Eger - napilap, 1936

1936-11-28 / 188. szám

Eger, XL VII. évf. 188. szám ÁH Ä 6 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 17, 1936 november 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Szombaton közgyűlést tart Eger város képviselőtestülete Átdolgozzák az ínségakció költségvetését és munkarendjét A kormányzó útja Királyoknak járó pompával és a szövetségesnek szóló szeretetet mesz- sze felülmúló lelkesedéssel fogadta Róma Magyarország kormányzóját, aki hivatalos minőségében most elő­ször látogatott el külföldre. A kor­mányzói pár itáliai útjával egyide­jűleg immár a magyar kormányel­nöknél hagyományossá váló látoga­tását teszi Darányi Kálmán minisz­terelnök a Dúcénál és ugyancsak most viszonozta gróf Ciano olasz külügyminiszter budapesti látogatá­sát Kánya Kálmán külügyminiszter. Nem véletlen az, hogy a kor­mányzó első hivatalos külföldi útja Rómába vezetett. A magyar nem­zetet ezer esztendős hagyományok szálai fűzik Olaszországhoz. Törté­nelmünknek legtündöklőbb korszaka volt az, amikor az olasz nemzet géniuszának szelleme hatotta át és attól messze északon a renaissance csillogásával töltötte be nagy kirá­lyunknak, Mátyásnak tündérvárát Buda várhegyén. Olasz kultúra ter­mékenyítette meg és táplálta év­századokon keresztül a magyar szel­lemi életet. Volt idő, amikor a tu­dás és haladás gondolata csaknem kizárólag a bolognai és páduai egye­temeken keresztül érkezett el hoz­zánk. Az isteni Dante szelleme olyan mélyen ihlette meg a magyar irodalmat, hogy még ma is elevenen ható erőként él abban. Történel­münk nagy alakjainak útja szám­talan esetben vezetett el Itália földjére, ahonnan királyokat kap­tunk s amelynek latin őseitől szár­mazó kultúrája, humanista hagyo­mánya, a mi kultúránknak is alapja és éltető szelleme a jelenben is. A magyar nemzetnek Olaszország iránti vonzalma azonban nem csu­pán a történelmi múltnak e számos közösségén alapul. Több ez annál a hálánál, amit a latin szellem és keresztény Róma iránt érzünk, mely bennünket olyan döntően segített az európaisodás és ezzel az ezer esztendős nemzeti lét lehetősége felé. Olaszország ma mélyebb von­zalommal él a magyar szívekben, mint történelmi múltjának bármely korábbi korszakában. Róma talán még soha nem volt ilyen közel Buda várához, mint ma. A magyar nemzet háború utáni elszigeteltsé­gében Olaszország volt az első állam, mely felénk nyújtotta baráti kezét. Ez a baráti kézfogás segí­tette elő döntően, hogy Magyar- ország sérelmei, orvoslásra szoruló panaszai a népek közvéleményének tudatába jutottak. Ez a barátság segítette megalapozni állami szuve- rénitásunk nemzetközi jogait s a Dúcénak,‘Magyarország nagy ba­rátjának legutóbbi milánói beszéde is az egész világ nyilvánossága előtt vallott szint e jogok igazságának vitathatatlan volta mellett. Európa békementő politikájának szelleme az, mely Mussolini ismé­telt szózataiban jogosnak és törvé­nyesnek nyilvánította Magyaror­szágnak azt az igényét, hogy mint szabad és független állam, szuve- rénitásának teljes egyenjogúságával követelje helyét Európa népei kö­zött. Jogok feladása nélkül és alku nélkül! Magyarország ezer eszten­dős múltja alatt csak védelmi had­járatokat folytatott az egyszer meghódított földért és a békének ez a szeretető irányította higgadt magatartását a trianoni megcsonkí- tottság állapotában is. Az olasz­magyar barátság békét kockáztató, bontó gondolatok nélkül folytatója ezeknek a hagyományoknak és e szel­lemek kifejezője a kormányzó római útja és annak fényes külsősége. Mi magyarok lelkesedéstől átfor­rósodó szívvel tekintünk a kormány­zói pár olaszországi útja felé. Jól­eső büszkeséggel tölti el nemzeti önérzetünket, hogy Európa legősibb' nemzete a nyíltan vallott baráti hűség jegyében, mely a fogadtatás fényes külsőségeiben is kifejezésre jut, köszönti történelmi földjén a magyar államfőt. Ezeknek a na­poknak tündöklésében, mely Rómá­tól a nápolyi öbölig kiséri el a kormányzói párt, két rokonlelkü nemzet ünnepli meg kölcsönös ba­rátságának szellemét és az igazság szellemét is, amelynek győzelme nélkül nem következhet el a népek tartós békéjének virágzó korszaka. A magyar nép képviselői nem szűnnek meg hirdetni a békébe ve­tett hitünknek jelenvalóságát, amely igazságunkért és jogainkért vívott küzdelmeinkben szándékukat vezeti és áthatja. A római napok ragyo­gása is a mindkét fél keblét forrón eltöltő békevágy őszinte megnyilat­kozása. Az igazságtalanul béklyókba szorított magyar népnek a béke fogja meghozni nemzeti reményeinek olaj­ágát. Ezt érzi és tudja most: kezét a hatalmas olasz nemzet erős kezébe helyezve. Eger város képviselőtestülete no­vember 28-án, szombaton délután 4 órakor tartja novemberi rendes köz­gyűlését a városháza nagytermében. A közgyűlés nagyon csendesnek ígérkezik, mert a tizennégy pont­ból álló tárgysorozaton alig szere­pel jelentősebb közügy. Legfontosabb feladata lesz aköz­Gyöngyös, november 27. Tegnap délután a választópolgár­ság hatalmas tömege előtt tartotta meg programmbeszédét Temesváry Imre képviselőjelölt a gyöngyösi Bruckner nagytermében. A gyűlé­sen megjelentek Kozma Miklós bel­ügyminiszter, dr. Marschall Ferenc földművelésügyi államtitkár, vitéz Martsélcényi Imre, Szinyei Merse Jenő, Németh Imre, Rátz Kálmán, vitéz Kenyeres János, Tóth Pál és Létai Ernő országgyűlési képvise­lők is, valamint dr. Hedry Lőrinc főispán és Okolicsányi Imre al­ispán. A gyűlést Katrics Kálmán, a Nép gyöngyösi csoportjának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megje­lent előkelőségeket és felkérte Te­mesváry Imrét programmbeszédének megtartására. Temesváry Imre örömének adott kifejezést, hogy Kozma Miklós bel­ügyminiszter megjelent a gyűlésen, s hangsúlyozta, hogy ez nem az ő személyének, hanem a választókerü­let megbecsülésének a jele. — Az én helyzetem — mondotta többek között — igen nehéz, mert egy olyan kiváló férfiú után kell a ke­rületben fellépnem, mint amilyen Winchkler István v. miniszter volt. Ezt a hiányt kettőzött szorgalom­mal és fokozott tevékenységgel fo­gom pótolni. A továbbiakban a fe­lekezeti harcok veszedelméről be­szélt. (Közbekiáltás: Sztranyavszky!) Éppen elég az ellenségünk, akik ellen küzdenünk kell. Az erőinket gyűlésnek, hogy az államsegélyhez képest átdolgozza a téli ínségakció költségvetését és munkaprogramm- ját. Az állam részéről ma már olyan törekvés nyilvánul meg, hogy az ínségakciókat lassan vissza kell fejleszteni és ebben a szellemben történik meg az egri mozgalom terveinek átdolgozása is. tehát ne egymás ellen használjuk fel. Én a keresztény nemzeti gon­dolat alapján állok. Nincs szüksé­günk az idegenből átplántált nem­zeti eszmékre. Mindenféle keresz­tekkel próbálják az ország boldo­gulását előmozdítani. Nekünk meg­van az ezeréves örökségünk : Szent István kettőskeresztje jegyében kell dolgoznunk. Ezután vázolta programját s kijelentette, hogy ragaszkodik az ezeréves alkotmányhoz. A kormány­zói jogkör kiterjesztése, a választó­jog rendezése nemzeti létünk leg­főbb pillérei. A mezőgazdaság és különböző ágai megsegítésének és további támogatásának kérdése a legfőbb gondját alkotja. Magyaror­szág őstermelő állam. Mezőgazda­ságunkat kell tehát felvirágoztatni, mert ezután következik a többi tár­sadalmi osztály jólétének emelke­dése is. Beszélt a borértékesítés és borpárolás kérdéséről. A felesleges bormennyiségnek élvezeti szesszé való feldolgozásával megoldható lesz Gyöngyös nagy bortermésének ér­tékesítési kérdése. Gyöngyös egyik fontos problémája még — folytatta — a Mátra, melynek fellendítésén a város munkás polgármestere év­tizedek óta fáradozik, másik fontos kérdés a lignit, amely a város ha­tárában nagy mennyiségben áll ren­delkezésre. Szólt a FAKSZ kölcsö­nök visszafizetése határidejének meg­hosszabbításáról, melyet már a kor­mány részben meg is valósított, to­vábbá szólt a tisztviselők szolgálati f) magyar nemzetet nem lehet mégegyszer félreuezetni mondotta Kozma Miklós belügyminiszter Gyöngyösön — Nagy beszédben ismertette programját Temesváry Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom