Eger - napilap, 1937/1
1937-02-14 / 26. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. február 14. rint szabadon hagyott téren épül, a vincellériskola után, az úttól mintegy 60—80 méterre A templomtérre a város utat építtet, fasorral. A telek hátulsó részére kerül a plébániaiak, a szükséges melléképületekkel. A templomépület egyhajós, a tengelyben emelt 27—28 méter magas toronnyal. Az épület teljes hossza 40 m., szélessége 10'5 m. Ez a nagyság körülbelül megfelel a Ferencesek temploma méreteinek, de keskenyebb. A szentélyhez körfolyosó kapcsolódik, sekrestye és gyóntatóf'olyosó céljaira. A hajót mintegy 8 m. magasságban bordás, lapos menyezet fedi. A kórus mérete 4x10 m. A terveket anyagban és szerkezetben az olcsóság, tartósság, kis fenntartási költség és praktikusság irányították. Építészi modorban a templom megfelel az általános barokk városjellegnek, a barokk azonban simább, leegyszerűsített formaképzéssel újabb, a gyakorlatiasságot hangsúlyozó elemeket mutat. A kanadai katolikus társadalom nagy érdeklődéssel kíséri figyelemmel a templomépítést és örömmel várja azt a napot, amelyen az új templom harangja megszólal a hit dicséretére. Szmrecsáuyi Lajos dr. érsek újabb bárom vágón fát adományozott Eger szegényeinek Eger, február 13. Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónálló ma levélben értesítette az egri szegénygondozó hivatalt, hogy az egri ínségesek támogatására három vagon tűzifát küld a hivatalnak. Ualószínűleg egy éuuel eltolódik a gyöngyösi OT1 székház építése Eger, február 13. Évek óta húzódik már az Országos Társadalombiztosító Intézet gyöngyösi székházépítésének ügye. A legutóbb megtartott képviselő- testületi ülés megszavazta a székház részére a járásbírósággal szemben lévő vásártéren kijelölt telek eladását. Munkatársunk felkereste ebben az ügyben dr. Gáspár Lajost, az OTI gyöngyösi kirendeltségének ügyvezetőjét, aki azt a felvilágosítást adta, hogy a székház építését a legjobb esetben is csak 1938 év tavaszán kezdhetik meg, mert a Akkor gyertek hozzánk majd ha fagy! «Csataképek» az Érsekkert mögötti városrész életéből — Tegnap reggel megkezdte a város a gyalogjáró építését Az újabb adománnyal már kilenc vagonra emelkedett az Érsekfő- pásztor által az idén kiosztott famennyiség és az ínségesek a hosszú télben nagy hálával fogadják a Fő- pásztor jóságos atyai szivének újabb megnyilatkozását. város telekeladását először a vármegye, majd a minisztérium fogja jóváhagyni s a város és OTI közötti szerződés végleges megkötésére csak ezután kerülhet sor. Az OTI a székház céljaira előirányzott 120 ezer pengőt már megszavazta, az intézet részéről tehát nem lenne akadálya a székház azonnali felépítésének sem. A gyöngyösi építőiparosság körében szomorú meglepetést okozott ez a hír, mert az iparágaikban mutatkozó nagyfokú munkanélküliséget ez az építkezés némileg csökkentette volna. MA a közkedvelt 5 Szabolcs jazz a Kis Koronában. Reggel 6-ig tánc. után épül, de még mindig olyan csákó ez, ami a nótában emlegetett — gyűrött süveghez hasonlatos és ami mellé nem illik bokréta. Ez a városrész kilenc esztendő óta épül, szépül és azóta mindent elkövetett, hogy minden tekintetben megszerezze a városias jelleget, vagy legalább a kényelemnek azt a legkevesebb mértékét, amelyet az adófizető polgár megérdemel. Volt is oka rá. Mert ebben a városrészben ősszel és tavasz idején szinte lehetetlen járni. Többet ér itt egy falat sárcipő, mint egy falat kenyér és siralmas elnézni a kétszáznyolcvan családi házból naponta kétszer kiáradó gyermeksereget, amely bukdácsolva, térdig sárosán iparkodik végig a gróf Apponyi Albertról elnevezett utcán, hogy teljesítse a kötelességét a művelődés iránt. Örömüvöltés közben fedeznek fel a nebulók tavaszkor míndeu megmaradt hófoltot, amely a pihenés és tisztaság szigetét nyújtja nekik s legszívesebben az országúton ballagnának, ha az egyáltalán ki volna építve. Egyenesen anekdoták keringenek erről a sárról. Megtörténik például, hogy a csákói ismerősök meghívják belvárosi barátaikat egy kis tere- ferére s a belvárosi barátok sértődötten veszik tudomásul a „mikor menjünk hozzátok drágám, mikor a legalkalmasabb“ formán megfogalmazott kérdésre a választ: majd ha fagy. Félórás békítési eljárásba ke rül, míg a belvárosi fél megérti, hogy itt nem a magyar közmondás hetyke alkalmazásáról van szó, hanem a való helyzet feltárásáról. Mert ezen a tájon vendégeket csak a nulla fok alatt lehet fogadni, amikor veszély nélkül el lehet köz. lekedni a sár tetején. A farsangban valaki arra a gondolatra vetemedett, hogy táncmulatságra megy a Koronába, előbb tehát elvitette ruháját a vasútállomásra s ott öltözött át. Mint mondják, az is megtörtént egy előkelő úrral, aki teára volt hivatalos a belvárosba, hogy cipőjét húzta le az előszobában, mert nem vette észre, hogy útközben lemaradt a lábáról a fél sárcipője. Ilyen és ehhez hasonló történeEzer reuma ellen harcol az „EZEREUM“, 40 év óta kitűnő gyógyszere a reumatikus, csúzos, köszvényes bajoknak. Gyógyszertárakban kapható. Készítője: ® pánczél Árpád m „Őrangyal" gyógyszertára, Eger. tek nap, mint nap megtörténtek s a lakosság állandóan kérvényezett a városi hatóságnál, hogy építsen gyalogjárót az Apponyi utcán. Hosszú cikkezés és kérvényezés után végre tegnap munkások jelentek meg az Érsekkert mögött és megkezdték a járda építését. A városrész lakói olyan babonás örömmel fogadták a munkásokat, mint ezelőtt száz évvel a bennszülöttek fogadhatták a fehér embert. Tegnap reggel óta általános a megélénkülés a Csákó bebQrult kedélyvilágában és állandóan nagy tömegek veszik körül a közel egy évtized álmaiban szinte már eltemetett hétköznapi csodát, az épülő járdát. Felmentéssel végződött a „sikfőkúil lázadás“ körül keletkezett rágalmazást per A bíróság bizonyítottnak vette az interpelláló városi képviselő állításait Eger, február 13. Az Érsekkert mögött húzódó területet valamikor Csákónak nevezték. Ami már egymagában is mutatja, hogy milyen véletlenen múlik egy-egy városrész elnevezése. Mert azt talán Eger történetének búvárkodója: Breznay Imre még meg tudná mondani, hogy mikor kapta ez a terület a Csákó nevet, de arra már ő sem tudna választ adni, hogy miért. Mert régebben sem nagyon illett az az elnevezés a sokszor vízzel elöntött földekre, és most sem túlzottan „csákója“ Eger városának, ami mellé lenge árvalányhajat lehetne tűzni. Igaz ugyan, hogy ma már csinos, formás városrésszé fejlődött és egyik remek villa s családi ház a másik Eger, február 13. Két éve húzódik az a rágalma- zási per, amely a síkfőkúti útépítés körül indult meg egy közgyűlési interpelláció után. Miskolczy István városi képviselő ezen a közgyűlésen szóvá tette a sikfőkúti útépítésnél uralkodó állapotokat. Elmondotta, ' hogy a munkafelügyelőnek kirendelt Szántó György városi tisztviselő ténykedése ellen súlyos panaszok érkeztek hozzá az útépítésnél foglalkoztatott munkások köréből. A munkások elpanaszolták neki, hogy a munkafelügyelő durva hangon bánik velük és előfordult, hogy fegyvert fogott a munkásokra. A képviselő orvoslást kért ezekre a panaszokra s javasolta, hogy a muukafelügyelőt más beosztásban foglalkoztassák. Miskolczy István állításait Szántó György magára nézve sérelmesnek találta és hatóság előtti rágalmazásért beperelte a képviselőt. Az ügyet Szokolay Viktor dr. büntető járásbíró tárgyalta. A folytatólagos tárgyalásokon tizennyolc tanút hallgatott ki a bíróság. A tanuk egy része azt vallotta, hogy a felügyelő erélyesen bánt ugyan a munkásokkal, de a szigorú bánásmódra szűkMost Férfi- és női szövetek- pj/tt «“ SÍSffi™ ,,*#lcs*bb’ oaLUdUUA a legnagyobb ■■■
