Eger - napilap, 1936

1936-10-11 / 162. szám

Eger, XL VII. évf. 162. szám is»10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 október 11, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F VASÁRNAP 10 FILLÉR — POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT BERTALAN- U 1. TELEFÓN: 322. latban, amit leginkább bizonyít az, hogy nálunk a tőzsde egyenesen szilárd irányzattal reagált a kül­földi pénzleértékelésekre. Mint igen kedvező gazdasági tü­netet, azt'is meg kell említeni, hogy nálunk a nagyközönség teljes nyu­galommal fogadta a külföldi pénz­leértékelések hirét. Annyira köztu­datba ment át, hogy a mi pengőn­ket a kormány helyes pénzügyi politikája következtében semmiféle veszedelem nem fenyegeti. Ez nem­csak azt bizonyítja, hogy a magyar közönség valutáris kérdésekben tá­jékozott, hanem bizonyára annak a bizalomnak is, amellyel a gazda­sági élet minden tényezője a kor­mány valutapolitikájával szemben viseltetik. De ez a bizalom is természetes. A magyar termelő és fogyasztó már régen belátta, hogy minden felelőt­len és fantasztikus valutapolitikai javaslat teljesen értéktelen volt és megvalósításuk sötétbeugrást jelen­tett volna. Ezekkel szemben az a pénzügyi és devizapolitika, amelyet a kormány folytatott, elérte kifeje­zetten kitűzött célját: megterem­tette és megvédelmezte a pengő vásárlóerejét. Ennek köszönhetjük, hogy ma, amikor a nyugati hatalmak ilyen nagyj elentőségü valutareformokat léptetnek életbe, mi a szó szoros értelmében páholyban ülünk és a kormánynak nincs más feladata, mint a mathematika egyszerű sza­bályainak alkalmazásával hozzáido­mulni az új helyzethez. És hogy ez késedelem nélkül meg fog történni, annak bizonysága az, hogy minket a legközelebbről érintő svájci kül­kereskedelmi helyzet tisztázása és rendezése érdekében a kormány a szükséges tárgyalásokat máris fo­lyamatba tette. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Az egész ország osztatlan részvéte kísérte utolsó útjára Gömbös Gyulát Ma délelőtt az egész ország mélységes részvéte mellett, többszázezer főnyi tömeg jelenlétében helyezték örök nyugalomra Gömbös Gyula miniszterelnököt A szilárd pengő Magyarország óvatos és helyes pénzügyi és devizapolitikája súlyos időkben hozta meg értékes gyü­mölcsét. A francia és a svájci frank, továbbá a holland forint leértékelésével kapcsolatban a ma­gyar minisztertanács megnyugvás­sal állapíthatta meg, hogy a magyar kormány részéről a Nem­zeti Bankkal egyetértésben már ré­gebben megtett intézkedések követ­keztében nálunk semmiféle valutá­ris természetű intézkedések szük­ségessége nem merült fel. Ezt az álláspontot erősítette meg minapi nyilatkozatában Darányi Kálmán, amikor kijelentette, hogy az összes tényezők egyetértenek abban, hogy ez az állásfoglalás végleges. A kül­földi államok pénzleértékelése tehát a magyar pengőt nem érintette, an­nak értéke . változatlanul szilárd, belső vásárló ereje is ugyanaz. Mindössze kereskedelempolitikai tár­gyalások váltak szükségessé, ame­lyeket a kormány nyomban folya­matba is tett, hogy az egyes ma­gyar árucikkek exportja tekinteté­ben netán felmerülő nehézségek a termelői érdekek figyelembevételé­vel elháríthatok legyenek. Természetes, hogy exportunk ér­dekében a megváltozott valutáris viszonyokra való tekintettel olyan intézkedések szükségesek most, ame­lyek külföldi versenyképességünket a devalváló államok árleszállításá­val szemben megóvják, ami főleg az ipari kivitel terén veendő figye­lembe. A termelés szempontjából viszont bizonyos védelmi intézkedé­sek válnak szükségessé behozatali viszonylatban is. Ez azért szüksé­ges, mert a pénzleértékelés követ­keztében a devalváló külföldi álla­mok exportképessége megnövekedik és ezek az államok bizonyára kí­sérletet tesznek, hogy olcsó áruik­kal a magyar termeléssel a hazai piacokon is felvegyék a versenyt. Csökkenti ennek az intézkedésnek jelentőségét az a tény, hogy jórészt luxuscikkekről van szó, amelyeknek olcsóságát nem a széles fogyasztó­rétegek védelmében kell biztosí­tani. Mindezek az intézkedések azon­ban nem valutáris, hanem kereske­delempolitikai téren mozognak. Pénz­ügyi téren semmi zökkenő nem ál­lott be nálunk a frank és a hol­land forint leértékelésével kapcso­Budapest, október 10. 