Eger - napilap, 1936
1936-12-05 / 192. szám
Eger, XL VII. évf. 192. szám Ara 6 fillér ♦ Szombat ♦ Trianon 17, 1936 december 5. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 17 6. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Választójogi értekezlet Az egész magyar közvélemény osztatlan megelégedéssel üdvözölte a választójogi konferencia összehívásának hírét. A választójog régi kérdése a magyar belpolitikának, sokat beszéltek róla, de megvalósítására nem került sor. A világnak úgyszólván valamennyi államában titkos szavazás útján fejezi ki a nép politikai állásfoglalását s ennek alapján történik meg azután a kormány megalakítása, amely a választáson többségre jutó politikai felfogást képviseli. Magyarországon nyílt a szavazás a falvakban és egyes vidéki városokban, mig a fővárosban s a vidék nagyobb városaiban titkos a szavazás módja. Ennek a felemás rendszernek az egységesítését tűzte ki feladatul maga elé a választójogi konferencia. Kétségtelen, hogy a választás mai rendszerén változtatni kell, mert az a gyakorlatban nem vált be. Nemcsak azért, mert a nyílt szavazás anakronizmusnak látszik, hanem főleg azért, mert magát a választást megelőző ajánlási rendszer olyan visszaélések elkövetését teszi lehetővé, amelyeket elkerülni az ország érdekében áll. Bármilyen szép is azonban a végső cél: a titkos választójog megvalósításának módja azonban annál nehezebb. Nem szabad elfelejteni, hogy a titkosan választó külföldi országok legtöbbje már évtizedekkel ezelőtt vezette be a titkos választási rendszert, amely kezdetben természetesen ott sem volt olyan széleskörű, mint ahová az idők folyamán fejlődött. Magyarország, a- mely a titkos választójog szempontjából azon a helyen áll, ahol az előbb említett országok évtizedekkel ezelőtt állottak, természetesen csak megfelelő biztosítékok mellett vezetheti be a titkos szavazást. Azt a történelmi fejlődést, a- melyet más államokban az idő hozott meg, semmisem pótolhatja s éppen ezért szükséges megfelelő óvatosság a magyar választójogi törvény megalkotásánál. Ez azonban a dolognak csak egyik oldala. A másik oldal az, hogy a magyar titkos választási rendszer bevezetése olyan időben fog megtörténni, amikor világszerte a legnagyobb politikai és világnézeti harcok dúlnak. Hatalmas szélsőbaloldali erők mozgatják Európa egyes államaiban a politikát, amelyek nem abba az irányban viszik a dolgokat, ami a magyar történelmi feji idősnek megfelel. A választójogi konferencia első ülésének lefolyása hűen visszatükrözte ezt a szükséges óvatosságot. Még azoknak a pártoknak a vezérei is, amelyek már hosszú esztendők óta egyik fő programpontuk- nak tekintik a titkos választójog megvalósítását, megnyugtató mérsékletet tanúsítottak, mert amint kifejtették, a titkos választójog megvalósításával nem akarnak bajt hozni az országra, hanem olyan népi akarat szabad megnyilvánulását szeretnék biztosítani, amely a maga egységében éppen a jövő fejlődés legbiztosabb alapja lehet. Hogy a nemzet nagy érdekeit az új választási rendszer biztosítsa, másirányú reformra is szükség van. Az első ilyen reform 'a kormányzói jogkör kiterjesztése, amely majd lehetővé teszi, hogy az államfő ellensúlyozza a nemzeti szempontból esetleges káros befolyásokat; a másik fontos kérdés, a felsőház jogkörének kiterjesztése. Arról egyáltalán nincs szó, hogy ne maradjon meg a kétkamarás rendszer, mert mint Eckhardt Tibor nagyon találóan kifejezte, a képviselőháznak a demokratikus, a felsőháznak pedig az egészséges konzervatív elvet kell képviselni. Az országos közvélemény szempontjából rendkívül örvendetes és megnyugtató, kogy a választójogi kérdés végre megvitatás alá kerül, de talán még fokozottabban az, hogy a választójogi konferencia olyan nyugodt légkörben ül össze, amely a sikernek egyik biztosítéka. Sorsdöntő kérdést van hívatva előkészíteni a tanácskozás s így feltétlenül kívánatos, hogy ez a légkör meg ne változzék, de az is kívána- toz, hogy egyetlen kérdés megoldása se történjék elsietve. Erre vonatkozólag a legnagyobb biztosíték Darányi Kálmán miniszterelnök politikai ügyessége és rendkívüli higgadtsága. A választójogi értekezleten az összes politikai pártok kiküldöttei résztvesznek, ami mindennél jobbar mutatja azt, hogy egy tisztul emelkedettebb szellemű válarnem_ kialakítása pártokon felijságában zeti ügy és ebben a jfc a pártok túl kell lennie azor befolyása alá egyoldalú érdé’ kerüljön. Egerből és Gyöngyösről többezer levélben üdvözölte az iskolák ifjúsága Mussolinit Már több, mint négy hete annak, hogy Mussolini világszenzáció erejével ható milánói beszéde elhangzott és újból és erősebben a világ érdeklődésének középpontjába állította a magyar revízió ügyét. A magyarság őszinte hálával fogadta az olasz nemzet ujjáépítőjé- nek nyilatkozatát s a törvényhatóságok és városok sorozatosan ünnepelték és üdvözölték gyűléseiken a Dúcét. Most az iskolák tanulóifjúsága körében indult érdekes és megkapó mozgalom a magyarság érzéseinek kifejezésére. Országszerte leveleket és levelezőlapokat írnak Mussolininak, melyekben a magyar ifjúság küldi hálájának egyszerű szavait a Dúcénak. A mozgalom Egerben és Gyöngyösön is nagy erővel indult meg s a két város iskoláinak tanulóifjúsága már eddig mintegy kétezer üdvözletei küldött Olaszország nagy ál- lamférfiának. Eger város vállalja a Sóház-utca rendezési költségeinek telét, ha a másik felét az érdekeltek vállalják Eger, december 4, A Sóház utcai sikátor, veszedel mére a város közegészségügyének és közbiztonságának, de ártalmára fejlődő idegenforgalmának is, még mindig ott éktelenkedik a Szvoré- nyi-utca északi beszögellésénél. A város nem tudja megszerezni a sikátor elejére épített régi pinceházat, mert nem állanak megfelelő anyagi eszközök a rendelkezésére. Hasonlóképpen nem áll módjában kisajátítani sem a telket, mert a kisajátítási törvény értelmében ahhoz is készpénz volna szükséges. A telektulajdonos 5500 pengőt kér a borház épületéért, amit a város mai anyagi helyzetében nem tud biztosítani. Tárgyalási alapot keresett hát az érdekelt Sóház-utcai háztulajdonosokkal az anyagi feltételeknek ezek pénzbeli hnázájá- rulása utján történő biztosba érdekében. Az érdekeltek azonban olyan jelentéktelen összeget voltak hajlandók átvállalni, ami a vételt kétségessé tette. A vármegye a városnak a telek vétel ügyében hozott elutasító határozatát feloldotta azzal, hogy a telekre építési engedély sem adható ki, ami meg is történt, Ilyen körülmények között új tárgyalások indultak, amelyek folyamán a város hajlandónak mutatkozott a vételár felét vállalni, ha az érdekelt háztulajdonosok, — akik telkének értéke egyébként a rendezéssel jelentős mértékben emelkedik — hajlandók a vételösszeg mísik felét vállalni. Ennek az egyetlen kérdésnek lehetőségén keresztül nyílik mód a Sóház utca ügyének végleges rendezésére, ami elsősorban az érdekelt utcabeliek kívánságának tenne eleget. Újjáépítik Eger város szegényházát Valószínt 30 ezer pengő államsegélgt kap a város az építkezésre Eger, december 4. Sok J'üaSZ han£zott el az “többi évr-ön Eger város szegényháza jÚ, amely a teljesen elszegényedett és munkaképtelen embereknek nyújt menedéket. Jelenleg negyven- nyolc, nagyobbrészt elaggott szegény lakik a Csákány utcai házban. A város vezetősége már több ízben megvizsgáltatta az elavult épületet, a szakértői vélemények azonban minden esetben úgy hangzottak, hogy a házat már nem érdemes renoválni, éppen azért a vá- í os elhatározta, hogy új szegényházat épít és az abban elhelyezett szegények gondozását is a Szegénygondozó Nővérekre bízza. A város már régebben kérelmet intézett a kormányhoz harmincezer pengő államsegély kiutalása iránt, amiből az új szegényház tervét meg lehet valósítani s a segély kiutalása tekintetében biztatást is kapott
