Eger - napilap, 1937/1
1937-01-01 / 1. szám
Eger, XL VIII. évf. 1. íbj 10 FILLÉR * Péntek ♦ Trianon 18,1937 január 1 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- ü. 1. TELEFON: 322. Egy esztendő mérlege A nemzetek életében minden évforduló alkalmából illik, sőt kötelesség is visszatekinteni a megtett pályára, amely az újesztendővel mögöttünk marad. Ha az ország visszatekint arra a legutóbbi útszakaszra, amelyet nem könnyű külpolitikai helyzetben és aránylag rövid idő alatt megtett, megelégedéssel állapíthatja meg, hogy az út kilométer-kövei értékes eredményeket hirdetnék. Mindenek előtt azt kell az évforduló alkalmából a kormány egyik legjelentékenyebb sikerének lerögzíteni, hogy az ország belső életében megteremtődött az a nyugodt és éltető politikai atmoszféra, amely a legjelentősebb közjogi javaslatnak, a választójogi törvénynek letárgyalására feltétlenül alkalmasnak látszik. Történelmi jelentőségüeknek mondhatjuk azokat a külpolitikai tárgyalásokat, tanácskozásokat, utazásokat és ünnepélyes demonstrációkat, amelyek az elmúlt esztendő utolsó kilenc hetében folytak le. Gondolunk a bécsi, majd római hármas tanácskozásra, az olasz és osztrák államférfiak magyarországi látogatására, majd pedig a legfontosabb eseményre, amikor Magyarország kormányzóját a hatalmas és nemzeti reneszánszát élő olasz nép kitüntető barátsággal és ünnepélyes keretek között fogadta. Általában jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, \ hogy Magyarország hiánytalanul megtartotta mindazokat a pozícióit, amelyeket kormányaink több éves fáradozásainak gyümölcseként a külföldön baráti és kereskedelmi szerződések formájában magának kivívott. Nem változtatott ezen a tényen az sem, hogy egyes külföldi államok, amelyekkel szoros összeköttetésben állunk, pénzüket időközben átértékelték, mert a magyar kormánynak és a nemzeti banknak céltudatos és eredményes deviza- és valutapolitikája idehaza fölöslegessé tett minden valutarendezési műveletet és azok a tárgyalások, amelyek külföldi devalváció következtében szükségessé válltak, a legsimábban és eredményesen folytak le. Új területeken is eredményesen működött a magyar külpolitika, a- melynek hivatalos intézői ugyancsak a legutóbbi időben nagyobb hatáskört nyertek kereskedelmi téren is. Sikerült Jugoszláviával és Csehszlovákiával olyan kereskedelmi megállapodásokat létesíteni, amelyek külkereskedelmi mérlegünk szempontjából bizonyára jótékonyan fognak a jövő évben jelentkezni kiviteli statisztikánkban is. Kultúr- egyezményeink, amelyeket szintén a legutóbbi időben épített ki tervszerűen a kormány, alkalmasak arra, h°gy — mint pl. a német-magyar egyezmény — a barátságos nemzetekkel való kapcsolatainkat továbbra is kimélyítsük. Idebenn a törvényhozás változatlanul annak a népies szociálpolitikának jegyében fejtett ki tevékenységet, amely a kormány belpolitikai vonalvezetését jellemzi. Ezen a téren elég, ha a gazdatiszti nyugdíjtörvényre és uj ügyvédi rendtartásra hivatkozunk, melyeknek mindkettője régen érzett szociális szükségleteket elégített ki. Ezeken a törvényeken kívül létrehozta a kormány az ifjúság megsegítése érdekében a hárommiliós nemzeti önállósági alapot, a legkisebb emberek terheinek csökkentése céljából pedig tovább végezte a már megkezdett munkát, jelentékeny kedvezményt nyújtott a Faksz kölcsönök kifizetésénél, mindazokat az akciókat pedig, amelyek elsősorban az Alföldön fellendülést jelentenek, erőteljesen tovább folytatta. Ezek a tények és ezek az eredmények teszik örvendetesen aktívvá a letűnt esztendő politikai, szo- | ciális és gazdasági mérlegét. a Kárpátok aljáról, a nyugati végekről és a Bánát kövér földjéből a koronázási dombot. Összeölelkezett ebben az ünnepben a Duna mentén a trencséni tót és a délvidéki magyar, az erdélyi székely és a dunántúli sváb. Nem tarthatjuk meg a mai ülést anélkül, hogy ennek a napnak emlékét meg ne örökítsük jegyzőkönyvünkben és szívünkbe ne véssük, hogy ezer gondunkat csak a nagy Magyarország szüntetheti meg és annak ragyogó jelképe: a magyar Szent Korona. A képviselőtestület nem fogadta el a MOKTÁR mellékkikötéseit A lelkes éljenzéssel fogadott megemlékezés után Frank Tivadar főjegyző ismertette a 170 ezer dolláros MOKTÁR kölcsön rendezésére vonatkozó megállapodást. A MOKTÁR a kölcsön rendezésére az 1937—38 és 39 években évi 100 ezer pengőt kíván tőkében és kamatokban, 1940-től kezdve pedig évi 180 ezer pengőt a kölcsön kifizetéséig. A pénzintézet a pénzügyi tervezet mellé súlyos kikötéseket szabott, így meghatározta, hogy a város a kölcsön kifizetéséig nem végezhet a MOKTÁR beleegyezése nélkül 15 ezer pengőnél nagyobb beruházást, nem szállíthatja le a víz- és csatornadíjakat, a város nem kérhet nagyobb hozzájárulást az üzemektől és az üzemek nem vállalhatnak kezességet a város adósságaiért. Végül azt a követelését közölte, hogy kölcsönét a város a Speyer kölcsön utáni rangsorban biztosítsa. Ezek a feltételek sértették a város \ önkormányzatát, éppen azért a pol- j gármester tárgyalásokat kezdett | a pénzintézettel azok enyhítésére. A tárgyalások eredményeként a MOKTÁR mindössze abba egyezett bele, hogy a város az üzemektől nagyobb hozzájárulást kérhet és megelégszik a Magyar-Olasz Bank kölcsöne után következő rangsorral. Heller József dr. felszólalásában rámutatott arra, hogy ezek a feltételek arcpirítóak, mert gúzsbakötik a várost és megfosztják cselekvő- képességétől. A város hajlandó a tervezetet elfogadni, de nem fogadhat el olyan kikötéseket, amelyek önérzetét mélyen sértik. Radil Károly hasonló értelemben szólalt fel, majd a képviselőtestület kijelentette, hogy a MOKTÁR ki- 1 kötéseit nem fogadhatja el. Az OTI százszobás üdülőt, vagy bérházsi épít Egerben A városi közgyűlés nem fogadta el a MOKTÁR feltételeit — Frindt Jenő pápai kamarás megemlékezése a 20 év előtti koronázásról Eger város képviselőtestülete szerdán délután tartotta decemberi rendes közgyűlését Braun Károly polgármester elnökletével. Napirend előtt Nagy László szólalt fel és megállapította, hogy valóban készült a városi adóhivatalban adófizetési térkép elektromos berendezéssel és úgy tudja, hogy a város költségén akarták azt elkészíteni, holott erre költségvetési fedezet nem volt. Elégtétellel veszi tudomásul, hogy a rendelést visszaadták. Braun Károly polgármester kijelentette a felszólalásra, hogy a térképet a városi adóhivatal vezetője saját költségén akarta elkéÉpítkezni akar Egerben az OTI Braun Károly polgármester: A város vezetősége mindent elkövet, hogy Egerben nagyobb szabású építkezések induljanak, Érintkezésbe lépett az OTI-val, hogy vagy bérházat, vagy százszobás üdülőt épitHúsz évvel ezelőtt. A következőkben, ugyancsak napirend előtt Frindt Jenő szólalt fel. — Hazafias kötelességet vélek teljesíteni — mondotta — amikor visz- szaidézem a húsz évvel ezelőtti, nagy események emlékét. A nemzet bajait a vezető tényezők nem tudszittetni, mint ahogy saját költségén hozatta rendbe hivatali helyiségét is két ízben. Nagy László a polgármester válaszát nem vette tudomásul. Vida Ferenc szintén napirend előtt szólalt fel és az építőipar súlyos helyzetét ismertette. Egerben évek óta szünetelnek a nagyobb építkezések, úgy, hogy az épitő- szakmák legnagyobb része válságba került. Kérte a város vezetőségét, hogy írjon fel az illetékeseknek, mozditsák elő Egerben az építkezéseket. Egyben kérdést intézett a polgármesterhez, hogy történt-e intézkedés a vízdíjaknak a házadótól való mentesítése ügyében. sen. Erre meg is van minden remény. Az OTI vezérigazgatója januárban Egerbe érkezik, hogy a helyi viszonyokról tájékozódjék és tárgyalásokat kezdjen ebben az ügyben. ják megoldani, mert az ország súlyos sebekből vérzik és megcsonkítottan vonszolja magát a történelem útjain. Ezekben a válságos időkben sugárzik elő húsz év távlatából az egyedüli reménység fénye. Pontosan ma húsz éve annak, hogy összehordták