10 órakor kezdődött a gyász- szertartás az országház kupolacsar­nokában. Már 10 óra előtt meg­érkeztek a meghívott előkelőségek: a budapesti diplomáciai kar, a fel­sőház és a képviselőház tagjai, a legfőbb egyházi, katonai és polgári méltóságok, Budapest székesfőváros törvényhatóságának, a vármegyei és városi törvényhatóságoknak küldött­ségei, a külföldi küldöttségek: Göring porosz miniszterelnök, Hit­ler kancellár képviseletében, Ciano gróf olasz külügyminiszter az olasz király és a kormány képviseleté­ben, Schuschnigg osztrák kancellár, az idegen államok katonai küldött­ségei. Pontban 10 órakor érkezett meg Horthy Miklós kormányzó. Megér­kezése után Raffay Sándor evangé­likus püspök lépett a ravatalhoz és rövid bevezető ima után megrázó erejű beszédben búcsúzott az ország nagy halottjától. — Gömbös Gyula — mondotta — a kereszthordozás nehéz útját vállalta, hogy betöltse magyar hivatását, hogy a szebb és jobb magyar utat egyengesse. Csa­ládja után saját hazáját szerette lelkének minden odaadásával. Mi­kor jött milliók reménye fogadta, mikor megy milliók sóhaja száll utána. A munkában összeroskadt teste itt marad, de lelke ott áll már az örök Bíró előtt, aki meg fogja vigasztalni a sokat szenvedett magyar nemzetet. A nagy hatású beszéd után a m. kir. Operaház énekkarának gyász­éneke következett, majd Darányi Kálmán miniszterelnök helyettes vett búcsút a volt kormányelnöktől, mél­tatva kiváló emberi tulajdonságait, négy évi politikai munkásságának eredményét, azt a hatalmas erőfe­szítést, amelyet az ország boldogu­lásának érdekében minden energiá­jával kifejtett. Széchenyi Bertalan gróf a felső­ház nevében búcsúzott a nemzet nagy halottjától, aki négy éven keresztül példát adó áldozatkész­séggel dolgozott a nemzet érdeké­ben kivételes munkabírással és lan­kadatlan energiával. Átérezte a ma­gyar sorsközössséget és minden ma­gyart a nemzetépítő munkába akart bekapcsolni. Utána Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke a képviselőház nevében, Ivády Béla a Nemzeti Egység Pártjának nevében vett búcsút Gömbös Gyulától. (Lapzártakor a temetés még tart.) Az októberi tél miatt megakadt a szüret Heves megyében Rz eső átlag három fok- kai rontotta a mustok cukortartalmát Eger, október 10. A szőlőtermelőknek, de talán az egész magyar mezőgazdasági élet­nek nincs nagyobb gondja hetek óta, mint a szokatlanul korán be­köszöntött télies időjárás, amely helyenkint vastag hólepellel borí­totta be a földeket és csaknem megszakítás nélkül hulló esőt, hide­get, helyenkint pedig hajnali fagyot is hozott. A szőlőtermelők — elemi károk­tól csökkentve ugyan — közepesen jó termést reméltek, de a termé­szet szeszélyes játéka, úgylátszik, még újabb megpróbáltatást is tar­togat ennek a jobb sorsra érdemes rétegnek. A szőlőt a szeptember végéig tartott napos, meleg idő be­érlelte, a szüretet már Eger kör­nyékén is meg lehetett volna kez­deni. Azonban a helyzet olyan, hogy a felázott talaj miatt ki sem lehet mozdulni a szőlőföldekre, kivéve néhány köves, vagy homokos talajú szőlőt, amelyekben a rossz idő el­lenére is folyik a szüret. A tőkén álló fürtök nedvességtartalma a bő talajvíz miatt nagy mértékben emel­kedett, ezt azonban nem követte a cukortartalom emelkedése is, úgy hogy az első szép szüreti napokon szűrt 18—20—22 fokos mustok he­lyett ma már csak 14—15 fokos musttal kell beérniük a termelők­nek, ami alig 8—8-5 Malligand- fokos szesztartalmat jelent, már pedig tudvalévőén az új bortörvény a 9 fokon aluli borokat piacra sem engedi vinni. A keverési anyagok magas ára miatt a borok mestersé­ges feljavítására sem gondolhatnak a gazdák s így a legsúlyosabb ér­tékesítési gondok elé kell nézniök az idén. A legtöbben az egyedül lehető utat választva, tökén hagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom