Eger - napilap, 1936
1936-11-15 / 181. szám
Eger, XLVII. évf. 181. szám, Arü 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 november 15, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT BERTALAN- U 1. TELEFÓN: 322. Az lzgatók munkájának ellensúlyozásáról j és a spanyol nép szenvedéseiről ir legutóbbi pásztorlevelében dr.Szmrecsányi Lajos érsekfőpásztor Heves vármegye közönsége táviratilag üdvözölte Mussolinit milánói beszédéért Kürti Menyhért dr. c. tankerületi főigazgató hatalmas beszédben tett indítványt a vármegye kisgyűlésének a Duce üdvözlésére Eger, november 14. Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónálló most bocsáj tóttá ki legutóbbi főpásztori szózatát. A főpásztori szózat elöljáróban az Or szágos Katolikus Nagygyűlés eredményei minél szélesebb körben való terjesztésének szükségét hangsúlyozza, majd a társadalmi izgatás ellensúlyozására hívja fel a lelkészek figyelmét. — Az egyházközségek nagy érdeke gondoskodni mindenkor arról — írja szózatában az Érsekfőpásztor — hogy kebelökből kiválóbb egyének vegyenek részt a Katolikus Nagygyűlésen, kik ott nyert benyomásaikat s mindazt, amit tanultak, híven s készséggel bocsássák közre, biztosítva ekként a nagygyűlés mesz- sze kiható üdvös célját. — Bizalommal vagyok aziránt— Írja továbbá a pásztorlevél —hogy a lelkész urak sokoldalú munkájuk sikerének biztosítására minél több lelkes munkatársat választanak ki híveik közül, akik jól előkészítve, behatolnak a nép legszélesebb rétegeibe s életük vonzó példájával támogatott buzgólkodásukkal ellensúlyozzák azt a vészes munkát, melyet a mindenütt felbukkanó izgatok a nyomasztó helyzetben élő népnek hamis tanokkal és csalfa Eger, november 14. A polgári légvédelmi tanfolyamok rendszeres oktatási órái megkezdődtek és azokat rendkívüli érdeklődés kiséri a város társadalmának minden rétege részéről. A Panakoszta-ház nagytermét esté- ről-estére zsúfolásig megtölti az érdeklődők tömege, úgy hogy a tanfolyam vezetőségének utóbb már komoly gondot okozott a közönség elhelyezése, annál is inkább, mert igen sokan éppen helyszűke miatt voltak kénytelenek távolmaradni az oktatásokról. A nagy érdeklődésre való tekintettel a vezetőség elhatározta, hogy eljár Braun Károly polgármesternél a tanfolyamoknak a városháza nagy tanácstermében reményekkel való megtévesztése által megdöbbentő eredménnyel kifejtenek. — Mi — Istennek legyen hála — nem tartozunk azon nemzetek közé, hol hatalmi erő gátolja az Egyház áldásos tevékenységének kifejtését, miről egyik közelebbi szózatában a Szentséges Atya megható fájdalommal emlékezett meg. Nekünk szabad utunk van az élet minden terén érvényre emelni a krisztusi tanok nevelő, átalakító, békítő, boldogító erejét. Ne feledjük pillanatra sem, mily felelősséget hárít az ránk, ha a kedvezőbb helyzet hazánk hitbeli és erkölcsi színvonalának emelésére kellő módon ki nem használtaik. Szózata befejező szavaiban a Főpásztor imára buzdítja híveit a spanyol népért: — A kereszténység egységénél fogva visszhangra kel a mi szívünkben is a részvét a spanyol nemzetre borult borzalmas szerencsétlenség felett s fel kell fohászkodnünk az Éghez, hogy rö- vidíttessenek meg a rettentő vérengzés napjai, mely a kereszténység első századainak vad kegyetlenségével dúl. A pásztorlevél a következőkben j egyházmegyei belügyekről intézke- j dik. leendő megtartása érdekében. A polgármester az ügy érdekének teljes méltánylásával bocsájtotta a légvédelmi oktatás rendelkezésére a városháza nagytermét. Ezek szerint a mai oktatási órát már nem a Panakoszta-házban, hanem a Városházán tartják meg és ezentúl itt lesznek a rendes oktató-órák a már ismert rend szerint. A tanfolyam rendezősége egyébként a filmszemléltetést is bekapcsolja az oktatásba. A közel jövőben szabályos gázmentési jelenetet fognak lejátszani s a jelenetről keskenyfilm képet vesznek fel, a- mel'yet aztán a szemléltető oktatás szolgálatába állítanak. Eger, november 14. Hevesvármegye törvényhatóságának kisgyűlése ma délelőtt tartotta rendes ülését dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. Az elnöklő főispán bejelentette, hogy napirend előtt dr. Kürti Menyhért c. tankerületi kir. főigazgató, bizottsági tag kíván szólni. Általános figyelem közepette emelkedett szólásra dr. Kürti Menyhért és hatalmas beszédben tett indítványt Mussolini üdvözlésére, a magyar revízióért síkraszálló milánói beszédjéért. — A hála a legszebb emberi és nemzeti erény — mondotta —. S ha a történelem ennek az erénynek megcsúfolását sokszor mutatja is, a magyar nemzet nemes-önérzetesen hivatkozhatik épen a történelemre, hogy a hálátlanság bűnében nem találtatott soha. Ragyogó példákért nem akarok messzire visszamenni a múltba, csak korunk két évtizedes szomorú történetére hivatkozom, a- mely bizonyíthatja, hogy a magyar nemzet lesujtottságában a részvétért, üldöztetésében a védelemért, talpraállási erőfeszítésében a támogatásért akkor is következetesen hálás tudott lenni, amikor ennek a sajátlagos erényének szinte heroikus megvallásáért az egész világ csodálkozó ellenérzését, sőt megtorlásra uszító bosszúérzését váltotta ki. — íme, nehány bizonyító példa: Magyarország nem felejti el soha, hogy az egész magyar történelem legszégyenletesebb időszakában egy olasz ezredes karja állította meg a gonoszságnak vagy őrületnek magyar ifjak szívefelé irányított vérgőzös kardját.— Magyarország nem felejti el soha, hogy a nemzet testén osztozkodók kezéből egy darabot az olasz nemzet igazságérzete mentett meg nekünk. Magyarország nem felejti el soha, hogy elhagya tottságunkban először a megbékélt Olaszország nyújtotta felénk békejobbját. S nem felejti el, hogy a felelősség érzetével és felelősségre appellálva ennek a nemzetnek nagyszerű vezére hangoztatta először, hogy Trianon nem lehet egy nemzet sírboltja, s ezért Rómában hazánk elsőrendű szerepével olyan egyezséget teremtett, amely annyi hiábavaló kísérletezés után egyedül alkalmas arra, hogy az oktalanul szétdúlt Dunámét!encében élő népek között a politikai és gazdasági harmónia újra helyreálljon. S végül, mert csak a legnagyobbakat említem, Magyarország sohasem fogja elfelejteni, hogy a szerb királygyilkosságból a mindig egyeneslelkü és lovagias magyar nemzet ellen szőtt ármányt újra az olasz nemzet igazságérzete és bátorsága semmisítette meg. — És viszont Olaszország sem felejti el soha — ezt maga Mussolini kiáltotta világgá, — hogy egyedül Magyarország tett ingadozás nélkül hitet Olaszország igaza mellett az abesszin háború világot összegabalyító chaoszában. S erre* büszkék lehetünk, mert az események nem a világhatalmasságokat, hanem a kicsi, összezsugorított magyar nemzetet igazolták. — S az ezért való olasz hála már cselekvésre érik, ahogy ezt Mussolini a mélységesen átérzett igazság szavával a világnak néhány nappal ezelőtt imigyen bejelentette: „Nem lehet addig a Dunameden- ce kérdéseit véglegesen rendezni, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot. — A háború nagy rokkantja Magyarország. — Lehetetlen, hogy négymillió magyar a határokon kívül éljen ...“ — Hogy ezekre a szavakra megrettentek azok, akik a bűncselekményt elkövették: tudjuk; de azt is tudjuk, hogy ugyanezen szavak a négymillió hontalan s üldözött magyar s* ívében a remény és jobb jövő lángját gyújtották fel; mi meg a határtalan örömet érezzük, hogy nappali álmunk és éjjeli álomtalan- ságunk immár a megvalósulás előtt van. Mert ezt Mussolini mondta, az eddig mindenen győzedelmeskedő Nagy Olaszország providenciális férfia. Renökiuül nagy érdeklődés kíséri az egri légvédelmi tanfolyamokat Mától kezdve a városháza nagytermében lesznek az oktatások
