Eger - napilap, 1936

1936-02-04 / 20. szám

áSfi 6 FILLÉR Eger, XL VII. évfolyam 20. szám ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 február 4. fLÖFIZETÉSI Díj A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR.—EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADŐ* HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 17B. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Eger újból kéri az elmaradt 40 ezer pengő állami Ínség- támogatás kiutalását Eger, február 3. A téli ínségakciő 137 ezer pen­gő* költségelőirányzatánál Éger tudvalévőén 80 ezer pengő* ál­lami hozzájárulásra számított é* ennek megfelelően készültek az ínségabciő keretében végzendő közmunkák tervei is. A költség­tervezet belügyminisztériumi jó­váhagyásakor váratlanul a mi­niszter a 80 ezer pengős állami hozzájárulás felét törölte, ami természetesen az ínségmunkák nak és megának sz ínségenyhí­tés kereteinek is jelentős mér­tékű redukcióját vonta maga után. A megnövekedett ínségben ez súlyosan érintette elsősorban a támogatásra szorulő ezreket, de súlyos helyzet elé állította a vá­ros elöljáróságát is, amely meg­felelő anyagi fedezet hiányában csak nagy nehézségekkel tud megküzdeni a nyomor nagyra- nőtt hullámaival. Az egész vo­nalon szűkíteni kellett a segítés mértékét, törölni kellett igen sok közmunkát, a népátheztetést is felére kellett apasztani a tava­lyinak. Ilyen körülmények között a város vezetősége nem mulaszt­hatja el felhívni az illetékesek figyelmét Éger súlyos helyze­tére, amibe a remélt kormány- hozzájárulás elmaradása folytán került. A város újból felirattal fordul a kormányhoz és kérni fogja a 40 ezer pengő állami hozzájárulás kiutalását, mert ennek hiányában súlyos nehéz­ségek elé kerül Éger téli ínsé­gének levezetése. Vasárnap este dörgölt az ég Gyöngyös felett Egerben 25*5 milliméter csapadék hullott egg nap alatt Gyöngyös, február 1. Az idei ebnormis tél, amely tavasznak, vagy ősznek inkább beillene, vasárnap este 7 órakor Gyöngyösön nyári jelleget öl­tött. Gyöngyöst is éppúgy, mint Égert egész nap áztatta az eny­he eső, de amíg Égerben estére szépen elcsendesedett a zápor, addig a mátraslji városban ha­talmas nyári zivatar tört ki vil­lámlással és meny dörgéssel. Égerben egyébként az egy­napos eső 25*5 milliméter csapa­dékot adott. Éz a mennyiség normális körülmények között egy hőnapi átlagnak felel meg körülbelül. Az egri jogásztársadalom meleg szeretettel ünnepelte tír. Erlach Sándort négyszeres jubileumán Eger, február 3. A magyar jogászlélek nemes­sége, sajátos méltósága nyilat­kozott meg vasárnap délelőtt az Egri Ügyvédi Kamara közgyű­lésén, amelyen az ügyvédi, a bírói és ügyészi kar is különös sze­retettel és megbecsüléssel ünne­pelte Erlach Sándor dr. ügyvé­det 25 éves kamarai titkári, 30 éves választmányi tagsági, 35 éves ügyvédi jubileumán és 60. életévében. Akiknek alkalmuk volt résztvenni az ünnepi köz­gyűlésen s végighallgatni az üd vözlő beszédeket, meghatott, egy­ben büszke lélekkel állapíthat­ták meg, hogy a magyar jogász szellem csorbítatlan szépséggel és épzéggel ragyog, örökkévaló feladataihoz maitör, a közösség kérdéseinek megvitatásában épp­úgy, mint az érdemek elismeré­sében. És különösen jellemző volt látni az ünneplést, amellyel egy hivalkodás nélkül való, csende sen és mélyen dolgozó kiváló í jogászt vett körül négyszeres j jubileumán az egri jogásztársa- \ dalom. A kamara közgyűlését dr. Gál- bory József törvényszéki elnök szívességéből a törvényszék es- küdtszéki termében tartották meg, ahol megjelent a kamara egri és vidéki tagjain