Eger - napilap, 1937/1

1937-03-28 / 50. szám

2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. március 28. megbecsülésébe idézze a következő generációknak, míg Eger városa él és áll. A kívánság elvi megalapozásához semmi indokolás nem szükséges te­hát, mert egyetért és együttérez ebben az egész polgárság. Gyakor­lati kivitelben sem okoz nagy ne­hézséget a kérdés megoldása,f'mert a város rendelkezik olyan terület­tel, amely kellő rendezéssel és kar­bantartással méltó lesz arra, hogy a barokk Eger nagy álmodójának nevét viselje. A jelenlegi Foglár-térre gondo­lunk, amelynek nyugati oldalát Eger barokk megújhodásának egyik leg­szebb ékessége, a pénzügyi palota határolja, északi oldalán csinos vil­lák és lakóházak húzódnak, dél felé a Szent József internátus kertjének csinos, vadszőllővel futtatott kerí­tése szegi, nyugat felől pedig a pap­nevelő intézet kisebb kertjének fala zárja le. Ez az intim, szerény és bizonyos átalakításokkal gyönyö­rűvé és előkelővé varázsolható tér illenék legjobban Szmrecsányi Mik­lós egyéniségéhez, aki a csendes, elmélyedés és zárkózott szerénység embere volt. A téren csupán az út kérdését és ezzel kapcsolatban a parkosítást kellene megoldani. Az Orgonás tér és a Papnövelde utca felé vezető út vonala ma sincs tisztázva s a teret össze-vissza vágják a kocsi­nyomok. Határozott útvonalat (eset­leg a tér hosszában két útvonalat) kell kijelölni e téren, a megmaradó területet pedig parkosítani. A pap­nevelő intézet kőfala fásítással el­tüntethető. A terület rendezésével kapcsolat­ban vetődik fel egy másik gondo­lat is, amely még nagyobb súlyt, még szebb keretet ad a Szmrecsányi tér tervének. A rendezés megol­dása szerint a tér közepén, vagy annak keleti fejében, a pénzügyi palota felé tekintve állítsák fel Szmrecsányi Miklós mellszobrát, márványoszlop-alapzaton. Eger hal­hatatlan emlékű pártfogója, akijegy- ben a magyar tudományos, művészi világnak is büszkesége volt, meg­érdemli, hogy nemes szabású fejé­nek mását örökké őrizzék a város falai. Eger egyébként is szegény szobrokban és ez a gondolat nagy­ban emelné a város művészi kép­hatását is. A terv nem haladja meg a város anyagi erejét sem, annál is inkább, mivel a tér rendezésének és a szobor felállításának költsége a városi költségvetésbe esetleg több évre beosztható. A mellszobor meg­mintázásával természetesen csak a legkiválóbb művészek egyikét sza­bad megbízni. A gondolatot készséggel bocsájt- juk a nyilvánosság elé és a tervhez minden hozzászólást szívesen foga­dunk. Ami végül Foglár György egri kanonok emlékének megörökítését illeti, nevéről akár a Papnövelde­utcát, akár a városnak egy másik utcáját lehet megjelölni. Megjelentek a primőrök az egri piacon Az utóbbi időben új, üde színek vegyülnek az egri piac megszokott egyhangúságába: az árusok aszta­lain megjelentek a tavaszi primő­rök, a fogyasztó közönség nem kis örömére, mert a friss idénycikkek változatosságot jelentenek a hosszú tél folyamán megunt étrendben is. Igaz, hogy egyelőre még csak a tehetősebb fogyasztórétegeknek, mert a primőrök ára még meglehetősen borsos, bár kétségtelen, hogy a naponta növekvő felhozatal fokoza­tosan töri az árakat. Üde, piros csomókban virít a zöldségesek során a hónapos retek. Pár mogyorónyi fej csupán egy-egy csomóban, melegágyi termesztvény. Csomónkint 8 fillért kérnek érte. Tegnap még 10 fillér volt. A vevő­közönség soraiból sokan megnézik a ropogós fejeket, megemelik, meg ! is szagolják áhítattal, mint a virá­got. Megkérdezik az árát s — visz- szahelyezik az asztalra. Halmokban zöldéi a sóska is, szintén melegágyi, kilója egy pengő. Tavasz ajándéka a paraj is, ez már szabadföldi, 80 Aliiért kér­nek kilójáért. Szinte bőség van zöldhagymában, négy fillér csomója. I A hagymakedvelők vásárolják is. Figyelemre méltó áresés tapasztal­ható a burgonyapiacon. A termelők nagy mennyiségeket tartottak visz- sza burgonyából, a fogyasztás azon­ban alatta marad a kínálatnak. Az étkezési célokra szolgáló burgonya ára az utóbbi napokban 6—8 fillérre esett. Barokk stílusban átépítik az egri vasútállomást Egyre jobban fejlődik az állomás forgalma Eger közvéleménye, Okolicsányi Imre alispán és a vármegye köz- igazgatási bizottsága azt a lapunk­ban is felvetett kívánságot terjesz­tette a MÁV-hoz, hogy az egri vasútállomás épületét átépítéssel szépítsék meg és hozzák összhang­ba a magyar idegenforgalomban egyre kiemelkedőbb szerepet játszó város barokk építészeti jellegével. Az egri állomás épülete ugyanis mai állapotában nem kelt kedvező benyomást a külföldi és belföldi vendégek szemében. Most örömmel közölhetjük a hírt, hogy a MÁV igazgatósága elren­delte az egri vasútállomás átépíté­sét és megszépítését. Az idevonat­kozó terveket már el is készíttette Majáik János MÁV-épitészmérnök- kel. A tervek szerint az egész ál­lomásépület külseje díszes barokk stílt kap. Átépített ablakain zöld zsalugáterek lesznek, mint a Korona szálló ablakain. A Deák Ferenc utca felől díszes főbejáratot kap az épü­let, a kapu kiképzése hasonló lesz az egri posta épület díszes barokk bejáratához. A pályaudvar felé néző front szintén impozánsabb lesz. Az I. oszt. váróterem megszűnik, ennek egy részében, a pályaudvar felé eső fronton az IBUSz nyer ízléses el­helyezést. Az I. oszt. váróterem többi része az előcsarnok meg- nagyobbítását szolgálja. Az IBUSz eddigi pavillonját és az ott lévő fe­lesleges apró építményeket lebont­ják és helyüket parkosítják. Általá­ban az egész épület frontja szimet- rikus lesz, s a mellékhelyiségeket is díszesen átképezik. Olyan lesz az egész épület, mintha újat emeltek volna helyébe és impozánsabbnak fog látszani két park között a ke­cses külsejű barokk állomás. Tága­sabb, szebb lesz a perron is. Egy­ben a vasút megkeresi Eger váro­sát, hogy a megújított épületre való tekintettel, de idegenforgalmi okok­ból is, megfelelően hozassa rendbe a vasút déli oldalán vezető víz­levezető medret, amelyet most fe­nyőkkel igyekeznek eltakarni. Az állomás átépítése május hó­napban történik meg. A város kö­zönsége őszinte hálával adózik ezért a megértő intézkedésért a MÁV igazgatóságának, de nem feledkezik meg arról sem, hogy közérdekű kí­vánságának ezt a gyors teljesítését dr. Hamary Géza miskolci MÁV üzletigazgatónak köszöni, aki Eger iránt érzett régi szeretetéről most is tanúságot tett, amikor a MÁV igazgatóságánál javaslatával előse­gítette az Eger szempontjából fon­tos intézkedés kiadását, s így hozzá­járult Eger idegenforgalma emelé­séhez. Itt említjük még meg, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben fejlődött az egri vasútállomás be­rendezése is. Tizennégy sínpár bo­nyolítja le ma már az állomás belső forgalmát. Eger és Füzes­abony között pedig olyan állapotba hozták a pálya technikai felszere­lését, hogy gyorsvonatok is járhat­nának rajta. Itt egyébként a sze­mélyvonatok tehermentesítése vé­gett az utóbbi időben már külön tehervonat-párok is közlekednek, míg ezelőtt a személyvonathoz csa­tolták a tehervonatokat is. Az Eger —putnoki vonal teljesítménye is nagyban emelkedett az utóbbi idők folyamán. A kormány rendelete alapján a biztosítók felügyelő hatósága a Fonciére Biztosítóra ruházta át a Magyar—Francia Biztosító teljes elemi és életbiztosítási állományát A kormány 4800/1936. M. E. sz. rendelete alapján a biztosító magán- vállalatok m. kir. felügyelő hatósá­ga a Budapesti Közlönyben meg­jelent rendeletével a Magyar—Fran­cia Biztosító Részvénytársaság tel­jes elemi és életbiztosító állományát a Fonciére Általános Biztosító In­tézetre ruházta át. Ez az intézkedés a legnagyobb megnyugvást jelenti a Magyar— Francia feleire nézve, mert köztu­domású, hogy a Fonciére Általános Biztosító Intézet, — amelyet a ki­egyezés előtt három évvel alapítot­tak és így 73 éve szolgálja a ma­gyar biztosítás ügyét — közismer­ten a legszakszerűbben és leggon­dosabban vezetett magyar biztosító társaságok egyike.

Next

/
Oldalképek
Tartalom