Eger - napilap, 1937/1
1937-02-11 / 24. szám
Eger, XL VIII. évf. 24. szám ÁR Ä 6 FILLÉR ♦ Csütörtök # Trianon 18, 1937 február 11 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARE KPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG TÁIMESTD POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZI NT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. A nemzeti munka ellenőrzése A kormány tovább haladva azon az úton, amelyet a népies gazdasági és szociálpolitika terén alkotásai számára kijelölt, új és fontos intézkedés foganatosítására készül: állami ellenőrzés alá helyezi az egész munkaközvetítést. Ez az intézkedés a nemzeti munka fokozottabb ellenőrzését jelenti és a mai kor szociális kívánalmainak megfelelő új rendet teremt a nemzeti munkapiacon. Hogy a nemzeti munka milyen nagy értékünk, azt ma már a gazdasági életnek legkisebb tényezői is tudják és világosan látják. Olyan érték a nemzeti munka, amely maga is értékeket termel és pedig az országnak a vállalkozó tőkével teljesen egyenlő rangsorban álló egyik legfőbb értéktermelője. Önmagától értendő igazság tehát az, hogy az államnak védőszárnyai alá kell vennie mind a munkát, mind az embert, aki ezt a munkát teljesíti és ezzel az országnak valóságos javakat termel. Közérdek parancsolja, hogy a nemzet munkapiacán rend legyen, hogy tehát ezen a piacon semmi más ne érvényesülhessen, mint a kereslet és kínálat egymáshoz való arányából folyó természetes következmények. Az államnak azért kell felügyeleti jogot biztosítani a munkapiac minden területén, hogy egyrészt tisztán láthassa a kereslet és kínálat között az arányt és jótékonyan léphessen közbe, valahányszor ez az arány a munkanélküliség veszedelmével fenyeget, másrészt pedig azért, hogy a munkás és a munkajogát mindenkivel, bármely zavaró irányzat beavatkozásával szemben biztosíthassa és meg- védhesse. Különösen pedig az kívánatos, hogy a munkás és a munka szabadsága a munkavállalás minden ágazatában teljes legyen. A nemzeti munka és a napi politika, jelesen a nem mindig közérdekű céloktól fűtött pártpolitika között nincs semmi logikai kapcsolat. Nem szabad tehát megengedni, hogy arra a tisztán gazdasági területre, amelyen a nemzet értéktermelő munkája folyik, bárki bármilyen fajta politikát vigyen be vagy éppen a munka jogának gyakorlását a munkás politikai hovatartozandó- ságától tegye függővé. A nemzeti munka, a kenyérért folyó küzdelem területe. Kenyérhez pedig mindenkinek joga van, épugy, mint ahogyan mindenkinek joga van a munkához. Elemi igazságok ezek. Olyan nemzeti államban, ahol rend és nyugalom van és ahol erős kormány őrködik a köz és a gazdasági élet tiszta atmoszférája fölött, ezeket az elemi igazságokat elhomályosítani sem lehet, annál ke- vésbbé láthatatlanokká tenni, vagy éppen a pártpolitika vékája alá rejteni. Nagy nemzeti és közgazdasági értékének megfelelően a munkát és a munkásembert becsüli meg a kormány, amikor az állami főfelügyelet és ellenőrzés jogát a munkapiacra kiterjeszti. Ma, amikor a kormányzat hivatalos szociálpolitikája és szociális ténykedése minden egyéni vállalkozásnál hatalmasabb, erősebb és bevehetetlenebb védősáncokkal veszi körül a munkást, lassan, de fokozatosan és biztosan csökken, majd teljesen elenyészik a múltnak sok olyan rendszere, amely jó lehetett addig, amig a szociális szempontok nem nyertek hiánytalanul polgárjogot az államigazgatásban. Mihelyt azonban az új kor humanizmusa, mint államigazgatási alaptörvény diadalmaskodott, új rendnek kell lennie a nemzeti munkapiacon is. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Apollónia napján ünnepélyes keretek között tették le az esküt az üj negyedmesterek Apollónia napján, február 9-én évszázados hagyományok elevenedtek meg ismét Eger város falai között. Az ősi negyedmesteri Testület tartotta eskütételét, újból és újból ráirányozván a figyelmet a polgári erények megbecsülésére, a hagyományok tiszteletében rejlő nemzeti és erkölcsi értékekre. Az eskütétel gyönyörűen kialakult szokásrendje szerint az eskütételt szentmise vezette be, amelyet Ba- ráczius József prépost, kanonok mutatott be a főszékesegyházban. Innen vonultak át festői menetben az ezüstcsattos, százráncu köpönyegekben, faragott botokkal a városházára az uj fertálymesterek. A menetet a frontharcos zenekar nyitotta meg pattogó ritmusú indulókkal, ezután következtek az uj negyedmesterek „keresztapjaik“ kíséretében, majd a negyedmesteri testület immár nagy számban felszaporodott tagjai s végül Eger város közönsége nagy számban. A Városháza nagytermében az Erdőkövesd, február 10. Halálos mulatsággal végződött a farsang a Pétervására melletti Erdő- kövesden. Az erdőkövesdi korcsmá bán táncmulatságot rendezett a falu elnöki emelvény előtt sorakoztak fel az új negyedmesterek, akiket dr. Barsy István, a Negyedmesteri Testület alelnöke mutatott be a polgármesternek, archaikus nyelvezetű beszédben ajánlván őket „a nemes főbíró úr kegyes gráciájába.“ Braun Károly polgármester meleg szavakkal üdvözölte az új fertálymestereket s tisztségük méltóságára és felelősségére hívta fel a figyelmüket. Ezután a fertálymesterek Pap István v. aljegyző által felolvasott eskümintára elmondották az eskü szavait. A fertálymesterek nevében Tassy József mondott hálás köszönetét a polgárság bizalmáért, felajánlotta a negyedmesterek szolgálatát a város szolgálatára és Ígéretet tett arra, hogy esküjükhöz híven önzetlenül fognak dolgozni a köz javáért. A gyűlést a frontharcos zenekar zárta be a Himnusszal. Ezután a Negyedmesteri Testület évi közgyűlése következett, amelyről legközelebb számolunk be. fiatalsága. A mulatság résztvevői éjféltájban összeszólalkoztak, mire a korcsmáros kiutasította őket. Az emberek nem akarták elhagyni a helyiséget, úgy, hogy a bál közelében tartózkodó csendőrjárőr kénytelen volt közbelépni. A korcsmában megjelenő járőr felszólítására a tömeg egy része kivonult, másik része azonban bent maradt az ivóban, szidalmazni kezdte a csendőröket és egyre fenyegetőbb magatartást tanúsított. Egy pillanat múlva az eltávozottak közül valaki behajított egy poharat, amely a csendőrjárőr tagjai előtt az ajtófélfán pattant szét és megsebezte mind a két csendőrt. Ezt látva, a tömegből kivált Tar Mihály 33 éves gazda és fenyegetőig a csendőrök felé közeledett. Tar Mihály a csendőrök többszöri felszólítására sem állt meg, mire a járőr egyik tagja lövést adott le. A lövedék Tar Mihály száján hatolt be, tarkóján jött ki és azonnali halált okozott. A halálos fegyverhasználat ügyében megindult a vizsgálat. Táviratok a világ minden részéből. Julianna holland trónörökösnő és férje Bernát herceg tegnap este 9 órakor Budapestre érkezett. — Malaga elfoglalása után Cartagena ellen vonulnak a nemzeti csapatok. Malagánál a vörös csapatok közel ezer embert vesztettek, köztük háromszáz külföldit. A nemzeti csapatok nagyon sok hadianyagot zsákmányoltak. A kommunisták magukkal vittek minden értéket. A nemzetiek első feladata Malaga élelmiszerrel való ellátása. A nemzeti csapatok csaknem teljesen körülzárták Madridot. — A maiagai győzelmet európaszerte örömmel jelenti a jobboldali sajtó. — A szovjet területek némely helyein még mindig tartanak a zavargások. — Neurath báró február 21-én Bécsbe érkezik, hogy viszonozza Schmiedt Guidó látogatását. A külügyminiszter feleségével együtt érkezik és két napig marad az osztrák fővárosban. — Angol-német megbeszélés kezdődik holnap Londonban, a külügyminisztériumban. Észak-Franciaországban az esőzések nagy áradásokat okoznak. Párisra nem veszélyes. — A lengyel vasutasok sztrájkba léptek. — A Fülöp-szigeten egy társas gépkocsi a mélységbe zuhant. — Rövidesen aláírják a japán—olasz kereskedelmi szerződést. — A londoni rendőrség váratlanul razziát tartott a könyvtárakban, amelynek eredHalálosvéggü fegyverhasználattal végződött a farsang Erdőftövesden A csendőrjárőr a község korcsmájában agyonlőtte Tar Mihály gazdálkodót
