Eger - napilap, 1937/1

1937-04-03 / 53. szám

Eger, XL VIII. évf. 53. szám Aha 6 fillér ♦ Szombat # Trianon 18, 1937 április 3. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYE! POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. A román Ítélőtábla ma hirdet ítéletet a nagykárolyi iskola ügyében. Az ügy előzménye az, hogy a korábbi agitáció során felbiztatott németajkuak azt kíván­ták, hogy a nagykárolyi katolikus magyar iskolában a német nyelvet vezessék be tanítási nyelvnek, mi­vel a tanulók túlnyomó része el- magyarosodott sváb. A gyermekek szülei erélyesen tiltakoztak ez el­len a meglepő állítás ellen, a ro­mán kultuszminiszter azonban ka­pott az alkalmon és kiadta a német­nyelvű oktatásról szóló rendeletet. A szülők és a község pert indítot­tak, a román bíróság azonban a keresetet elutasította. A semmitő- szék ezt a döntést érvénytelení­tette és utasította a táblát, hogy az ügyben új ítéletet hozzon. A táblai tárgyaláson Popescu a román közoktatásügyi miniszter jogi képviselője, a szülők és a köz­ség keresetének elutasítását kérte. Azt hihetnők, hogy valami jogi ok­fejtéssel támasztotta alá ezt a kí­vánalmát. De nem. Popescu ur a jogász arra kérte a táblát, hogyne vegye figyelembe a jogi szempon­tokat, hanem csupán az ügy politi­kai oldalát tekintse. „Országos ér­dek — mondotta — hogy a határ­szélen ne legyenek magyar tömegek.“ Ezekután izgalom nélkül tekint­hetünk a táblai ítélet elé, mert mi sem természetesebb, hogy a magyar szülők kérelme nem jogi, hanem politikai megítélés alá kerül. A kul­tuszminiszter képviselője felszólí­totta az ítélkező hatóságot, hogy a jog parancsára ne legyen tekintettel, a törvény rendelkezését tegye félre és „egyéb szempontoknak“ megfele­lően ítélkezzék. Olyan szörnyű jelensége ez a ro­mán igazságszolgáltatásnak, hogy szinte el sem lehet hinni, hogy a művelt Európában történhetnek még ilyen kisebbségüldözések. Azt felel­hetjük Popescu jogász úrnak, hogy könnyű volna azon segíteni, hogy a román határszélen ne legyenek ma­gyar tömegek, de még sokkal köny- nyebb lenne számukra a helyzet ak­kor, ha a békeszerződések megkötése alkalmával nem tartottak volna számot olyan területekre, amelye­ken összefüggő magyar néptömegek élnek. Nem józan, nem megfontolt poli­tika az, amellyel a román erőhata­lom nap-nap után súlyos sebet ejt a magyar kisebbségen. Amint gróf Bethlen István húsvéti cikkében oly bölcs logikával kifejtette, fő­ként a román lapoknak a kormány kisebbségi politikájáról szóló dics­himnuszai eredményezték az atro­citások sorozatát, nem pedig a jó­zan ész politikájának gondos meg­fontolása. „Azt hiszik odaát a ha­táron túl, hegy az egész világ vak és nem látja ezeket a szörnyűsége­ket és hogy vakok vagyunk mi is?“ — mondja Bethlen István. Igen, azt hiszik, hogy nyugodtan Az egri városi adóhivatal most fejezte be a földadó előírását. Az adóhivatal 26.801 pengő földadót írt elő, ebből az összegből azonban csak mintegy tízezer pengő fog ténylegesen befolyni, mert egy 1931- ben kiadott pénzügyminiszteri ren­delkezés értelmében az évi 46-40 pengőn aluli földadófizetők alap­adóját hivatalból törölni kell, az adóalanyok csupán a földadó járu­lékos adóit tartoznak fizetni. Az ötezer személyt kitevő egri földadó­Gyöngyös, április 2. Két hónappal ezelőtt vonult nyu­galomba Gyöngyös városa aljegyző­je, Kováts István, aki negyven éven át példaszerűen látta el munka­körét és még azóta semmi intéz­kedés sem történt az állás betöl­tése érdekében. A város lakossága élénk figyelemmel kiséri a hivatal betöltésének ügyét, de a másod­jegyző ügykörének háromszoros meg­osztása folytán előállott áldatlan helyzet és a közérdek is azt köve­teli, hogy a megüresedett állást minél előbb betöltsék. Kérdést in­téztünk tehát az illetékesekhez a késedelem okát illetőleg, amelyre vonatkozólag a következő választ kaptuk: — A városi képviselőtestület nyug­sanyargathatják a védtelen székely - népet továbbra is, nyugodtan tipor­hatják a magyarságnak még azokat a jogait is, amelyeket a békeszer­ződések számukra annyira igazság­talan rendelkezései is biztosítanak. Pedig tévednek. Az üldözések, jog­talanságok sorozata, már túlságo­san hosszúra nyúlik s a történelem tanúbizonysága igazolja a latin köz­mondást : a sorozatoknak is megvan a maguk sorsa. Erdélyben is meg kell egyszer szűnnie a szenvedések sorozatának. fizetőknek igen nagy részét érinti ez a kedvezmény, úgyhogy az öt­ezer adófizetőből földadóját csak mint­egy kétszáz adóalany fizeti be, a leg­nagyobb birtokosok. A földadó járu­lékos adóit természetesen ezek is fizetik. A járulékos adók, mint köz­tudomású, az alapadónak majdnem száz százalékát teszik ki. A földadó­kivetést a városi birtoknyilvántar­tási hivatalban április 15-ig köz­szemlére tették ki s ellene eddig az időpontig felszólalás tehető. díjazó határozata és az állás betöl­tése iránti kérelme már megjárta a vármegyét és jelenleg jóváhagyás végett a belügyminiszter előtt fek­szik. Az 1931. évi szanálási törvény végrehajtása folytán ugyanis Gyön­gyös városának a közigazgatási stá­tusban csak kilenc tisztviselőt sza­bad tartania, mivel azonban ezt a számot a tisztviselők mai tizes szá­ma is meghaladja, így külön kikeli kérni a belügyminiszter engedélyét a betöltést illetőleg. Az állás be­töltését a város közigazgatási fel­adatainak emelkedése indokolja s így hisszük, hogy még a tavasszal megkapjuk az engedélyt. Ezek szerint csak a nyárra ese­dékes az új jegyző megválasztása, akinek személyét illetőleg Gyön­gyös város képviselőtestülete egy­hangúlag dr. Hornyák Miklós pol­gármesteri titkárra gondol, aki a másodjegyző ügykörét részben már el is látja. Táviratok a világ minden részéből. A belgrádi kisántánt értekezlet­nek az az erőfeszítése, hogy Fran­ciaország és a kisántánt között önműködő segélynyújtási egyez­ményt hozzon létre, legyőzhetetlen elvi akadályokba ütközik. Az aka­dály a Szovjetnek Franciaországgal és Csehországgal fennálló szerződé­ses viszonyából ered. — A magyar filharmonikus zenekar, amely német meghívásra április első harmadában Németország nagyobb városaiban hangversenyeket rendez, tegnap este Boroszlóba érkezett, ahol ünnepé­lyesen fogadták. —- A Statisztikai Hivatal közli, hogy Magyarország exportja a gazdasági év elejétől február végéig 390’6 millió pengőt tett ki. Az előző évivel szemben nagy fellendülést mutat. A javulás 14T százalék. — A Magyar Lég­oltalmi Liga első kiállításáról Buda­pesten sajtóbemutatót tartottak. A sajtó képviselői előtt ismertették a légoltalom megszervezési tervét. — A lengyel sajtó fenntartja azt az állítását, Sehogy a román kormány jegyzéket kapott a Szovjettől, a- melyben Besszarábiát végleg román nemzeti területnek ismeri el. — A bilbaói fronton a nemzetiek heves támadást kezdtek, melynek célja a város elfoglalása. Jelentős térnye­reségre tettek szert a nemzeti csa­patok. Két nap óta a többi front­szakaszról is nemzeti sikereket jelentenek. Ilanó tábornok jelenti, hogy a vörösök bombázták a kor- doboi kórházat. Megtorlásul a nem­zeti repülők Hain városára dobtak nagymennyiségű bombát. A tábor­nok rádióközleményében határozot­tan cáfolta a marokkói zendülés hírét. — Indiában a tegnap életbe­léptetett alkotmány ellen heves tüntetések voltak. A tüntetéseket a nacionalista kongresszus-párt ren­dezi. Sokan csatlakoztak a tünte­tőkhöz a mohamedán vallású lakos­ságból is. Több letartóztatás is tör­tént. — Skóciában a tengerészeti mi­nisztérium hatáskörébe tartozó hat fémipari gyártelep munkásai sztrájk­ba léptek és megszállták az üzemeket. A tárgyalások eddig nem vezettek Ötezer egri földadó-fizető közül ezévbeu Is 4800 adózó köztartozását törlik Befejeződött a földadó kivetése a városi adóhivatalban Belügyminiszteri engedély nélkül nem lehet betölteni a gyöngyösi városi aljegyzői állást Gyöngyösön bíznak benne, hogy még tavasszal megjön az engedély

Next

/
Oldalképek
Tartalom