Eger - napilap, 1936
1936-12-25 / 204. szám
4 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. december 25. A Tháiia Egri Színjátszó Társaság Januárban színrehozza a Szókimondó asszonyságot Eger, december 24. A Tháiia Egri Színjátszó Társaság egy évi szünet után ismét az egri közönség elé lép, hogy az esespirin gyorsan segit meghűlésnél, jjrheumás és mindenféle fájdalmaknál. Ügyeljen azonban a Bayer- |keresztre, mely minden tablettán látható. Bayer-kereszt nélkül nincs Aspirin. ménytelen téli időszakban művészi felüdülést, kellemes és nemes szórakozást nyújtson azoknak, akik a színészek őszi idénye után hosszú hónapokig a színpadi szépség után Vágyakozva nézik a színház bezárt kapuit. Több mint egy évtizede szinesiti meg a Tháiia az egyhangú téli hónapokat egy-egy színdarabbal s nem egy előadása országos feltűnést keltett a súlyos értéket jelentő darabválasztás, a művészi színvonalat tartó játék és kiállítás miatt. A magyar és külföldi irodalom sok remekművét ismertette meg a Tháiia a színházkedvelők táborával és olyan nevet szerzett magának s az egri kultúrának, aminővel az ország egyetlen hasonló társasága és városa sem dicsekedhetik. Ezeket a hagyományokat kívánja követni a Tháiia most is, amikor januárban bemutatja Sardou-nak, a híres francia színműírónak leghíresebb és legnépszerűbb vígjátékát, a Szókimondó asszonyságot. A kor és jellemfestés mesteri müve ez a vígjáték, amely a francia forradalom, majd Napoleon császársága idejében játszódik és olyan pompás figurákat elevenít meg, mint Bonaperte, a történelem egyik legnagyobb alakja, Fouché, a hires rendőrminiszter, Lefebvre, az őrmesterből lett tábornagy. A darab előadására már készül a Tháiia, mert az előadás nagy tömegjelenetei és gyors pergése miatt nagy feladatot ró a szereplőkre és Karczos Béla rendezőre, aki nagy energiával és színes képzelettel építi fel az előadás jeleneteit. A darab címszerepét dr. Búzás Endréné játssza, aki legváltozatosabb vígjátéki alakításával fogja emlékezetessé tenni a Szókimondó asszonyság előadását. A darabot január 23 és 24-re, szombat és vasárnapra tette műsorra a Színjátszó Társaság s ajegyek elővételi árusítását már január első napjaiban megkezdik. Bizonyos, hogy 1937 farsangjának legvidámabb, legragyogóbb estje lesz a Tháiia előadása. Pénteken, szombaton és vasárnap délután tea-tánc a Kis-Koronálian. Rz Egri Katolikus Legényegylet uasdrnap tartja gyermekfelruházással egybekötött 76. Az Egri Katolikus Legényegylet december 27-én, vasárnap délután 4 órakor tartja 76. évi rendes közgyűlését székhaza dísztermében. A közgyűlés a választmány által napirendre tűzött tárgysorozat szerint határozni fog az egyesületet érintő minden szervezeti kérdésben, ismertetni fogja az elmúlt év munkáját és kitűzi a jövő programját. éui közgyűlését A közgyűlést használja fel az Egylet vezetősége arra, hogy mint minden évben, ez év karácsonyán is felruházza azokat a szegénysorsú iparostanulókat, akik mostoha helyzetükben a téli meleg ruhát nélkülözik. A mesterek és cégek adományából 15 szegénysorsú iparostanulót látnak el meleg ruhával a közgyűlés keretében. Társadalomtudomány! előadássorozatot rendez az egri római katolikus egyházközség Januárban Tíz előadáson húsz előadó vitatja meg a társadalmi bajok orvoslásának módját Eger, december 24. Az egri római katolikus egyház- község Novák Sándor apát, kanonokplébános lelkes és céltudatos kezdeményezésére 1935-ben indította meg januári előadássorozatát az Actio Catholica szolgálatában. Az első előadássorozat Krisztus és a család gondolatával foglalkozott, az elmúlt évben Krisztus és a gyermek állt az előadások tengelyében s az előadók pontosan, szépítés nélkül lemérték a helyzetet és kijelölték azokat az utakat, amelyeken Eger társadalmának el kell indulnia a magyar újjáépítés munkájában. Ezek az előadások nagyban hozzájárultak olyan közvélemény kialakulásához, amely a tömegek felfogását a helyes életszemlélethez igazítja és felrázza bennük az elfelejtett evangéliumot, mert a magyarság számára ez az egyetlen szikla, amelyen megállhat a jövő félelmetesen vázolódó eseményei között. Az idén Krisztus és a falu gondolatában kaptak elirányítást a tömegek és ennek a kérdésnek részKÁVÉ-TEA SZAKÜZLET Meinl Kávébehozatali Rt lerakata Cukorbetegeknek Tresíarin- tápszerek egy edárusít ása Jókai utca. EGER Telefón: 285. létéit vitatja most meg az egri katolikus egyházközség január lO-én kezdődő újabb előadássorozatában. Ebben a sorozatban szélesebb körre is tágul egyben a kérdés és felöleli az összes társadalomtudományi feladatokat. Az előadások január 10 tői minden hét vasárnapján, keddjén és csütörtökjén délután 5 órakor lesznek a Ferencesek Fehértermében, ahol kiváló és hozzáértő előadók világítják meg különböző szempontokból a társadalom bajait és azok orvoslásának módját. A sorozatban az alábbi előadásokat tűzték napirendre: Dr. Pálosi Ervin érseki jog. tanár, egy. magántanár : Krisztus és a gazdasági elvek. Dr. Barsy István érseki jogtanácsos : Krisztusi szellemet törvényeinkbe. Dr. Holik Sámul teológiai tanár: A keresztény nacionalizmus. Dr. Kiss István teológiai tauár: Népünk katolikus öntudata. Dr. Ru- bovszky Ferenc teológiai tanár: A hit és erkölcsi élet. Dr. Szabó Gyula főszolgabíró: A földművesnép és a bolsevizmus. Kurics Adalberta népművelési rendfőnök- nő: Vissza a nőt a családba. Dr. Schubert Vilmos orvos: A városi és falusi nép egészségügye. Salamon Klára népművelési testvér: A falusi nőnevelés katolikus és nemzeti jelentősége. Breznay Imre ny. érseki tanítóképzőintézeti igazgató: Hogyan neveljük helyes szociális érzésekre a falut és a várost. Kurics Adalberta rendfőnöknő: Okleveles állástalan nők és a falu .Dr. Somos Lajos érseki tanítóképzőintézeti tanár: A szülők a gyermekek szemében. Szentgyörgyi Gyula iskola- igazgató : A cserkészet és a társadalom. Dr. Magnin Elekné: Hogyan tehetjük szebbé otthonunkat. Dr. TJrbán Gusztáv érseki jogakadémiai tanár: Kötelességeink a katolikus sajtó iránt. Dr. Tóth József érseki jogakadémiai tanár: A katolikus egyesületi élet. Dr. Angyal Lajosné: A katolikus falusi nő, mint városi alkalmazott. Dr. Lénárt János r. k. felső kereskedelmi iskolai tanár: A család gazdasági boldogulása. Vitéz Somlay Mihály r. k. felső kereskedelmi iskolai tanár .* Az eucharisztikus budapesti világ- kongresszusról. A húsz perces előadásokat a rendezőség ének és zeneszámokkal teszi változatossá. Ezekben fellépnek az Egri Dalkör, az Egri Polgári Dalkör, a Ferences Szent Klára Vegyeskórus, az Érseki Tanítóképző és az Egri Katolikus Legényegylet énekkara, az Érseki Tanítóképző zenekara, az Angolkisasszonyok bennlakó növendékeinek énekkara, a Fiú Felső Kereskedelmi ének és zenekara, a Ciszterci Gimnázium ének és zenekara, a Katolikus Legényegylet és Keresztény Iparoskor zenekarai. Bízunk abban, hogy Eger társadalma most is olyan érdeklődéssel hallgatja végig az életbevágó előadássorozatot, mint a múlt években tette. „Boldog város a cseresznye!aerdők közepén“ Török Imre vármeggei gyümölcstermelés! intéző előadása Eger gyümölcstermelésének jövőjéről, — amely úgyszólván egyetlen gazdát sem érdekelt Eger, december 24. A Gyümölcstermelők Országos Egyesületének hevesvármegyei tagegyesülete decemberben tíz előadásból álló előadássorozatot rendezett, amelyen a vármegyei körzeti intéző, a központ titkára s a Németországból nemrég hazatért Balogh István H. G. E. igazgató tárgyalták meg az egri gyümölcstermesztés kérdéseit, azzal a céllal, hogy az egri gazdatársadalom jobban bekapcsolódik a termelés sokféle ismereteibe. Ma, amikor minden tényező kiabálja ennek a termelési ágnak jövedelmezőségét, amikor a jó gyümölcsből nem lehet eleget eladni, amikor olyan példák állnak az egri nép előtt, mint az okos és tanulékony gyöngyösi gazdák, akik éven- kint több százezer pengőt szereznek az okosan folytatott gyümölcs- termelésen és amikor megállapították, hogy az egri határ gyümölcsfáinak kilencven százaléka beteg, elöregedett és rosszul kezelt fa, azt gondoltuk, hogy ezeket az előadásokat az egri gazdák óriási töi megei fogják végighallgatni, hogy megtanulják: mit kell tenniök sorsuk jobbrafordulása érdekében. Ezzel szemben az az az igazság, hogy a városi gyümölcskertészetben napszámért alkalmazott húsz sur- bankó legényen és az előadón kívül három-négy gazda lézengett az előadóteremben. Szinte hihetetlen ez a közöny, ez a bűnös nemtörődömség akkor, amikor nem fogy ki a gazda szájából a panasz a válságos idők miatt, józan ésszel nem lehet felmérni, hogy miért hagyják a földön a pénzt, amit kevés tanulással fel lehetne szedni s rajta kenyeret és boldogulást vásárolni. A tanfolyamot hétfőn este fejezte be Török Imre vármegyei intéző és lelkes előadásban bírálta az egri gyümölcstermelés múltját, megemlékezett jelenéről és felvázolta jövőjét. Eger a gyümölcstermelésben bármelyik várossal felvehetné a versenyt. Talajáuak vulkanikus eredete, szerencsés csapadékeloszlása, hetekkel korábbi érési ideje bizto-
