Eger - napilap, 1937/1

1937-02-18 / 28. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. február 18. A gyöngyösi felső- és alsó városi egyházközségek közgyűlése Gyöngyös, február 17. Kedden délután folyt le a gyön­gyösi felső- és alsóvárosi egyház- községek évi rendes közgyűlése a Szent Korona ház nagytermében. A közgyűlés letárgyalta és elfogadta a Mária Valéria, a gyöngyöspüs­pöki elemi iskola, a Fehérváry in­tézet és a felsőmezőgazdasági is­kola 1936 évi számadását. Majd Magnin Adorján prépost-plébános, az egyházközségi tanács elnöke be­jelentette, hogy Stiller Kálmán gim­náziumi tanár, a gyöngyösi polgári és felsőmezőgazdasági iskola meg­bízott igazgatója az igazgatói tiszt­ségről lemondott. Magnin Adorján hangsúlyozta Stiller Kálmán érde­meit, aki önzetlen, odaadó műkö­désével a zilált anyagi helyzetben lévő iskola ügyeit a legteljesebb mértékben rendbehozta és most miután e hivatását elvégezte, visszavonul e fáradságos munká­tól. A közgyűlés Stiller Kálmánnak érdemei elismeréséül köszönetét szavazott. A közgyűlés végül a gyöngyös­püspöki elemi iskolában betöltésre kerülő helyettes tanítónői állásra Korcsmáros Magdát választotta meg. Eger társadalmának óriási részuéte mellett temették el ór. Limán Emilt Eger, február 17. A sűlyos gyász, amely Eger vá­ros társadalmát dr. Limán Emil váratlan halálával érte, impozáns módon nyilatkozott meg a temeté­sen, amely kedden délután 4 óra­kor volt a Hatvani temetőben. Már jóval 4 óra előtt a gyászoló haran­gok bongása mellett,feketébe öltözött tömegek siettek a temető felé, hogy utoljára búcsút vegyenek a felejt­hetetlen hivatalnoktól és kartárstól, a nemes baráttól és mindenekfelett a nagy és tiszta jó embertől. Meg­jelentek a végtisztességen a társa­dalmi élet előkelőségei mellett a legalacsonyabb hivatali alkalmazot­tak is, de igen sokan azok közül is, akik az elhunytat csak egy-egy meleg kézfogásáról, emberséges sza­váról ismerték. A koszorú-erdő alatt roskadozó koporsónál pénzügyőri diszszakasz állt őrséget. A gyászszertartást Kriston Endre felszentelt püspök végezte fényes papi segédlettel. A beszentelés szertartása után dr. Ko­vács József pénzügyi titkár a pénz­ügyigazgatóság tisztviselői kara ne­vében mondott búcsúbeszédet, meg- hatottan emlékezve az elhunyt hi­vatali főnök nagy emberi tulajdon­ságairól, amelyek miatt minden tisztviselője édesatyjaként szerette s a halál pillanatában a gyermek megrendült érzésével búcsúzik tőle. Dr. Székely István egyetemi ma­gántanár az Egri Zeneegyesület ne­vében mondott búcsúbeszédet. Li­mán Emilnek minden művészi szép iránt nemesen érző leikétől búcsú­zott, attól a nagy lélektől, amelyet a hivatali gond nem tudott szür­kévé tenni, amely mindig megőrizte a hit derűjéből fakadó egyensúlyát, a művészet harmóniáját s ezt az ígazabb örömet vitte be a hivatali szobába is, megaranyozva a munka napjait a művészet örök szépsé­geivel. A Polgári Dalkör gyászdalt éne­kelt Huszthy Zoltán karnagy ve­zényletével, majd a koporsót a kö­zönség átkísérte a sírhelyhez, ahol rövid szertartás után ismét a Pol­gári Dalkör énekelt s a halotti ima hangjai mellett elhantolták a koporsót. Gyümölcstermelési tmifolyam Gyöngyösön Gyöngyös, február 17. A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete hevesvármegyei tag­egyesületének rendezésében Gyön­gyösön, a Földmives Gazdakörben megtartott gyümölcstermesztési elő­adássorozat nagy érdeklődés mel­lett zajlott le. Egy-egy előadáson átlagban száznál többen vettek részt Gyöngyös város minden tár­sadalmi rétegéből. A tanfolyamszerű előadássorozat keretében az egyes előadók részle­tesen ismertették mindazokat a tud­nivalókat, amelyek a helyi viszo­nyok figyelembevétele mellett sike­resen termeszthető gyümölcsnemek­kel kapcsolatban fontosak. Sőts Sándor, a GyOE központi titkára nyitotta meg ünnnpélyes keretek között január 25-én a gyön­I gyösi gyümölcstermelési előadás- sorozatot. Szakelőadásában össze­foglalóan rámutatott azokra a ten­nivalókra, amelyeket a korral ha­ladni akaró gyümölcstermelőknek követniök kell. A szakszerű elő­adás után, a Gyöngyös város kép­viseletében jelenlévő dr. Makrányi Gyula, városi tanácsos köszönetét mondott Sőts titkárnak, a Gyöngyös város lakossága szempontjából igen fontos ismeretterjesztő gyümölcs­termesztési előadássorozat megren­dezéséért. Köszönetében hangsúlyoz­ta, hogy Gyöngyös város mint a múltban, úgy a jövőben is a leg­nagyobb megértést fogja tanúsítani a Gyümölcstermelők Országos Egye­sületének működése iránt. Az ünnepélyes megnyitást tizen­két előadás követte, amelyeknek előadói: Balogh István, a HGE igazgatója, vitéz Lomjapataky Béla, az egri szőlészeti és borászati szak­iskola igazgatója, továbbá Török Imre, Gyöngyössy Béla és Fenyvess Pál gyümölcstermelési intézők vol­tak. „Bársony-créme11 félzsíros bőrápoló kimérve is kapható Sugár drogéria Eger, Széchenyi u 8. A hirdetéseket kérjük naponta délelőtt 11 óráig leadni A Magyar Turista Egyesület Egri Bfflskosztálya hatalmas fejlődéséről számoltak be a Bttkkosztály közgyűlésén A Bükk-hegység legnagyobb turistaháza a várkúti Isaák Gyula-menedékház Lourdesi barlang és oltár is van már a száz személyt befogadó menedékház mellett Eger, február 17. A Magyar Turista Egyesület Egri Bükk-osztálya vasárnap dél­előtt tartotta közgyűlését a vár­megyei árvaszék tanácstermében. A közgyűlésen igen nagy számban jelentek meg az egyesület tagjai. A gyengélkedő Török Kálmán pápai prelátus, prépost-kanonok, elnök he­lyett dr. Szabó Oszkár vármegyei árvaszéki elnök szívélyes üdvözlő szavakkal nyitotta meg a gyűlést. Az elnöki és főtitkári jelentés örömmel hallgatott beszámolót adott az Egri Bükk-osztály multévi mű­ködéséről, pénzkezeléséről és biztató vagyoni állapotáról. Örvendetes meg­állapítást nyert mindezekből, hogy az Egri Bükk-osztály az 1936. évben nemcsak erkölcsiekben, hanem anya­giakban is fejlődött. Számos túrát tartottak a tagok nagy részvételé­vel, emellett megnagyobbították mindkét menedék házat. Bélapátfalván villaszerű mellék- épületet emeltek a Telekessy-mene- dékházhoz és ide helyezték a kony­hát, s az étkező helyiségeket. A várkúti Isaák Gyula-menedék- háznál pedig olyan mértékű volt a megnagyobbitás, hogy ma már két, nagy, emeletes épület tiz külön- szobával (2 háromágyas) két közös hálóteremmel, zárt nagy ebédlővel’ külön főző helyiséggel, fürdőszobá­val szolgálja itt a turistaság ne­mes céljait. A várkuti menedékház ma a Bükk-hegység legnagyobb me­nedékháza és száz személy befoga­dására alkalmas. Dicsérendő eszme volt az is, hogy a menedékháznál lourdesi barlangot építettek és azt oltárral is ellátták. Ezzel kapcso­latban egy szobát felajánlott az egyesület az üdülő papok részére és ezután a Várhegyen üdülő pap misét is mondhat a lourdesi oltár­nál. így a turisták majd itt is hallgathatnak szentmisét. Kitűnt a jelentésekből, hogy az Egri Bükk-osztály mai tiszta va­gyona a legminimálisabb számítás szerint is kb. 25.000 pengőre te­hető. A részleges tisztujítás során tit­kárrá Temesfalvy Antalt, jegyzővé Matirkó Bélát, gondnokká az Isaák Gyula menedakházhoz Tárkányi Zoltánt, a Telekessy menedékház­hoz Gaál Lajost, választmányi ta­gokká dr. Bárány Lászlót és Ze- lenák Ödönt, a kiránduló bizottság elnökévé Mondok Ferenc főtitkárt választották meg, majd a szakosz­tályok és számvizsgálóbizottság tag­jait egészítették ki. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Üzemi hiba okozta a villany- telepi transzformátor-robbanást Hatalmas olajtartályt is fenyegetett a tűz a robbanás közvetlen közelében Eger, február 17. A nagy transzformátorházban szombaton éjjel történt robbanás ügyében megtartották a hatósági tüzvizsgálatot. A vizsgálat adatai szerint a robbanást a szerkezetben történt üzemi hiba idézte elő. A feszültségingadozásnál történt. fe­szültségszabályozás közben az el­lenőrző műszerek átmelegedtek, ami szikrázást okozott. Ennek folytán a kapcsolóknál az ellenállásban ál­landóan áram keringett, ami a szer­kezethez használt olajfürdőt felme­legítette, az olaj párologni kezdett s a cellát olajgázokkal töltötte meg. A szikrák az olaj gázt meggyujtot- ták, a gáz felrobbant s a robba­nástól az olaj meggyűlt. Ettől meg­gyulladt a gumianyaggal szigetelt vezetékrendszer is. A kár mintegy ezer pengő, biztosítás utján azon­ban megtérül. Hogy emberéletet nem követelt a robbanás, az annak a szerencsés körülménynek köszönhető, hogy a szolgálatban lévő szerelők nem vették észre azonnal a rendellenes­séget s már csak akkor siettek a veszélyeztetett helyre, amikor a robbanás már megtörtént. Szeren­csés körülménynek számítható az is, hogy a transzformátorcellák vas­ajtói a detonáció erejétől kivágód­tak. Ellenkező esetben könnyen megtörténhetett volna, hogy a rob­banás a cellák falára fejti ki hatá­sát, ami az egész épület komoly megsérülésével járt volna. Legszerencsésebb körülmény azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom