Eger - napilap, 1936

1936-10-31 / 173. szám

Eger, XLV1L évf. 173. szám A R R 10 FILLÉR ♦ Szombat + Trianon 17, 1936 október 31, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR — POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓ HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA — TELEFÓN: 176 — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT BERTALAN- U l. TELEFÓN: 322. Túlzott bírok szerint 3500 bold területet öntött el az őszi áradás Heves megyében A ma reggeli budapesti lapok nagy cikkekben árvízről számolnak be Heves vármegyéből. A hírek sze­rint a hét napja tartó esőzés meg­árasztotta a Toka, Tarján, Réde és Mérges patakokat, amelyeknek a Mátrából leáradó vize kiöntött és Gyöngyöshalász községben 300, At- káron és Vörösmarton 400, Viszne- ken és Ludason 500 hold területet lepett el, elmosta a gyöngyösi ci­gánytelepet, ugyancsak nagy terü­letek kerültek víz alá Nagyfüge- den, Tarnazsadányban és Tárná- őrsön, a víz ezenkívül elárasztotta Atkár és Detk—Ludas közti or­szágutak egyes részeit. A lapok megírják, hogy a teg­napi árvíz mintegy 3500 holdnyi területet öntött el és hatalmas ká­rokat okozott. Illetékes helyen érdeklődtünk a hevesmegyei árvíz méreteiről és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az elterjedt hírek túlzottak és nem ha­ladják meg az ősszel szokásos ki­öntések méreteit. A mátrai patakok minden évben elhagyják medrüket az őszi esőzések beálltával, de kárt alig okoznak a földeken, ahonnan a tei^nést már betakarították. a Gyöngyös—Karácsond, Gyöngyös — ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A polgári lakosság és a légoltalom Az Eger—Gyöngyösi Újság egyik legutóbbi számában részletesen ki­fejtette, hogy melyek azok a kö­rülmények, amelyek a légoltalom megszervezését ma indokolttá te­szik. Most feleljünk arra a kérdés­re: kell-e ezzel az üggyel a magá­nosoknak, a polgároknak is fog­lalkozni, a légoltalom ellátása nem tisztán hatósági feladat-e? A légoltalom irányítása, meg­szervezése a legutóbb meghozott légvédelmi törvény szerint a ható­ságok kötelessége, a hatóságok vég­zik általában mindazon ágazatait a légoltalomnak, amelyek magának a közösségnek és nem az egyesek­nek védelmére szolgálnak. így ha­tósági feladat a jelző és riasztó­szolgálat megszervezése, a közüze­mek védelme, az elsötétítés kidol­gozása, segéd-rendőrség és tűzoltó­ság, gázfelderítő és gáztalanító- osztagok, műszaki helyreállító-osz­tagok felállítása, stb., végűi néhány nyilvános óvóhely létesítése. A jelző és riasztó-szolgálat egyik legfontosabb ágazata a légoltalom­nak. Ha a légitámadás a városo­kat készkületlenül találja, hiába a legjobban megépített óvóhely, a leg­jobban megszervezett társadalom: felborul a rend és megtörténik, ami ellen a légoltalomnak küzdeni egyik elsőrendű célja: kitör a pá­nik.' Ugyanilyen fontos a közüze­mek védelme, mert a villamos-vi­lágítás, vízszolgáltatás zavarai ese­tén megbénul a város élete, meg­szűnik a közbiztonság, fokozódik a tűzveszély. Az elsötétítés az éjjeli repülőtámadások ellen való véde­kezés egyik legbiztosabb módja: de ennek a megoldása nem egy­szerű. A hálózatot kikapcsolni nem lehet, mert épen a légitámadás alatt sok helyen van szükség áramra: kórházakban, üzemekben, stb. A se­gédrendőrség megszervezése a fo­kozottabb biztonságot, a tűzoltóse- gédcsapatok felállítása a nagyobb tűzvédelmet szolgálja. A gázfelde­rítő és gáztalanító osztagok a harci gázokkal fertőzött területeket álla­pítják meg, illetve azokat fertőtle­nítik. Ugyancsak a hatóságok ké­szítik el a légoltalmi szervezetek óvóhelyeit, valamint azokat az óvó­helyeket, amelyek a légitámadás alkalmával az utcákon, tereken re­kedt polgárok befogadására alkal­masak. Ebből a nehány példából látható, hogy a légoltalommal kapcsolatban a polgári hatóságoknak rengeteg a tenni — és költeni! — valójuk, nem csoda, ha a magánosok, az egyé­nek védelmét nem vállalhatják ma­gukra. Jegyezzük meg jól tehát: senki se várja, hogy a légoltalom­mal kapcsolatos teendőket helyette valaki más fogja elvégezni: a lég­oltalom a szervezett önvédelem, a- melynek jelmondata: «fedd ma­gad/« És tud-e valaki védekezni a veszély ellen, amelyet nem is is­mer, ha a védekezés aránylag egy­szerű eszközeivel sincs tisztában? Ezért szükséges, hogy a légoltalom ügyével, minden részletében, maguk a polgárok foglalkozzanak: ez min­denkinek kötelessége hazájával, csa­ládjával és önmagával szemben! A légoltalmat illetően a magán­vagyon megvédésére vonatkozó rend­szabályok jóformán kizárólag —, míg az egyén védelmét célzó intéz­kedések legnagyobbrészt — magukat a [polgárokat terhelik. Azoknak a berendezkedéseknek a költségei, a- melyek a magánházak épségét van­nak hivatva a légitámadások alkal­mával biztosítani, csak magukra a tulajdonosokra hárulnak, — de ma az a helyzet, hogy az ilyen, a va­gyonbiztonságot célzó intézkedése­ken felül az életbiztonság eszközei­nek, az óvóhelyeknek létesítése is magukra az egyénekre marad. A légoltalmi vezetőség megadja az irányelveket, útbaigazításokat de a kivitel, felszerelés, a használat begyakorlása, használható állapot­ban való tartás magának a véde­kező polgárnak a kötelessége. El­képzelhető-e, hogy valaki helyesen fog eljárni az előkészítésnél és maj­dan a veszély órájában, amikor az óvóhely mélyén a lecsapódó bom­bák között vagy mérgesgáz-felhőben kell tartózkodni: ha nem ismeri a legelemibb teendőket ?! Azonban nemcsak az óvóhelyek létesítésének, felszerelésének kér­désével, az óvóhelyeken való helyes viselkedéssel kell mindenkinek tisz­tában lenni, — de egyszer nem ve- heti-e mindenki hasznát annak, ha tudja, melyik harci-gáz ellen mi a i teendő, hogyan segíthetünk az orvos megérkeztéig, a gázsérülteken vagy nem egészen más szemmel néz-e szembe a gázveszéllyel az, aki — ha gázálarcban is — de tartózko­dott mérges-gáz között, — mint az, aki a gázveszélyt csak az újságok laikus és borzalmass leírásából ismeri? És ha egyszer a harci­kötelékekben repülő ellenséges gép­madarakról ezer és ezerszámra hul­lani fog a termit és más gyújtó- bombák tömege, hogy egyszerre a város minden utcájában felrepüljön a vörös kakas, ~i az a néhány derék hivatásos tűzoltó eljuthat-e hozzám is, az én szerény hajlékom megmen­tésére, amikor középületek vannak veszélyben, vagy már égnek is? „Védd magad!“ Ez a légoltalom jelszava és aki gyermeke, hozzá­tartozója, sajátmaga jólétével törő­dik, nem intézheti el egy vállrán­dítással a most meginduló mozgal­mat. Lehet, hogy a ma agyonhaj­szolt emberének ez a munkatöbblet fájdalmas lesz; lehet, hogy az a költség, amibe a légoltalom minden­kinek kerül, száz és egyéb helyen is felhasználható lenne; de nem szabad arra gondulnunk, hogy hátha felesleges mindez. Mert, mint ahogy a jégkár elleni biztosítást nem érez­zük hiábavalónak, ha elborul a mennybolt és csattog az érett ter­méssel rakott földeken a jégeső: úgy talán mostani tevékenységünk lesz egyszer az egyetlen szál fonál, amelybe kapaszkodva, a borzalmak­ból átmenthetjük magunkat, mind­nyájunkat egy békésebb jövő felé ! * Jelentkezés az egri légoltalmi tanfolyamra a városházán, dr. Si- monyi Nándor tanácsnoknál és a tűzoltóparancsnokságon. Hevesi) Sándor. Mégis sikerül az egri építőipart bekapcsolni a parádi építkezésekbe? Eger, október 30. A parádfürdői építkezésekkel kap­csolatban többször hangot adtunk azoknak a kívánságoknak, amelyek a helyi építő- és társiparok részé­ről hangzottak el azirányban, hogy a milliós építkezésből juttassanak munkát a vármegye iparát repre­zentáló egri építőszakmáknak is. Jogosnak és méltányosnak tartot­tuk ezt a kívánságot, egyrészt mi­vel a vármegye iparát mégiscsak Eger reprezentálja, másrészt az egri építőszakma évek óta tartó súlyos helyzete miatt is, amit a munka és megrendelés hiánya idézett elő. A generálvállalkozást, mint ismeretes, Melczer Károly budapesti építész nyerte, a részletmunkákra azonban a vármegye, igy Eger iparosai is adtak be ajánlatokat a fővállalko­zóhoz. Az egri építőipar akcióját Okoli- csányi Imre alispán is a legtelje­sebb méltánylással karolta fel. Köz­benjárt a kir. honvédelmi miniszté­rium jóléti csoportjánál, ahonnan azt a választ kapta, hogy a fővál­lalkozó utasítást kapott egyenlő ajánlattevők esetén a megyebeli iparosok foglalkoztatására. Az egri építőipar képviselői a napokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom