Eger - napilap, 1937/1
1937-03-11 / 40. szám
Aha 6 fillér Eger, XL VIII. évf. 40. szám ♦ Csütörtök » Trianon 18, 1937 március 11. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. A rémhírek vége Körülbelül két hét óta különböző suttogások terjedtek el országszerte, amelyek a legfantasztikusabb szervezkedésről véltek tudni. Az egyik rosszul értesült a másiknak adta át ezeket a híreket, a rémhírterjesztés lélektanának megfelelóleg, természetesen mindig megtoldva és túlozva a hallottakat, s így kerekedett azután — minden alap nélkül — olyan hangulat, amely az alkotmány épségét féltette illetéktelen és erőszakos beavatkozásoktól. Akik közelebbről ismerték e hírek forrását, egy pillanatig sem nyugtalankodtak, mert tudták, hogy az állam- hatalom elég erős ahhoz, hogy minden kísérletet csirájában elfojtson. Most, amikor Darányi Kálmán miniszterelnök már egy előző beszédében leszögezte nemcsak minden szóbeszéd és híresztelés alaptalanságát, de egyben a leghatározottabban garantálta is az ország rendjének minden erővel való biztosítását, a keddi nap folyamán a kormány a Magyar Távirati Iroda útján közleményt adott ki, amely azután a maga világosságával és erélyes hangjával gátat vet minden további találgatásnak és rémhírterjesztésnek. Ennek a közleménynek a megjelentetését az tette szükségessé, hogy a külföldi sajtó, nyilván tendenciózus sugalmazások alapján, Magyar- országról ellenséges híreszteléseket közölt, s egyes lapok azt állították, hogy itt oly szélsőjobboldali szervezkedés van, amelynek célja az ország belső rendjének és nyugalmának felborítása. A kormány nyilatkozat hazugságok áradatának nevezi ezeket a híreket s leszögezi, hogy Magyar- országon semmi olyan nem történt, amely akár az ország belső rendjét és békéjét, akár alkotmányos biztonságát, akár a gazdasági életet veszélyeztethetné. Fegyveres szervezkedés nem folyik és még kísérlet sem történt olyan irányban, hogy az államellenes bűncselekménynek volna minősíthető. Nyilvánvalóan bizonyos körök mesterkedéséről van szó, amelyeknek célja az volt, hogy megzavarják a politikai és gazdasági élet nyugodt légkörét. A magyar sajtó a suttogásoknak és találgatásoknak e pergőtüzében nyugodtan és méltóság- teljesen viselkedett és józanságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez í a hisztéria ugyanolyan gyorsan el- j üljön, mint ahogy támadt. Ismerve azonban a népiéleknek a bizonytalan híresztelések iránti előszeretetét s egyben átérezve azt a felelősséget, amellyel a kormány az ország rendjéért és békéjéért helytállni köteles, a nyilatkozat újból hangsúlyozza, hogy az állam- hatalom a rendet és békét minden eszközzel fenntartja. Az igazságügyminiszter utasította a királyi ügyészségeket, hogy bármilyen jelszó alatt fellépő, az ország nyugalmát és a nemzeti munka zavartalanságát veszélyeztető mindennemű bűncselekményt a legerélyesebben üldözzenek. Ugyancsak felelősségre fogják vonni a rémhírt érj esztőket is, ha még ezután sem szűnnek meg minden alap és ok nélkül a kedélyeket zűrzavaros találgatásaikkal nyugtalanítani. A magyar közvélemény, bár már eleve a kellő értékére szállította le ezeket a fecsegéseket, mégis örömmel üdvözli a kormány részéről kiadott nyilatkozatot, mert nagy alkotmányjogi és szociális reformok előkészítésének idején az ország békéje és nyugalma mindennél fontosabb. A felelős kormány és annak feje tudatában vannak a nyugodt politikai, társadalmi és gazdasági légkör fontosságának. Amint éppen ez a nyilatkozat bizonyítja, meg is van bennük az erély és elhatározottság, hogy fellépjenek minden olyan jelenség ellen, amely kártékony lehet a közérdekre. Darányi Kálmán miniszterelnöknek ebben a kérdésben tett előző nyilatkozatai és ez a legutóbb kiadott hivatalos közvélemény, biztosítékok arra, hogy az ország nyugodtan tovább halad annak a programnak a megvalósítása felé, amellyel Darányi Kálmán hivatalbalépett és amely a közvélemény legszélesebb rétegeinek helyeslésével találkozott. Hisszük, hogy a politikai légkörnek az az enyhülése, amely az ő személyének és tulajdonságainak szólt, továbbra is megmarad s nagyban hozzá fog járulni azoknak az elgondolásoknak a megvalósításához, amelyek a kormányprogram gerincét alkotják. A szélsőséges irányzatoknak pedig, akár jobb, akár baloldalon szervezkedjenek, legyen komoly intelem a miniszterelnöki szózat a merész és lelkiismeretlen propagandát illetőleg. Borsod vármegye törvényhatósága hódoló táviratban üdvözölte dr. Szmrecsányl Lajos pápai trónállót huszonöt éves érseki jubileuma alkalmából Miskolc, március 10. Borsod-Gömör-Kish.nt vármegye közigazgatási bizottsága és kisgyű- lése kedden délelőtt tartotta rendes havi ülését vitéz Borbély-Maczky Emil főispán elnökletével. A főispán megnyitó beszédében megemlékezett arról, hogy március 25-én lesz 25 éve annak, hogy I. Ferenc József Szmrecsányi Lajos püspököt egri érsekké nevezte ki. Ebből az alkalomból meleg szeretettel üdvözölte a Főpásztort az egész vármegye közönsége nevében is. — Emellett a dátum mellett a vármegye kisgyűlése sem mehet el anélkül, — mondotta a főispán — hogy mélységes, szeretetteljes jókívánságának ne adjon kifejezést és innen az egyesitett vármegyék kisgyűléséről ne üdvözölnénk az érsek úr őexcellenciáját nemcsak a katolikus hívők, hanem az egész vármegye közönsége nevében is. Az érsek úr őexcellenciája olyan nevezetes dátum határához érkezett el, amely kevés embernek adatik meg és ezalatt az idő alatt elméjének fényességével, szívének jóságával vezette és irányította egyházának egész életét. Azt kívánják a Mindenhatótól — fejezte be beszédét vitéz Borbély-Maczky Emil főispán — hogy áldja és tartsa meg nekünk és a hazának még sok ideig őexcellenciáját és kérjük őt, hogy imádkozzék a szegény magyarokért, hogy megláthassuk azt a területet, ahol az ő bölcsője is ringott. A kisgyűlés a főispán javaslatát közfelkiáltással tette magáévá és elhatározta, hogy a következő táviratban üdvözli az ősz főpásztort: „Borsod—Gömör—Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék kisgyűlése és közigazgatási bizottsága, vitéz Borbély- Maczky Emil főispán indítványára, dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek úr őexcellenciáját érseki kinevezésének 25 éves évfordulója alkalmából hódolatteljes tisztelettel üdvözli és köszönti, további érseki, főpásztori működésére a Mindenható bőséges áldását kérve, a vármegye egész közönsége Őexcellenciáját a legmelegebb ragaszkodásáról és legmélyebb tiszteletéről biztosítja. Vitéz Borbély-Maczky Emil, főispán.“ Eger uőros közönsége hazafias érzésekkel ünnepli meg március 15-ét Az ünnepség sorrendje Eger város közönsége a hagyományokhoz híven ünnepi érzésekkel emlékezik meg a negyvennyolcas március 15-e 89. évfordulóján azokról, akik a magyar szabadság és függetlenség eszméiért történelem alkotó küzdelmet indítottak és példát mutattak a késői nemzedékek elé az önfeláldozásra. A nemzeti ünneppé emelt napon az Egri Kaszinó rendezésében zajlik le az ünnepség, amelyre vonatkozólag az egyesület a következő felhívást bocsáj tóttá ki: — Magyar Testvérek! Immár 89 éve annak, hogy megszületett a magyar alkotmányos szabadság és jogegyenlőség március idusán. A Hazáért halni tudó ősöktől tanult önfeláldozással, a mindennél többre becsült hazaszeretettel és a nagy Magyarország feltámadásában bizó rendíthetetlen hittel és törhetetlen reménységgel ünnepeljünk mindannyian március 15-én, hisz ezer veszély és viszontagság után virágzott ki e napon a magyar nemzet szabadságfája és hozta meg később a nagy Magyar- ország sok évtizedes boldogságát. — Tanulni a múltból és erőt meríteni a küzdelmes áldozatos jövőre, erre törekedjünk a nemzeti ünnepen.