kívül az egész bírói és ügyészi kar, to­vábbá a budapesti, miskolci és szolnoki kamarák képviselete, a- melyek szintén részt kértek ez egri kamara ünnepléséből. A közgyűlést délelőtt 10 óra­kor nyitotta meg dr. Petro Kál­mán elnök igen érdekes kritikai vonatkozású beszéddel, amely­ben a mai magyar közélet irá­nyait és törekvéseit tette bírálat tárgyává. Szavait dr. Serédi Ju°zliaián bíboros hercegprímás karácso­nyi beszédéből vett idézettel kezdte, amely a szervilizmus ter­jedésére hívja fel aggődőn a köz­figyelmet, majd Degrő Miklósnak, a budapesti ítélőtábla elnökének szavait idézte arról a szellemről, mely az utóbbi időben kapott lábra és befolyásolni szeretné az ítélőbírákat. — Országunk kimagasló nagy ságai — mondotta — veszedel­mesnek tartják az irányzatot, amely a nemzet vezetésében kezd érványrejutoi, prófétai han­gon figyelmeztetnek, hogy a nem­zet ily vezetése veszedelmes utakra tévesztheti a gazdasági­lag és pénzügyileg agyonsanyar- gatott országot. Megálljt kiálta­nak a lejtőn induld vándor után lelkiismeretűk és felelősségük bensőséges tudatában ; lesz-e, aki meghallja? Éu hiszem, hogy igen 1 — A magyar nemzetnek ha­záját szerető sok fia aggódva töpreng a magyar jövő felett. Nekünk.annyi félteni valónk van s nem kísérletezhetünk, annyit elvesztettünk, hogy a további veszteség ciak halált jelenthet. Ne m>njüok mi a szomszédokba példákért * ne hányja szemünkre senki kis magyar nacionalizmu­sunkat s különösen a fiatalság ne lássa jövőjének paradicsomát egyedül a régi bevált keretek teljes összetörésében. Az épület az jő, de a berendezést kell a | korszerű vívmányokkal felize- j relni, senki sem kíván delizsán- \ con utazni a repülőgép korában, gydogpostát használni mérföl­dekre a rádió idejében, faggyú- gyertyával világítani a reflekto­rok fénye helyett, de tminthogy ma sem utazhat mindenki 300 kilométeres sebességgel repülő­gépen s minden faluban még sem lehet ma rádiőadő-készülék, éppenűgy lehetetlenség a ma- j gyár állam épületét azonnal át- i szerelni különösen olyanoknak, akik külön élnek a magyar nép- lélek mindenkori függetlenségi vágyától s akik nem tudják, hogy itt csak a tűzzel való ját­szás a német nemzeti szooializ- mu;, vagy az olasz fassizmu*, vagy bármi más államberendez­kedés, mely a magyar ezeréves élettel szembe helyezkedik. Ép­pen úgy tévedés szembehelyez­kedni a modern kor egészséges eszmeáramlataival, mint feltétlen behődolást kívánni egyesek egye­dülálló akaratának. — Nekünk, ügyvédeknek a gazdaságilag megalapozott füg­getlen s erőszakkal, fenyegetés­sel nem befolyásolható hazafiak­ból állő nemzet az ideálunk. A nagy tapssal fogadott sza­vak elhangzása után az elnök dr. Erlach Sándorhoz fordult: Ünnepelni csak érdemeket le­het s kell, mert kötelesség ki­váló egyéneket a társadalom elé például állítani. Kedves Barátunk, dr. Erlach Sándor! Te, aki már 35 őva vagy ügyvéd, 30 éve állsz kamaránk szolgálatában, mint választmá­nyi tag s 25 éve dolgozol ennek a kamarának s minden egyes tagjának érdekében, mint kama­rai titkár, én Téged nem ünne­pelni akarlak, hanem csupán meg akarom állapítani a mi kama­ránk s minden tagjának bölcses­ségét — józanságát, a munka- elismerést, amellyel Tágad a 25 év alatt három évenként vissza­térő választásokon kamaránk tit­kárává választott s tudta mér­legelni minden kiválőságodat és értékeidet, amely Téged kama­ránk vezetésére predesztinált. Te, aki hajlamaidnál fogva az önállóságnak, a függetlenségnek, hazaszeretetnek, a szabad szó­nak, a minden érdekmentes vő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom