Eger - napilap, 1936

1936-09-22 / 151. szám

Eger, XL VII. évf. 151. szám Ara 6 fillér ♦ Kedd * Trianon 17, 1936 szeptember 22, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR — POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT BERTALAN- U. 1. TELEFÓN: 322. Töfrii fontos ügyben határozott Eger város szombati közgyűlése H város köszönetét mondott vitéz Subik Károly pápai prelátusnak a MOKTÁRral lefolytatott eredményes tárgyalásáért Eger, szeptember 21. Eger város képviselőtestülete szeptember 19-én, szombaton dél­után rendes közgyűlést tartott a városháza nagytermében Braun Ká­roly polgármester elnökletével. Meger Béla üdvözlése Az elnöklő polgármester a köz­gyűlést megnyitó szavaiban örömé­nek adott kifejezést abból az alka­lomból, hogy Meyer Béla prépost kanonokot a kormányzóm, kir. gaz­dasági főtanácsossá nevezte ki. Is­meretes — mondotta — az a ki­váló és önzetlen munka, amelyet a kitüntetett közügyekben és gazda­sági ügyekben végez, az a lelkes fáradozás, amellyel a reá bízott fő­káptalani birtokot a mai kor köve­telményeinek megfelelően fejleszti és azok az eredmények, amelyek ezt a munkát évenként a külön­böző kiállítások díjaival tüntetik ki. Most a legfelsőbb helyről jött ki­tüntetés bizonyítja, hogy Meyer Béla munkássága Magyarország kormányzójának elismerését is ki­vívta. Indítványozom, hogy mai közgyűlésünkből meleg szeretettel köszöntsük őt kitüntetése alkalmá­ból. A közgyűlés az indítványt egy­hangú lelkesedéssel elfogadta. Kárpáti és Zombori ünne­pélyes fogadtatása Szeptember 27-én — folytatta megnyitó szavait a polgármester — két birkózó, világhírű látogatójj, lesz városunknak Kárpáti Károly és Zombori Ödön, akik az olimpiai birkózásban gyönyörű küzdelem után világbajnokságot és aranyérmet szereztek hazájuknak. Látogatásuk annál örvendetesebb, mivel egyikük, Kárpáti Károly, városunk szülötte. A testnevelő bizottság, karöltve a város vezetőségével mindent elkö­vet, hogy fogadtatásuk a legünne­pélyesebb legyen. Napirend előtt átmeneti otthonok és Síkfőkút Napirend előtt dr. TJrbán Gusz­táv a bizottságok hathatósabb és gyakoribb működtetése érdekében szólalt fel s különösen fontosnak tartotta a Szegénygondozó Bizott­ság és az Idegenforgalmi Bizottság három havonkénti összehívását. Fel­vetette egyben a gondolatot egy átmeneti fiú- és leányotthon felállí­tására, ahol a kellő szülői felügye­let nélkül álló szegénysorsü egri gyermekek nyernének elhelyezést. Ugyancsak napirend előtt Sós Mihály szólalt fel, több kérdést in­tézve a város vezetőségéhez. A vá­rosban olyan hírek vannak elter­jedve, hogy Gallassy László, akitől a város a síkfőkúti területet meg­vette, évi 1200 pengő támogatást j kap a várostól. Úgylátszik, hogy .! a síkfőkúti nyaralótelep ügyét egye­sek még mindig kortescélokra használják fel és izgatnak vele. Azzal is izgatnak kint a nép kö­zött, hogy a városi szőlőtelep ká­ros a gazdaközönségre, mert kon- í kurrenciát támaszt vele szemben, í Ez ellen tenni kell valamit. De a legnagyobb izgatás amiatt folyik, hogy hír szerint a gazdáknak min- j den puttony eladnivaló szőlőt be 1 kell jelenteni s a hegyőr köteles j megvizsgálni a szüret idején, hogy mennyi volt a termés. Braun Károly polgármester vála­szában kijelentette, hogy a bizott­ságokat ezentúl minden három hó- j napban összehívja és őszinte örö- { mére szolgál, ha a bizottságok tá­mogatni fogják munkájában az elöl­járóságot. Sós Mihály felszólalására megjegyzi, hogy a szőlő bejelenté­sére a város nem adott utasítást, mindössze arról van szó, hogy a szüret megkezdését kell bejelenteni. Kijelentette azt is, hogy a város semmiféle támogatást nem ad Gal­lassy Lászlónak. Ez a hír teljesen légből kapott koholmány. Eger ideiglenes városgazdája: ifj. Braun Károlg, oki. gazda. A napirendre térve, Frank Ti­vadar főjegyző referálta a város­gazdái állás ügyét. A képviselőtes­tület a múlt ülésen úgy határozott, hogy addig is, míg a belügymihisz- ter jóváhagyja a gazdatiszti képe­sítéshez kötött másodosztályú fogal­mazói állás szervezését, kérelmet intéz a vármegye alispánjához, hogy engedélyezze az állásnak helyette­sítés útján való betöltését. A vármegye alispánja most vá­laszolt a kérelemre és válaszában kifejtette, hogy még jóvá nem ha­gyott állás betöltését nem lehet behelyettesítés útján megoldani, el­lenben a városnak módjában áll erre a célra ideiglenesen alkal­mazni valakit. Az állandó választ­mány és pénzügyi szakosztály ja­vaslata az, hogy mivel a városgazda illetménye a költségvetésben bizto­sítva van, a városgazdái állást ide­iglenesen ifj. Braun Károly okle­veles gazdával töltse be a képvi­selőtestület. A közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta a javaslatot és az állást ide­iglenesen ifj. Braun Károllyal töl­tötte be. 74 síkfőkúti villatelket jegyeztek le eddig A következőkben Frank Tivadar főjegyző ismertette a vármegye el­utasító határozatát a síkfőkúti be­ruházásokkal kapcsolatban. A köz­gyűlés még a nyár folyamán újabb négyezer pengőt szavazott meg Sík­főkút fejlesztésére és erre a fede­zetetet a parcellázásokból befolyó összegekben jelölte meg. A várme­gye kisgyűlése visszaküldte a ha­tározatot, mert a közgyűlés nem névszerinti szavazással döntött a beruházásról, holott városi ingatlan elidegenítéséről van szó. De azt sem jelölte meg a város, hogy a beru­házást a már eladott, vagy még ez­után eladásra kerülő telkek árából fedezi-e. Az elöljáróság a beruházás fede­zetére a jövőben eladandó villa­telkek vételárát jelöli meg, egyben a polgármester elrendeli a névsze­rinti szavazást. Nagy László szólalt fel a javas­lathoz és Síkfőkút előnyeit fejte­gette. Végre van a városnak saját erdőterülete, amely mint kiránduló- hely szervesen kapcsolódik Eger fürdővároshoz. A bejegyzett telkek száma örvendetesen emelkedik és a vevők névsorából az látszik, hogy az Alföld igen tekintélyes család­jai fognak Síkfőkúton építkezni. Egernek pénzt is jelent az üdülőte­lep, mert a kirándulók fuvarra, élel­mezésre a városban jelentékeny összeget költenek. A főjegyző bejelentette, hogy a város 81 villatelkéből 62 már el­kelt, most pedig újabb 12 telek­jegyzést hoz jóváhagyásra a köz­gyűlés elé. A telekjegyzők felolva­sása után a közgyűlés névszerint megszavazta a beruházásokat és jóváhagyta az újabb telekjegyzése­ket, amelyekkel együtt hetvennégy­re emelkedett az eladott telkek száma. Néhány pont után, amelyekről külön cikkek formájában számolunk be, került tárgyalásra az egri Szent Lajos eggház község temetőjének ügge. Nemecsek Aurél tanácsnok, elő­adó beszámolt arról, hogy a Szent Lajos-egyházközség a kanadai vá­rosrész temetkezési helyéül három holdnyi területet kért a várostól. A város bizottságot küldött ki és meg­állapította, hogy a temető céljaira a vincellériskola mellett a legalkal- mesabb a kért területet kihasítani. Az elöljáróságnak az a javasiata, hogy ezt a területet engedje át a város az egyházközségnek. A kérdéshez Szajlay Sándor szólt hozzá, akinek felszólalása a köz­gyűlés tagjainak legnagyobb részé­ben megütközést keltett. Alig is gondolt ugyanis arra valaki, hogy Egerben, ebben a katolikus város­ban éppen katolikus részről érkezik be ellenjavaslat a katolikus temető tervével szemben. Szajlay Sándor arra hivatkozva, hogy a Hatvani­temető néhány év múlva megtelik, azt az indítványt tette, hogy a vá­ros maga létesítsen köztemetőt a kanadai városrészben és erre a cél­ra a gazdasági iskola melletti te­rületből hasítson le nyolc holdat. Novak Sándor apát, kanonokplé­bános: Meglepetéssel hallom az in­dítványt és bizonyára a képviselő- testület tagjai is, valláskülönbség nélkül osztoznak ebben. A bizott­ság elgondolása az volt, hogy a te­mető minden irányból megközelít­hető legyen és közel feküdjék a környező városrészekhez. Szajlay Sándor indítványa nem szolgálja ezt a célt, mert az általa megje­lölt terület nagyon megnöveli a távolságot. Kérem, hogy a közgyű­lés az elöljáróság javaslatát fogad­ja el. A névszerinti szavazáson a köz­gyűlés tagjai — dr. Alföldi Béla, Cseh István és Szajlay Sándor ki­vételével valamennyien megaján­lották a területet a Szent Lajos egyházközségnek, amelynek nevé­ben Novák Sándor apát, kanonok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom