Eger - napilap, 1936

1936-12-22 / 202. szám

Ara 6 FILLÉR Eger, X.LV1I. évf. 202. szám ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 december 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POST A- TAKARÉ KPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Tiz évvel meghosszabbították a FAKSZ-kölcséaök törlesztési Idejét A városok szociális tevékenysége Darányi Kálmán miniszterelnök programmjában szorosan ragaszko­dik azokhoz a célkitűzésekkez, ame­lyeket már az előző kormány is magáénak vallott s amelyeknek egyes részeit már Kozma Miklós belügyminiszter — mint akinek ha­táskörébe a kérdések legnagyobb része tartozik — már meg is való­sította. Ezek közé tartozik, hogy többet ne említsünk, a kolduskér­dés, amelyet köztudomás szerint már végleg rendeztek is. Hogy a kormány teljesíteni tudja a magára vállalt nagy és súlyosnak bizonyult kötelességet, amivel a mai szociális kérdéseknek tartozik s amivel a múltak mulasztásait is pótolni igyekszik, ahhoz természe­tesen megértő támogatásra és segítő erőkre van szüksége. Ilyen segítő erőhöz jutott a kor­mány a magyar városok országos szövetségében, amelynek most leg­utóbb tartott közgyűlése az egész magyar társadalomnak alkalmat adott arra, hogy ennek a szövet­ségnek csendes, reklám nélkül foly­tatott munkájába belepillanthasson s megismerhesse azt az életet, ami ezt a szövetségi munkát az egész magyar társadalomra termékennyé és áldásossá teszi. Nincs a mai magyar életnek olyan síkja, ahová a városok szövetsége ne figyelne s ne kísérelné meg az ott szerzett tapasztalatokat az egész ország, s a nemzetközi városok szö­vetségén keresztül, az egész embe­riség javára gyümölcsöztetni. Talán nagyon kevesen szereztek róla tudomást, hogy például tavaly ez a nemzetközi szövetség Berlin­ben tartotta nagy kongresszusát, amelyen Európa csaknem minden állama képviseltette is magát, igy természetesen a magyar állam is. S itt az a megtiszteltetés ért bennün­ket, hogy a legfontosabb kérdésben a mi kiküldötteink tartottak előadást. Ez a nemzetközi kongresszus fő témaanyagául a munkanélküliség kérdését ’választotta, ami érthető, hiszen alig van a világnak olyan része, ahol ez a kérdés ne kisérte­ne, a nagy Amerikától kezdve a legkisebb államokig. A magyar előadók feltűnést keltő előadásokban szemléltették azt a nagy erőkifejtést, melyet a magyar kormányzat egyrészt, másrészt az önkormányzatok, ennek a nemzet­közi nagy betegségnek a leküzdésé­re kifejtettek, még pedig olyan eredménnyel, amit maga a mindent tárgyilagosan megítélő genfi nép­biztos : Tyler több ízben is elismert szokott gazdasági jelentéseiben. A magyar városok erőkifejtése s az a törekvésük, hogy társadalmi, gazdasági és szociális életüket azon a színvonalon tarthassák, amelyhez a béke boldogabb körülményei közt hozzá szoktak s amelyről még a trianoni sorsú országban sem akar­nak, de nem is tudnak lemondani, egyik fő biztosítéka a magyar jö­vendőnek. Ez a munka különben — amit a magyar városok ma a kormány szo­ciális programjának megvalósításá­ért szinte erejükön felül teljesíte­nek, a külföld egyetemes tisztele­tét szerezte meg a magyar nemzet számára. Tudnunk kell ugyanis, hogy városaink kulturtevékenysé- gét, gazdasági életét s társadalmi munkásságát a brüsszeli központ­hoz befolyó jelentések szerint 23 európai, három ázsiai, három afri­kai, tiz amerikai és végül egy au­sztráliai szövetségen keresztül — mondhatjuk bátran — az egész mű­velt emberiség megismerheti és szemmel kisérheti, aminthogy való­ban meg is teszi. A munka nem kis jelentőségű te­hát, sőt egyike a legfontosabbak­nak. Hálás lehet az egész magyar társadalom, a magyar városoknak, hogy múltjukhoz oly méltó önfel­áldozással adnak példát az egész világ előtt a magyar élniakarás- nak s ezzel az egész müveit vilá­got meggyőzik, a mi életrevalósá­gunkról és kulturhivatásunkról. Eger ennek a szociális tevékeny­ségnek intézményesítésével első volt, mint az önkéntes áldozatvállalásnak példája a többi városok előtt. Most, amikor a magyar városok az Egri Norma, megvalósításával országosan belekapcsolódnak az intézményes szegény ellátásba, jólesően állapítjuk meg, hogy Eger indítása egy olyan szociális gondolatot adott a nemzet­nek és tevékeny példával termékeny- nyé is tette azt, amely valóban méltó múltjához és hivatásához. Ez a gon­dolat ragyogtatja most az evangé­liumi szeretet parancsát, megnyug­vást visz a szegénység kunyhóiba s a szenvedés könnyei helyett a hála könnyeit csalja a szenvedők sápadt arcára. Darányi Kálmán miniszterelnök kormányprogramjában kilátásba he­lyezte, hogy az országos falusi kis­lakásépítő szövetkezet útján adott kislak ás építési kölcsönök törlesztési időtartamát 30 évre emelik fel. A kormány a nevezett szövetkezet út­ján most intézkedett a törlesztési időtartamnak a meghosszabbítása iránt, de egyidejűleg egyéb kedvez­ményeket is biztosított az érdekel­tek részére. Az országos falusi kislakásépítő szövetkezet legközelebb minden egyes érdekeltet külön levélben fog értesíteni az engedélyezett kedvez­ményekről. Akislakásépítési kölcsö­nök törlesztési határideje az ere­detileg megállapított 20 évről 30 évre hosszabbíttatik meg. A ponto­san fizető adósoknak a szövetke- i zet az általuk befizetett összeg • Eger, december 21. Özekkel Ferenc dr. m. kir. tiszti­főorvosnak a törvényhatósághoz be­terjesztett legutóbbi jelentése sze­rint Hevesvármegye közegészség­ügyi állapota november havában általában kedvező volt. A heveny fertőző betegségek kö­zül : hasi hagymáz 34 (8 halál eset­tel), vérhas 4, influenza 1, vörheny 15, diftéria 14, bárányhimlő 26, hökhurut 58, kanyaró 56 esetben került hatósági észlelés alá. Összesen 208 heveny fertőző be­tegség közül 8 volt halálos kimene­telű. Nagyobb számban kanyaró: Tiszaszentmárián (18) és Mikófalván (15), hökhurut: Egerbaktán (29) fordult elő. Az orvosok 15 újabb nyílt gümőkóros megbetegedést je­lentettek. E betegségeken kívül főleg enyhébb lefolyású légzőszervi hurutok mutatkoztak. A vármegye területén elhelyezett 642 államilag gondozott gyermek ellátása ellen kifogás nem merült fel. A vármegye területén működő 10 zöldkeresztes védőnő november­ben 2394 családot, 3227 esetben látogatott meg. Az intézmény ke­retében adott orvosi tanácsadások száma 1813 volt. A pétervásárai után minden évben mintegy 6 szá­zalékot a javára ír. A törlesztő részlet csökkentésé­vel kapcsolatban méltányos rende­zést nyernek az adós eddigi hát- rálékai is. A hátrálékokat az adós­nak most nem kell kifizetni és a törlesztési időtartam hátralevő ré­sze alatt sem kötelesek arra tör­lesztést teljesíteni, hanem azt csak a törlesztési idő végén kell megfi­zetni. A törlesztő részlet csökkentésé­vel kapcsolatban az országos kis­lakásépítő szövetkezet a kölcsön- felmondásokat, illetőleg a kilakol­tatásokat, végrehajtási és kimozdí- tási eljárást egyelőre felfüggeszti, hogy ezzel módja legyen az adós­nak arra, hogy a leszállított tör- I lesztő részek pontos megfizetésével ! a házat megtarthassa. járás zöldkeresztes védőnői szorgal­masan tevékenykednek a karácsonyi jótékonykodási mozgalom megszer­vezésében. A m. kir. tiszti főorvos jelentésé­ben részletesen ismertette az egri Szent Vince-kórház építésénél fel­vett hivatalos vizsgálati jegyző­könyvet. Megállapította, hogy a 200 éves, lebontott Komáromy-féle ház helyén új, modern, 9600 légköb­méteres kórház épült, amelyben el­helyezést nyert: a Stefánia-csecse- mővédő intézet, a sebészeti, belgyó­gyászati, szülészeti és nőgyógyá­szati osztályok, fül-, orr-, gége, szemészetivel- és nőgyógyászati ren­delők, amelyekben a mindkét nem­beli szegény betegek ingyenes ke­zelésben részesülnek. Az egész kór­ház minden részletében megfelel a a mai egészségügyi követelmények­nek. A Szent Vince kórházban a be­tegek férőhelye 110, az elmebete­gek férőhelye 210. Az építkezés 427 ezer pengős ki­adását az Irgalmas Nővérek Társu­lata fedezte és örömmel szolgál tu­domásul, hogy a fenntartó rend, a kórháztelepet, 1937. esztendőben tovább fejleszteni szándékozik. — A m. kir. tiszti főorvos beszámolt a törvényhatóságnak az egri Szent Vince-kórház építkezéseiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom