckor indul, Egerbe érkezik 8 óra 56 perckor, Putnokra érkezik 12 óra 09 p-kor, Putnokról indul 18 óra 10 p-kor, Egerből indul 21 óra 06 p-kor, Budapestre érkezik 0 óra 19 p-kor. A 20 kocsiból álló szerelvényből 13 kocsit indítanak az egri utasok részére egyenkint 48 üléssel és 7 kocsit Putnok 'részére egyenkint 55 üléssel. A borfogyasztási adó teifes eltörlését követelték az egri mezőgazdasági bizottság gyűlésén Petro Kálmán dr. megalakítja a borvidéki képviselők parlamenti blokkját Javuló helyzet A pénzügyminiszter által legutóbb a képviselőház elé terjesztett állami költségvetés, ha csak igen óvatos formában is, mégis számol azzal a kétségtelen gazdasági javulással, amely világszerte megnyilvánul s nálunk Magyarországon is érezteti hatását. Ennek a ténynek tulajdonítható az a körülmény, hogy az 1937/38-as költségvetési előirányzat a kiadásokat 55'3 millió pengővel emeli, a bevételeket pedig 63 millió pengővel, mig a költségvetési hiányt 68 millió pengőben irányozza elő. Az idei költségvetés 90’5 millió pengő értékű beruházásokat irányoz elő a legkülönbözőbb területeken. Ebből az összegből a költségvetésben magában 44 millió pengő van előirányozva, mig egy külön törvény 46 millió pengőt irányoz elő olyan beruházásokra, amelyek elsősorban a nehéz helyzetbe került falusi lakosság életkörülményeit vannak hívatva megkönnyíteni. Vízügyi munkálatok, útépítés, az Alföld fásítása és hasonló közmunkák szerepelnek ebben az előirányzatban, amelyek sok-sok százezer magyar dolgozó kéznek fognak munkát adni. A szociális természetű intézkedések közül figyelemre méltó még az is, hogy a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak harmadik és hármon felüli gyermekei után a családi pótlék ötven százalékkal emelkedik. Rendkívül fontos az új költségvetésnek az a rendelkezése, hogy a kormány a több gyermekes családoknál az egyenesadók és illetékek terén kedvezményeket ad. Általában az a törekvés nyilvánul meg, hogy az adózást arányosabbá tegyék s a terheket a gyengébb vállakról fokozatosan az erősebbekre hárítsák át. A kormány rendelkezése az adók és illetékek területén az eddigi 9 százalékos késedelmi kamatot 6 százalékra szállította le. A költségvetés igen nagy összegeket fordít a fertőző és népbetegségek leküzdésére, kórházak dotációjára, a falvaknak egészséges ivóvízzel való ellátására is. Szociális téren mozog a kormánynak az a programja is, amelyet a diplomás ifjúság elhelyezésére dolgozott ki. Ez a program több esztendőre terjed és az állástalan diplomások helyzetén nem alkalomszerűen és karitative akar segíteni, Eger, április 12. A Szőlősgazdák Országos Szövetségének március 21.-én Budapesten tartott nagygyűlésébe kapcsolódva, az ország borvidékein vasárnap gyűléseket tartottak a szőlősgazdák, hogy országos állásfoglalással is nyomatékot adjanak a fővárosi nagygyűlés kívánalmainak és a szőlősgazda társadalom érdekében hozott határozatainak. Egerben a mezőgazdasági bizottság vasárnap délelőtt 10 órára hirdette meg a gyűlést a városháza nagytermébe. A szőlőtermelők nagy számban gyűltek össze a gyűlésre, amelyet azonban a rendőrség tiltó határozata folytán nem lehetett megtartani formai akadály miatt. A gyűlést ugyanis, mint gazdagyűlést kérték engedélyezni tévedésből, ilyen gyűlés tartását pedig a rendőrség nem engedélyezte. így aztán a „népgyűlés“ feloszlott, a mezőgazdasági bizottság azonban átvonult a kis tanácsterembe, ahol minden engedély nélkül gyűlést tarhatott, a nagyobb nyilvánosság kizárásával. A gyűlést Nagy Lajos, a mező- gazdasági bizottság elnöke nyitotta meg, majd Gröber Jenő a szőlőtermelők márciusi nagygyűléséről számolt be, megemlékezve báró Waldbott Kelemen, a Szőlősgazdák Orsz. Szövetsége elnökének nagyjelentőségű munkásságáról és ismertetve a nagygyűlés határozatát a borfogyasztási adó eltörlése érdekében. A felszólaló a továbbiakban kormányintézkedést sürgetett a borfogyasztás emelése érdekében, hivatkozott az olasz és francia államrendeletekre, amelyek a fogyasztási adó teljes eltörlését eredményezték. Magyarországon a 14-féle adó mellett még külön száz százalékos forgalmi adó is terheli a boreladást, ami a bortermelést a többi mezőgazdasági ágak mellett aránytalanul nehezebb helyzetbe hozza. Braun Károly polgármester felszólalásában utalt arra, hogy a termelő és munkás egyformán tudatában van a borfogyasztási adó teljes eltörlése szükségességének. Azonban az állami költségvetés már elkészült s így nem nagy remény lehet arra, hony a kormány még ebben az évben kiadja a régen várt rendeletét. Most kezdődnek azonban a külkereskedelmi tárgyalások. A kormányt sürgetni kell, hogy különös figyelemmel legyen az exportkontingensek megállapításánál a borértékesítésre s megfelelő mennyiségek elhelyezéséről való gondoskodással igyekezzék a belföldi piac árait biztosítani. Dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő emelkedett ezután szólásra. Vázolta a borfogyasztási adó eltörlése és a szesztörvény megalkotása érdekében a képviselőházban elmondott interpellációjának anyagát és az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ. A pénzügy- miniszter arra hivatkozott, hogy a borfogyasztási adó eltörlésével kieső 16 millióra nem talál fedezetet. Én rámutattam arra, — modotta dr. Petro Kálmán, — hogy az állami adó- és illetékmentességet élvező nagyvállalatok milliós nemzeti ajándékainak megszüntetésével megfelelő alapot lehet találni a borfogyasztási adó pótlására. A miniszter erre közbeszólva megjegyezte, hogy gazdasági irigység vezet engem. Azt mondtam: ha én egymillió magyar szőlőtermelő és munkás nevében irigy vagyok — ám vállalom, irigy vagyok a szőlőgazdaság bőrére a kereskedelemnek és iparnak nemzeti ajándékként juttatott jövedelmekre. A miniszter hivatkozott arra is, hogy a boletta-alapból 750 ezer pengőt juttatott a szőlősgazdáknak. Ez kevés és nem segítség, mert az akció későn jött. Az Alföldön ma is 10—12 filléres borárak vannak, ez nyomja le a mi árainkat is, mert a kereskedő, míg ott kap, nem jön ide vásárolni. A miniszter hivatkozott a borexportra is. Ez sem elégíti ki az igényeket, a beigért újabb 74 ezer hektónak is csak egy kis töredékét vette fel a külföld. Intervenciós vásárlásokkal kell a kormánynak a bortermelők segítségére sietni, hogy az idei feleslegektől a piac mentesüljön. A választóknak követelniük kell, hogy ne csak a gyűléseken szónokoljanak az országgyűlési képviselők, mikor pedig szavazásról, vagy egy miniszteri válasz tudomásulvételéről, vagy elvetéséről van szó, kivonulnak a teremből, hogy a választók ne tudhassák meg, hogyan szavaztak. Csak olyan képviselőket szabad a jövőben a borvidékeknek választani, akik teljes odaadással és minden erőfeszítéssel képviselik a szőlősgazdák érdekeit. Indítványozom, írjunk fel a miniszterelnökhöz és a földművelési miniszterhez a szesztörvény mielőbbi megalkotása érdekében is. Szederkényi János a hegyközség
