Eger - napilap, 1936
1936-11-17 / 182. szám
Eger, XL VII. évf. 1SZ. szám ÄRA 6 FILLÉR ♦ Kedd « Trianon 17, 1936 november 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F. VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: SZABÓ JÓZSEF, SZT BERTALAN- U 1. TELEFÓN: 322. Lemond, vagy nem mond le gyöngyösi mandátumáról Wlnchkler István v. kereskedelmi miniszter Gyöngyös, november 16. Az utóbbi napokban olyan hírek terjedtek el a magyar sajtóban, hogy WinchJcler István v. kereskedelmi minisztert a Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt. elnökévé választják és így lemond gyöngyösi mandátumáról. A hírrel kapcsolatban megindultak a különféle kombinációk és a különböző pártok tapogatózásai a gyöngyösi mandátum lehetősége felé. Az elterjedt hírek semmiféle irányból nem nyertek megerősítést és a legilletékesebb tényező: maga Winchkler István v. miniszter sem nyilatkozott a gyöngyösi kerület mandátumáról. Heues udrmegye közigazgatási bizottsága melegen ünnepelte Heöry Lőrinc őr. főispánt megerősítése alkalmából A dunavölgyi egység gondolata a bécsi értekezlettel új és jelentős állomáshoz jutott. A jelentés szerint nem megtévesztő politikai tervek hangzottak el az értekezleten. Az államférfiak nem akarták tanácskozásukat világtörténelmi jelentőségűvé felfokozni, nem akarták a jövő káprázatával megtéveszteni a közvéleményt, hanem a reálpolitika talaján mozogtak. Belátták azt, hogy a tökéletes összhang megteremtése ma még lehetetlen, ezért helyes részleteredményekkel akarták megközelíteni céljukat: a dunavölgyi egységet. Ma már minden politikus elismeri, hogy a teljes gazdasági elkülönülés halálos veszedelmet jelent. A Duna- völgy hatalmas gazdasági egység, amelyben a természeti viszonyok különbözősége szerint az egyes államok egymásra vannak utalva és csak a tagállamok együttműködése hozhatja meg az egészséges fejlődést. Azonban a gazdasági össze- működés mindig a politikai viszonyok függvénye. Amíg fennáll a kettéosztottság a kisántáut államok és a római blokk között, addig tökéletes kibontakozás nem lehetséges. Mindenekelőtt megragadta a tárgyalások idején a figyelmet az, hogy a kiépülő Róma-Berlin tengely alapján Németország is szót kapna a jövőben a dunavölgyi kérdésnél. Mert a jelentés alapján nyitva áll az út, hogy kétoldalú szerződések által a római blokkot továbbfejlesszék. A német lapok nem a legnagyobb elragadtatással írnak a bécsi megbeszélések eredményeiről. A hitleri politika gyarmatszerzési követelésekkel igyekszik fellépni a Dunavölgyben és igy a németség kevesli a bécsi értekezlet eredményeit. Németország bevonása a dunavölgyi kérdésbe azonban a jövőben valószínűleg kedvező lesz. Biztosítékul szolgál arra, hogy a szerződéses kis államok nem válnak Olaszország politikai vazallusaivá. De igy nem lesznek kiszolgáltatva a dunavölgyi államok a német expanzív gazdaságpolitikának és a pángermán vészéivnek sem. Mivel igy a jövőben a római jegyzőkönyvek alapján működő gazdaságpolitikát három: az olasz, német és a két dunavölgyi állam gazdasági érdekösszetevője határozza meg, minden valószínűség szerint a Duua- völgyben helyes gazdasági fejlődés fog kialakulni. Mert mind a három fél ügyel arra, hogy esik se jusson túlsúlyba, és ha valamelyik állam túlságos követelésekkel lépne fel saját érdekei érvényesítésére, a másik kettő azt egymás erőteljesebb támogatásával ellensúlyozhatja. Nem érthetünk tehát egyet Hod- zsával, amikor azt mondja, hogy az út Berlin felé egy megszervezett Közép-Európán át vezet, mert különben a németség gazdasági túlsúlyánál fogva megfojtja a kisebb államokat. Nincs igaza, mert a fenti hármas gazdasági egyensúlyozó elvvel nincs veszélyeztetve a helyes fejlődés. Másrészt pedig az egységes dunavölgyi blokk gondolata még ma is lehetetlenség. A magyarság szempontjából a legnagyobb jelentőségű a jelentésnek az a része, amely szerint a három kormány képviselői egyetértettek abban, hogy elismerik a magyar és az osztrák kormánynak a fegyverkezési jogegyenlőségre vonatkozó álláspontjaik jogszerű voltát^ amely jogegyenlőség megfelel az igazságosság elemi elvének.“ Mivel Ausztria már régebben kimondta azt, hogy a békeszerződések katonai korlátozásait magára nézve nem tartja kötelezőnek, kétségtelen az, hogy ez a szakasz kizárólag a magyar törekvéseket támogatja. A fegyverkezési egyenjogúság a feltétele annak, hogy a magyarságot ne használják a politikai erők játéklabdájának. Ez a nyilatkozat a revízió egyik legfőbb támasza. A magyar nemzet bátran hirdeti azt, hogy a politika nem statikus állapot. Igaza van a Heimburg- mondásnak: „Krajcáros morál alapján áll az, aki egy győzelem pillanatában kijelenti, hogy most már a fejlődés lehetősége kizárt, és azt, aki a határok változtatására csak gondolni is mer, az emberiség bűntevőjének akarja nyilvánítani.“ Töretlenül valljuk azt, hogy józan reálpolitikával és kölcsönös megbecsüléssel igenis előre lehet vinni a dunavölgyi egység ügyét. Ennek a dunavölgyi egységnek a magyarság részéről csak egyetlen, de soha el nem ejthető előfeltétele van: a revízió ! Szitás István. Heves -vármegye törvényhatósá- í gának közigazgatási bizottsága szombaton tartotta rendes ülését dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. Az alispáni jelentés után Beniczky Elemér országgyűlési képviselő szólalt fel és a vármegye közönségének őszinte örömét tolmácsolta dr. Hedry Lőrinc főispánnak, állásában történt megerősítése alkalmából. — Mindannyiunknak igaz örömünkre szolgál — mondotta Beniczky Elemér — hogy vármegyénk főispánját a belügyminiszter állásában megerősítette, sőt rendkívül meleghangú j levélben érdemeiről, értékes mun- i Eger, november 16. A Gárdonyi Társaság november 14-én, szombaton tartotta évnyitó nagygyűlését a ciszterci gimnázium tornatermében. Nagy és előkelő, irodalmi érdeklődésű közönség jelenlétében Török Kálmán pápai prelá- tus, elnök nyitotta meg a gyűlést, hangsúlyozva a nemzeti irodalom ébrentartásának és fejlesztésének szükségességét. — Mindenkor, de különösen napjainkban be kell kapcsolódnia az irodalomnak a nemzet életébe — mondotta többek közt — hogy izmosítsa a nemzet erkölcsi erőit, melyek egyedül képesek el- lentállani az egész világot felforgató törekvéseknek. A politikai és | kásságáról is megemlékezett. Boldogok vagyunk, hogy ez igy történt és a vármegye közönsége reméli, hogy még sokáig érezheti dr. Hedry Lőrinc főispán támogatását és gondoskodó szeretetét. A felszólalás után a bizottság hosszasan és melegen ünnepelte a főispánt, aki közvetlen szavakkal köszönte meg a megnyilvánult bizalmat és kijelentette, hogy továbbra is jó szándékkal kívánja szolgálni a vármegyét és ápolni fogja azt az összhangot, amely a kormány | és a vármegye közönsége között i fennáll. szociális küzdelmek mezején sokszor eltorzul az ideál szép, tiszta arculata s meggyengülnek azok az összetartó erők, melyek összességükben a nemzeti lét biztosítására vannak hivatva. Bizonyos, hogy ezeknek az erőknek a konzerválásában az irodalomnak nagy hivatása van, de az is bizonyos, hogy ezek ellen az erők ellen alig lehet valahol többet véteni, mint az irodalomban. A nagy hatású elnöki megnyitó után dr. Bárány László főtitkár számolt be hangulatos összefoglalásban a Társaság múlt évi eseményeiről és jelölte ki a munkaprogramot, amelyet Gárdonyi nagy szelNagy sikerrel nyitotta meg munkaévét szombaton a Gárdonyi Társaság
