Eger - napilap, 1936
1936-09-27 / 154. szám
Eger, ILL VII évf. 154. szám A R Ä 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 szeptember 27. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDIN T 3. SZÁM. — : 11. KIADÓ AL: EGER, LÍ I KÖNYVNYOM DA — TELEFÓN: 176 — GYÖNGYÖSI SZER KESZTŐSÉG és KIADÓ HIVATAL: SZABÓ JÓ ZSEF.SZT BERTALAN U 1. TELEFÓN: 322 Az Actlo Catbollca programmja Irta: Dr. Közi Horváth József Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a múltban századok nem hoztak annyi változást a magyar falu életében, mint az elmúlt másfél évtized. Hosszú idén keresztül „zárt világ“ volt a magyar falu, mindegyik falu egy-egy külön zárt világ, amelynek megvolt a maga külön építészeti, ruházati, nyelvjárásbeli és egyéb szokása apáról-íiúra öröklötten. Meg volt a maga külön kultúrája. És ez a kultúra kifejezetten vallásos jellegű kultúra volt. Ez a vallásos jelleg a szorosan vett hitbeli és erkölcsi vonatkozású területeken túl helyet talált a magyar falu életének minden megnyilvánulásában, még a szórakozását is körülfonta. A háború, a forradalmak, a közlekedés tökéletesedése, az újságok, a rádió és a háború utáni kor egyéb velejárói máról-holnapra megszüntették a magyar falu „zárt világ“ jellegét. Megszüntették nemcsak a fizikai zártságát, hanem pusztulással fenyegetik sajátos kultúráját is. Örülönk a „Gyöngyös bokréta“ világraszóló sikerének, ugyanakkor azonban be kell vallanunk, hogy azok a táncok, énekek, ruhák már nem az élő valóságot jelentik. Az élő valóság egészen más és egészen szomorú. Építésben, ruhában, énekben, szórakozásban külvárosi színeket kezd felölteni a magyar falu. És ami a legmegdöbbentőbb, ezek a külvárosi-színek egyre szembe- ötlőbben kezdenek kiütközni lelki arculatán: világnézetén és erkölcsi magaviseletén is. Az „átmeneti évek“ az egyes ember életében is kritikusak, mennyivel inkább azok egy ilyen hatalmas társadalmi osztály életében. Különösen, a mai időkben, amikor ezen a kulturális és lelki válságon túl a gazdasági és szociális válság viharai is éppen a magyar falu világának eresztékeit rázzák a legke- gy etlen ebbül. A magyar falu egyszerre belekerült az érdeklődés homlokterébe. Irodalomban, politikában még soha ennyit nem beszéltek róla. És éppen mert kultúrális, világnézeti és szociális válságban vergődik, megjelentek a magyar falvak kertjei alatt, először az Alföldön, azután a Dunántúlon, ezeknek a válságoknak hiénái is, hogy a zavarban a magyar falun keresztül hatalomra kerüljenek. Szóban és írásban példátlan verseny indult meg a magyar falu világnézeti és politikai meghódításáért. Az Actio Catholica az idei Katolikus Nagygyűlést teljesen a falunak szenteli. Három napon ke- tesztűl feltárja a falu sebeit, világnézeti, kultúrális, szociális problémáit őszintén, leplezetlenül. Feltárja, felmutatja a válságok lázában égő magyar falut a kormánynak, a felelőseknek, a magyar intelligenciának. Felmutatja nem azért, hogy vádoljon, hanem, hogy segítséget kérjen a maga számára abban a gigászi munkában, amelyet a magyar falu megmentéséért indít. Segítséget kér, munkára, vállvetett közös munkára, nem destruktív kritikára, hanem a lehetőségek szerinti legnagyobb, vállvetett közös munkára hív fel mindenkint, kicsit és nagyot, szegényt és gazdagot, a válságba jutott magyar falu érdekében. Mert az Actio Catholicá- nak szent meggyőződése, hogy egyház és haza számára egyaránt életkérdés, a magyar és katolikus jövő kérdése a magyar falu világnézeti és szociális megmentése. Eger katolikus társadalma ünnepi külsőségek között üli meg Szent Mihály napját Kedden 9 órakor indul a körmenet az Egyház» község védőszentjének tiszteletére Száz esztendeig szünetelt az Eger- városi Róm. Kát. Egyházközség védőszentjének, Szent Mihálynak kultusza Egerben és csak három évvel ezelőtt elevenedett fel ismét a Szent Mihály-napi búcsúk alkalmából tartandó körmenet és a hozzákapcsolódó kegyeletes szertartások keretében. Az idén szintén nagy arányú vallásos megnyilvánulás lesz a Szent Mihály-napi búcsú, illetve körmenet, amely ünnepi felsorako- zásra gyűjti egybe Eger katolikus társadalmát rangra és társadalmi állásra való tekintet nélkül. Az ünnepség szeptember 29-én, kedden reggel 7 órakor szentmisével kezdődik a Főszékesegyház Szent Mihály-oltáránál. 9 órakor szentséges körmenet indul a Főszékesegyház körül. Utána szentmise, mely alatt dr. Halmos Mihály hittanár, főszékesegyházi hitszónok mond szentbeszédet. Délután 3 órakor vesperás zárja az ünnepi nap szertartásait. Ötvenhárom százalékos pótadóval sikerült összeállítani Eger város 1937. évi költségvetését R kiadások és bevételek csekély emelkedést mutatnak — 1.254.964 pengő a város háztartásénak szükséglete — Csütörtökön lesz a költségvetési közgyűlés A városi számvevőség tervezete alapján és a képviselőtestület költségvetési bizottságának hosszas tárgyalásai után most állították össze Eger 1937. évi költségelőirányzatát. A költségelőirányzat összeállítása az idén némi késedelmet szenvedett, mert a MOKTÁR-ral történt tárgyalások befejezéséig nem lehetett reális képet alkotni a háztartás jövő évi szükségletéről. Most azonban, hogy a tárgyalások eredményre vezettek, az elöljáróság végre kibocsájthatta a költségvetést. A költségvetés most jelent meg nyomtatásban és ma kézbesítik ki a képviselőtestület tagjainak. Az előirányzat legnagyobb és legkellemesebb meglepetése az, hogy sikerült azt 53 százalékos pótadóval megoldani, ami a MOKTÁR-ral való megegyezésnek és kiadási tételek további megszorításának köszönhető. Az előirányzathoz csatolt polgár- mesteri és főszámvevői jelentés a következőkben ismerteti a költség- vetési helyzetet: Szükséglet: . . . 1.254,964 P. Fedezet: . . . 1,074,150 P. Hiány: .... 180,814 P. A hiány fedezetére a pótlékolható 343.022 pengőt kitevő állami adóalap után 53 százalékos pótadó kivetése válik szükségessé. Afpótadót illetőleg az elöljáróság és a bizottság helyes álláspontja az volt, hogy a város polgárai az eddiginél magasabb terhek elviselésére képtelenek, így a belügyminiszter által 1936-ra megállapított 56 százalékos pótadót sikerült leszorítani 53 százalékra. A multévi költségvetéshez hasonlítva az idén 24.758 pengővel több a szükséglet és 45.396 pengővel több a fedezet. Megjegyzi azonban a jelentés, hogy a költségvetés egyensúlyát az 53 százalékos pótadó mellett csak úgy sikerült biztosítani, hogy a bor^ fogyasztási adóból várható bevételeket egy új adónemnek, a borbehozatali illetéknek 30 ezer pengős bevételével, továbbá a borfogyasztási adónak célszerűbb kimunkálása következtében várható magasabb hozamával az eddigi 61 ezer pengőről 120 ezer pengőre felemelték. Ez a két tétel 90 ezer pengős bevételi többletet jelent, kérdés azonban, hogy az új illeték bevezetéséről mi lesz a véleménye a város felügyeleti hatóságainak és az is kérdés, beválnak-e a borfogyasztási adó kimunkálásához fűzött remények, annál is inkább, mivel ez a kérdés Egerben mindig a legkényesebbekhez tartozott. Ezekre az aggodalmakra az elöljáróság mindenesetre választ fog adni a költségvetési közgyűlésen, amelyet október 1-re, csütörtökre hirdet meg Braun Károly polgár- mester. Megemlítjük még, hogy a kereseti adó kulcsát változatlanul 5 százalékban állapították meg. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Kánya Kálmán genfi tanácskozásai. Kánya Kálmán külügyminiszter pénteken a népszövetség közgyűlése során hosszabb megbeszéléseket folytatott Eden angol, Delbos francia és Beck lengyel külügyminiszterrel, valamint Paul-Boncour francia fődelegátussal és másokkal.
