Eger - napilap, 1937/1
1937-01-06 / 4. szám
Eger, XL Vili. évf. 4. szám ÁRA 6 FILLÉB ♦ Szerda ♦ Trianon 18, 1937 január 6. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAK ÁRÉ KPÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG é« KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Egerben is berendezkedtek a bor fagyasztására A «borszanatőriumban» természetes úton lehet feljavítani a kilenc fokon aluli borokat Eger, január 5. Az 1936. évi V. törvénycikk, — mint ismeretes — kizárja a fogyasztókra nézve a forgalomból a 9 Malligand fokon aluli szesztartalommal rendelkező borokat. Az utolsó esztendő egri bortermésében kiváló minőségű áruk mellett nagy mennyiségben olyan borok is értek, amelyek nem érik el a törvényben kívánt 9 Malligand fokot és így a fogyasztás céljaira alkalmatlanok, — bár a törvény betűi szerint egyébként adás-vétel és viszont- eladás tárgyát képezhetik. A termelő, aki egész évben nagy áldozatokat hoz a szüretért, tehát nem tudja talán még a termelési költségeket sem bevenni, ha bora silányabb minőségű. Eddig Egerben kétféle eljárással kísérleteztek, hogy javítsák a bort: sürített musttal és adómentes borpárlattal házasították. Mindkét módszernek hátránya volt, hogy a bor eredeti zamatát megváltoztatta. A harmadik módszer — amelyet szintén megengedett eljárásnak nyilvánított a bortörvény, — a fagyasztás, eddig ismeretlen volt Egerben. A fagyasztási eljárás, amely Franciaországból származik, eddig négy helyen valósult meg Magyarországon. Gyöngyösön, Budafokon, Izsákon és legújabban Egerben. A fagyasztás röviden a következő: jéggyárban a műjég helyére bort öntenek, amely 16 fokos hidegben megfagy. A táblákat kásává törik centrifugára helyezik, amely a bor szeszdűs részét pillanatok alatt kicsapja. Ezután, ha a szükség úgy kívánja savtalanítás és szűrés következik. Egy egyszerű példa keresztmetszetben mutatja az eljárást elejétől végig: 100 liter borban, ha az 10 fokos 1000 Malligand fok van. A fagyasztás után marad 45—50 liter bor, de mig a mennyiségnek a bor víztartalmával a fele vész el, addig az 1000 Malligand fok után csak 8—10 °/o az apadás, tehát 100 liter silány borból lesz 50 liter kiváló erős árú, amely körülbelül kétszer olyan erős, mint a „szanatóriumi“ eljárás előtt. Az egri Kereskedők Szíkvízgyárában ápolják ezzel a módszerrel a borokat, amelyeknek ez után az eljárás után is megmarad az eredeti zamatuk és a fogyasztás céljára is alkalmasak lesznek. Súlyos aggodalmak az egri módosított szemétfuvarozási szabályrendelet körül A januári közgyűlés ismét foglalkozik a szabályrendelet módosítással Eger, január 5. Eger városa még öt évvel ezelőtt határozta el a szemétfuvarozás új szabályozását. A szemétkihordásra vonatkozó szabályrendelet módosítását végre is hajtották s felterjesztették a belügyminisztériumba jóváhagyás végett. Hosszú eljárás után a miniszternek azzal a kívánságával érkezett le a jóváhagyás, hogy a rendelet tüntesse fel a lakóhelyiségek után fizetendő szemétdíj ösz- szegét is. Az új fuvardíjak közel 50 százalékos mérséklést mutatnak. Az új díjszabás szerint a szobánkint eddig érvényben volt P60 pengő helyett 1 pengő, kisebb üzlethelyiségek után az eddigi 4‘80 pengő helyett 2'80 pengő és nagyobb üzlethelyiség után az eddigi 6 pengő helyett 4'80 pengőben állapították meg az egy negyedévre szóló szemétfuvarozási dijakat. Azonkívül a módosított szabályrendelet a szemétszállítás szempontjából két körletre osztja a várost. Az elsőbe tartozik a belső városrész, ahol a szemétfuvarozás kivétel nélkül kötelező. A második körlet a külső negyedeket foglalja magában. Ebben a városi szemétfuvarozás nem kötelező azzal a kedvezéssel, hogy azok a földbirtokos gazdák, akik fogattal is rendelkeznek, tekintve, hogy a szemetet trágyázásra használják, saját belátásuk szerint vállalhatják a szemétkihordást, vagy esetleg maguk gondoskodnak a szemétnek a földekre való kiszállításáról. A szabályrendeletmódosítást a legutóbbi városi közgyűlés tárgyalta. Vida Ferenc hozzászólásában kérte, hogy a második övezetben lakók közül a fogattal nem rendelkezőknek is biztosítsák a gazdáknak nyújtott kedvezményt. Szilágyi József dr. kir. tisztifőorvos rámutatott azokra a közegészségügyi szükség- szerűségekre, amelyek mindenütt zárt szeméttartók rendszeresítését követelik. Szabó Szilárd dr. az idegenforgalmi szempontból is sérelmes belvárosi állapotokat tette szóvá, amelyek megokolják a szemétkihordás kötelezettségét. Ezt nemcsak közegészségi okok sürgetik, hanem az a körülmény is, hogy ilyen módon a szemétdíj-terheket csökkenteni lehet. Schwarcz Ignác dr. a szabályrendeletmódosítás következtében fenyegető komplikációk miatt fejezte ki aggodalmait. Konkrét példára hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy egyes belvárosi háztulajdonosok nem tesznek eleget szemétkihordási kötelezettségüknek azon az alapon, mert szőlő- tulajdonosok és fogattal rendelkeznek. Leghelyesebb volna szerinte a kedvezményes övezeti megkülönböztetést eltörölni, mert a végén mindenki fel fogja használni a kedvezést arra, hogy a szemét kihordással járó terhek alól kivonja magát. A jogérzékkel ellenkezik a kislakások és nagylakások tarifális aránytalansága. A bérjövedelem szerint kell megállapítani a díjat százalékos arány alapján. A szemétdíjat is a vízdíjadóhoz hasonló adóteher fogja sújtani, ami igazságtalan. Itt a korrekció módja az, hogy a szemétdíjat közvetlenül a lakóra vessék ki. A felszólalások után az elnöklő polgármester levette a tárgyat napirendről azzal, hogy a megfelelő korrekciók végrehajtása után azt a januári közgyűlés elé hozza. fi gyöngyösi pékek is felemelték a kenyérárakat A gyöngyösi pékiparosok körében már régóta nagy az elkeseredés a kenyér- és süteményáruk alacsony ára miatt. Az árakat azonban mindeddig nem tudták emelni, mert két- három pékiparos nem csatlakozott a nagy többséghez, a lisztárak állandó emelkedése ellenére sem. Most azonban már, tekintettel a tarthatatlan olcsó árakra, a pékiparosok hétfői gyűlésükön elhatározták, hogy a kisebbség csatlakozása nélkül is emelni fogják az árakat. A sütemény árát az eddigi 3 filléres ár helyett 4 fillérben állapították meg, a barna kenyér árát 30 fillérről 34-re, a félbarnáét pedig 32—34ről 38-ra emelték. Néhány pék nem vesz részt az áremelésben, sőt megtartja az alacsonyabb régi árakat — természetesen a minőség rovására. A szegényebb néposztályok kenyérszükségleteiket szükségszerűen ezeken a helyeken szerzik be és kisütésre is ide hordják házikenyerüket, ahol darabonként 8 filléres árat fizetnek. A pékek érdekeik megvédésére a hatósághoz akarnak fordulni ebben az ügyben, mert — mint mondják — ez a konkurrencia annyira lerontotta forgalmukat, hogy legtöbben még adóik kifizetésére sem képesek. 1937-ben Is megismétlik a tatarozást kfilcsönakdét A munkanélküliség enyhítése érdekében és az elhanyagolt állapotban levő bérház és családi lakóház helyreállításának, átalakításának és modernizálásának lehetővé- tételére az előző években már folyamatban volt tatarozási kölcsön- akció folytatásaképen a Pénintézeti "Központ a tagjai sorába tartozó pénzintézetek utján a bérházak és családi lakóházak tulajdonosait a házaknak tatarozására, átalakítá ■ sára és modernizálására a rendelkezésre álló hitel keretében Kölcsönben részesíti, ha erre irányuló kérelmüket legkésőbb 1937 október 31-ig beszerzési hiteligénylési lapon előterjesztik.
