Eger - napilap, 1937/1
1937-01-08 / 5. szám
Eger, XL VIII. évf. 5. szám Aba 6 filléb ♦ Péntek ♦ Trianon 18, 1937 január 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176, — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ- HIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALANIG 1. TELEFON: 322. Eger megkapta a 60 ezer pengőt a régi fürdő modernizálására Az Érseki fürdő medencéjét kibővítik és teljesen átviszik a gőzfürdő-üzemet a József-fürdőbe Eger, január 7. Eger városa hosszú ideje, gyógyfürdővé történt nyilvánítása óta kölcsönt akart szerezni a régi, Érseki fürdő modernizálására. Ezt a szükségletet nemcsak a fürdő épületének és berendezésének elavult állapota sürgette, hanem maga a gyógyfürdő jelleget biztosító miniszteri rendelet is, amely kifejezetten kikötötte országos és városi érdekből a fürdő modernizálását. A város először az OTI-hoz fordult 60 ezer pengő kölcsönért, azonban a Társadalombiztosító nem mutatott nagy hajlandóságot a für- dőkölcsönre. A modernizálást a belügyminiszter ismételten meghosz- szabbított határidőköz kötötte, legutóbb a múlt év júniusáig, amikorra a gyógyfürdő jelleg megvonását helyezte kilátásba, ha a város nem teljesíti a rendelkezést. A város újabb haladékot kért a minisztertől és a Magánalkalmazottak Országos Biztosító Intézetéhez fordult. Értesülésünk szerint a MABI igazgatósága most döntött a vidéki városok kölcsönéről. A döntés alapján Cegléd városa egy hütőház létesítésére további 100 ezer pengőt (150.000 pengős kölcsönt már korábban kapott). Vác városa közvágóhíd létesítésére 280 ezer pengőt, Eger város gyógyfürdőjének fejlesztésére 60.000 pengőt és Heves község az uszoda létesítésére 40.000 pengős kölcsönt ka pott. Eszerint tehát összesen 480 ezer pengős újabb kölcsönöket nyújt a MABI a vidéki városoknak. Mihelyt a belügyminiszter jóváhagyja e megszavazott kölcsönöket, ami előreláthatólag már a legközelebbi napokban megtörténik, azok nyomban folyósításra is kerülnek. A kölcsön 5’5 százalék kamatozású és 15 évi törlesztésre kapta azt meg a város. Ebből az összegből a Városi Fürdő Rt. újjáalakítja a régi fürdőt, olyanformán, hogy az megközelíti egy fedett uszoda méreteit. Terv szerint a gőzfürdő füzemet teljes egészében a József fürdőbe viszik át, mert az Érseki fürdőben jelentős veszteség éri a várost az által, hogy a gőzt át kell oda vezettetnie a József íürdő melletti gőzfejlesztőből. így lehetőség nyílik a fürdő régi medencéjének 25 méterre való meghosszabbítására, ami nagyobb átépítések után történhetik csak meg. A fürdő modernizálásának általános tervei elkészítésével, mint ismeretes, a város dr. Bierbauer Virgil budapesti neves építőmérnököt bízta meg, aki a terveket még január folyamán bemutatja a város vezetőségének. Temesuáry Imre támogatja a gyöngyösi patakszabályozás terűét Panasznapokat tart kerületében Gyöngyös új képviselője Gyöngyös, január 7. Alig három hete, hogy a gyöngyösi kerület új képviselője, dr. Temesváry Imre ny. pénzügyminisztériumi tanácsos átvette mandátumát, s máris teljes erővel fogott hozzá a város és a vidék sérelmeinek orvoslásához. Temesváry ígéretéhez híven két-három hetenként néhány napon át Gyöngyösön panasznapokat fog tartani, ahol a választópolgárság előadhatja kérelmeit. Legutóbb meg is jelent Gyöngyösön az új képviselő és meglátogatta a gazdakört, Ipartestületet és a Kereskedelmi Csarnokot, mindenütt hosszabban időzött el és a legnagyobb előzékenységgel hallgatta meg a hozzáfordulókat, vasárnap este pedig dr. Puky Árpád polgármester és Deseő Dénes műszaki tanácsos kíséretében megtekintette a Nagypatak szabályozásának még befejezetlen szakaszát és különösen az úgynevezett durándai részben uralkodó, közegészségügyi és városszé- pítészeti szempontból súlyosan kifogásolható állapotokat, amelyeken csak a patakmeder szabályozási és burkolási munkálatainak folytatásával lehet segíteni. Dr. Puky Árpád a tárgyalások folyamán dr. Temesváry Imrével részletesen ismertette a Gyöngyös újjáépítéséről alkotott 1918. évi XXIII. törvénycikket, IV. Károly király utolsó szentesített törvényét, j amely a város újjáépítését az állam feladatává tette. Hangsúlyozta, hogy ezt a feladatot az állam csak részben, a Nagypatak medre első szakaszának szabályozásával teljesítette. Temesváry Imre a legnagyobb figyelemmel és teljes megértéssel hallgatta a polgármester szavait és ígéretet tett, hogy minden erejével igyekszik odahatni, hogy a földművelésügyi minisztérium még ebben az évben folyósítsa a munkálatok befejezéséhez szükséges 200 ezer pengőt, hogy eltűnjék Gyöngyös közepéről a levegőt inficiáló rendezetlen patakmeder. Mestervizsgát tett huszonnyolc egri iparos az új ipartörvény szellemében Kedden osztotta ki díszes ünnepség keretében a mesterleveleket Joó Gyula ipartestületi elnök (Eger, január 7. Bornemisza Géza iparügyi miniszter okos és erélyes intézkedésekkel törekszik arra, hogy a kézműiparosság színvonalát emelje, a gyáriparral szemben verseny- képessé tegye s általában visszaállítsa az iparosság régi tekintélyét és jólétét. Ezt a programmot miniszteri székfoglalójában is hangsúlyozta Bornemisza Géza és első feladatának tekintette az új ipartörvény megalkotását. Az új törvény igen fontos rendelkezéseket tartalmaz az iparosság javára s ezek között legfontosabb az, hogy kötelezővé teszi január 13-tól a mestervizsgákat minden iparban. Eddig az volt a szokás, hogy a felszabadult segéd meghatározott idő elteltével minden további nélkül önálló műhelyt nyithatott, tekintet nélkül arra, hogy szaktudását kellő mértékben megszerezte-e. így szaporodtak el az igazi kontárok, akik iparjogosítvánnyal a kezükben dolgoztak ugyan, de kellő tudásuk hiányával csak aláásták a kisipar megbízhatóságáról kialakult véleményt. Az új ipartörvény szerint a mestervizsgát letehetik azok az iparosok, illetve segédek is, akik 1923 óta jogosítottak önálló ipar gyakorlására. Igen örvendetes, hogy bár ezeknek az iparosoknak és segédeknek a törvény nem irta elő kötelezőleg a mestervizsga letételét, Egerben 28 jelentkező tette le a múlt év végén a mestervizsgát a különböző szakmákban. A mesterleveleket szép és lelkes hangulatú ünnepség keretében kedden este osztotta ki Eger első vizsgázott mestereinek Joó Gyula ipar- testületi elnök az Egri Keresztény Iparoskörben. Az ünnepélyes kiosztáson megjent az Ipartestület vezetősége, a régi mesterek, akik a fiatalabbakat vizsgáztatták és teljes számmal, büszkén és boldogan az első mesterlevelek leendő tulajdonosai. A vizsgázott mestereket először Halmay Sándor ipartestületi jegyző üdvözölte ünnepi szavakkal, tolmácsolva egyben a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara üdvözletét is. — Valami nagy benső öröm és büszkeség fogja el a mi szívünket — — mondotta többek között — mikor kiosztásra kerülnek ma az első mesterlevelek. Öröm és büszkeség azért, mert tudjuk, hogy az az út, amelyet a komoly tudással és fel- készültséggel megszerzett mesterlevél megnyit, az iparosság fejlődéséhez, nagyobb megbecsültetéséhez és boldogulásához vezet. Az elmúlt húsz évben, a háborús tömegtermelés hatása alatt hiányzott J a munkából az alkotás értéke, a szellem formáló ereje és az ipar, amely hajdan a műremekek tömegével szerzett hírt és elismerést a maga számára, megrokkantan bukdácsolt a szörnyű harcban, amit a hirtelen felnövekedett gyáriparral vívnia kellett.
