Eger - napilap, 1936

1936-09-19 / 149. szám

B EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. szeptember 19. hozzájárultak az útvonalba eső gyü­mölcsfák, szőlőtőkék kisajátításához, illetve kiirtásához és erről írásos kötelezvényt is adtak, de mikor né­hány gyümölcsfájuk kirtására ke­rült a sor, rosszul értelmezett tu- lajdonszeretetből elzárkóztak a fák eltávolítása elöl, sőt előfordult, hogy a kitűzött mérnöki cöveket eltávo­lították, csakhogy a munkát meg­akadályozzák. Végül azonban ezzel az egy-két kisgazdával is sikerült megértetni az útépítés hasznát és jelentőségét, elsősorban éppen az ő földjük szempontjából, — hiszen a termésszállítás évek óta sérelmezett problémáját, azonkívül a vízleveze­tés kérdését oldja meg az új út, tehát az érdekelt gazdák földjének értéke emelkedik, — úgy hogy az útépítés folyamatosságát sikerült biztosítani. A napokban megkezdték a kő­anyagnak is a helyszínre szállítását a közeli bányákból. Az útépítésnél általában a gazdaságosság elve ér­vényesül. Éppen ezért a földmun­kák során felszínre kerülő talaj - követ, valamint a régi útburkolat kőanyagát is felhasználják. A föld­munkák október 15-re terv szerint befejezést nyernek. A kőanyagot a tél folyamán a helyszínre fuvaroz­zák és tavasszal megkezdik a kő­alap, valamint a makadám burko­lat lerakását, hogy az új műút az idegenforgalmi idény megindulására átadható legyen rendeltetésének. EMERICANA Szitás István joghallgatót, az Eszterhazyana corporatio seniorát a folyó hó 17-én dr. JJrbán Gusztáv referendárius elnökletével tartott seniori konferencia egyhangúlag az egri nagypriorátus assessorává vá­lasztotta. Az új assessor köszöneté után a konferencia folyó ügyek tárgyalásával foglalkozott. — A gyöngyösi Emericana Conventje kedden tartotta a Szt. Korona-házban évnyitó gyűlését, a beteg Stiller Kálmán prior helyett dr. Tremkó Ferenc elnöklete alatt. A tisztújítás során a régi tisztikart választották meg, kiegészítve a kancellári tisztséggel, amelyre első­ízben dr. Hornyok Miklós polgár- mesteri titkár nyert megbízatást. Ezen a gyűlésen búcsúztatták el vitéz Góthay Bélánét, az Emericana nagyasszonyát, aki férjének áthe­lyezésével kénytelen megválni az egyesülettől. A továbbiak folyamán elhatározták, hogy külön vonattal zarándoklatot rendeznek Szentkút­hoz és Máriagyüdre. — Felsöipariskolát végzettek kataszteri munkálatait végzi a Ma­gyar Műszaki Szövetség, mint gya­korlati technikusok vezető érdek- képviselete, mely felhívja a Buda­pesten, Szegeden és Kassán végzett érdekelteket, hogy nevüket, szemé­lyi adataikat, évfolyamukat levele­zőlap útján közöljék a szövetséggel Budapest, V., Kádár u. 5. 5zigorúan fogják büntetni Heues uármegyében a közlekedési kihágásokat a közlekedési balesetek csökkentése céljából Hevesvármegye közigazgatási bi­zottsága most tartotta rendes ülését. Az ülésen Okolicsányi Imre alispán jelentése megemlékezett arról az örvendetes tényről, hogy Szinyei- Merse Jenő országgyűlési képvi­selőt és Balassa Márton I. számve­vőségi tanácsost a kormányzó el­ismerésével tüntette ki, majd a bi­zottság tndomására hozta, hogy Kóczián Gyula, az egrikir. ügyész­ség elnöke szeptember 1-től nyuga­lomba vonult. A jelentés az elisme­rés hangján méltatta a 38 évi szol­gálat után nyugalombavonult ügyész­ségi elnök érdemeit, amelyeket a bizottság az alispán javaslatára jegyzőkönyvben örökített meg. Ez­zel kapcsolatban dr. Búzás Endre főjegyző felolvasta a távozó Kóczián Gyula meleghangú levelét a köz- igazgatási bizottsághoz. A bizottság ülésén, a rendes hi­vatali jelentések elhangzása után Borhy György felsőházi tag intéz­kedést sürgetett a közúti balesetek csökkentése érdekében. Sokszor nyí­lik alkalma látni, hogy az utakon 8—10 éves gyermekek hajtják a lovakat, akik elvesztik fejüket egy­egy autó közeledésére, de az is gyakran előfordul, hogy a felnőtt kocsisok sem tartják be a közleke­dési szabályokat. Ezen a helyzeten változtatni kell. Okolicsányi Imre alispán a fel­szólalás után megígérte, hogy uta­sítani fogja a főszolgabírákat a köz­lekedési kihágások legszigorúbb megtorlására. Ugyancsak Borhy György felső­házi tag szóvátette a hevesmegyei legelők gondozatlan állapotát. A legelőket teljesen ellepi a [gyom, mert kiirtásukról a legelőtársulatok uem gondoskodnak. Ez a körül­mény a vármegyei állatállomány szempontjából rendkívül aggályos, mert az állomány rövidesen le fog romlani. Okolicsányi Imre alispán vála­szában kijelentette, hogy a nyáron megalkotott és jóváhagyás alatt álló vármegyei legeltetési szabály- rendelet súlyos büntetést helyez kilátásba a kellő gondozás hiánya esetére s ezeket a büntetéseket a vármegye alkalmazni is fogja. A továbbiakban a bizottság a folyó ügyeket tárgyalta le. Az egész egri színházat „eladta11 Ceglédy Béla titkár Már csak három páholy áll a közönség rendelkezésére. — Bevezetik a telefont a színházi pénztárba Kardoss Géza újjászervezett tár­sulata iránt, amely október elsején kezdi meg az egri szezont, soha nem tapasztalt nagy érdeklődés nyilvánult meg a közönség részé­ről. A társulat új, agilis titkára néhány hét leforgása alatt az egész színházat eladta — bérletben. A földszinten minden szék elkelt és mindössze három páholy áll még a közönség rendelkezésére, szombat estig, amikor Ceglédy Béla titkár befejezi a bérletek előjegyzését. A közönség régi óhaját teljesítet­ték azzal, hogy bevezették a szín­házi pénztárba a telefont. A Kardoss-társulat idei őszi sze- zónja most már bizonyos, hogy a zsúfolt házak jegyében zajlik le Egerben. Osztrák típusok július ll.-e után Irta: Szitás István. A német-osztrák viszony és az Auschlnss-kérdés a július 11.-i né­met-osztrák megegyezéssel új és je­lentős állomásához jutott. Hogy a szerződés sokféleképen magyaráz­ható szövege mögött mi húzódik meg, azt ma még nem lehet telje­sen tisztán látni, mindensetre bizo­nyos az, hogy ez a megegyezés annyiban szolgálja Ausztria érdekét, amennyit Ausztria életrevalóságá­val és a politikai viszonyok ügyes kihasználásával a maga számára ki tud harcolni. Érdekes megfigyelni, hogyan íté­lik meg ezt a megegyezést az osz­trákok, milyen osztrák típusokat lehet felismerni ebben a vonatko­zásban. Dollfuss 1934 július 25-én véré­vel pecsételte meg az osztrák ön­állósági törekvéseket. Ez sokak lelkében még élénkebben felkeltette az osztrák önállóság tudatát és még mélyebbé tette az Ausztria küldeté­sébe vetett hitet, amely Ausztria feladatát tisztán szellemi elemekből akarja felépíteni. Ez a típus Ausz­triát a jövőben hatalmas superna- cionális államtestnek látja, amely a történeti hagyományokra és a katolicizmus egyetemességére tá­maszkodva új kultúrközösségbe van hivatva foglalni a Dunamedencében lakó népelemeket. Nekik Ausztria és a Reich teljes különállása az ideáljuk és a megegyezés után sok aggodalommal gondolnak a jövő vár­ható eseményeire. Tagadhatatlan tény az, hogy a faj- és vérkultusz ködéből új öntu­datra ébredt germán óriás erőteljes Az ÚJ RÁDIÓCSODÁK megérkeztek. Bemutatja, esetleg csereüz’etet köt: Illés Béla, rádió szaküzlete- | előretörése és jóformán minden ed­digi szabályt semmibe vevő poli­tikai vonalvezetése nagy, vonzó erőt képvisel a szomszéd osztrák- ság szempontjából. Ha a Hitler felé húzó osztrákság a mostani erős centrális hatalom ellenében nem is meri felemelni szavát, azért a lé­lek mélyén izzik, forr ez a kérdés. Itt mutatkozik meg legérdekesebben az egyezkedéseket kedvelő, osztrák lélek a legigazabban: Úgy képzelik el a két nemzet között a viszonyt, hogy Ausztria a Reichben is meg­tarthassa eddigi állását, hagyomá­nyát és a katolikus egyház se szen­vedjen sérelmet. Szóval az osztrák gondolkodásmódnak megfelelő nem­zeti szociálista Ausztria az ideáljuk. Különösen az osztrák fiatalság kö­rében található meg ez a Reich felé sóvárgó és az önálló Ausztria képzetét rákényszerítő kormány- hatalom között vergődő osztrák lélek. A legreálisabb, a körülmények­kel leginkább számoló típus nem lát veszedelmet a július 11.-i meg­egyezésben Ausztriára vonatkozólag. Ez a típus jól tudja azt, hogy a két testvér-nemzetet nem lehet tel­jes elzárkózásban tartani, mert ez csak állandó feszültséget és belpo­litikai súrlódásokat idézne elő. Azon­ban ezek nem akarják Ausztriát a Reichbe olvasztani. Ragaszkodnak a történelmi tradíciókhoz, erősen hisznek Ausztria dunavölgyi kultú- rális küldetésében, de a Harmadik Birodalommal szemben sem helyez­kednek mindenben a tagadás állás­pontjára. Barátságos viszonyt akar­nak Ausztria és a Reich között a nélkül azonban, hogy azonosítanák magukat a hitleri eszmékkel. Doll­fuss szavai lebegnek a szemük előtt. „Teljes megértéssel és fenn­tartás nélkül együtt akarunk dol­gozni a német kormánnyal; a két nemzet viszonyát mi sohasem fog­juk a pártpolitika szemüvegén ke­resztül szemlélni. így akarjuk az össznémetség, a német jövő és az európai béke érdekeit szolgálni. Azonban nekünk, mint a második német államnak, különleges nemzeti missziónk van: kultúra-közvetítők vagyunk a Kelet népei számára. Ezt a missziónkat pedig teljes sza­badságban és állami függetlenség­ben kívánjuk és akarjuk is betöl­teni.“ (Frankfurter Zeitung, 1933. V. 5.) Ezt hiszik és vallják a Dollfuss örökségét tisztelő és az ő szellemé­ben munkálkodni akaró osztrák egyéniségek. — Beszakadt alatta a pad­lás. Kiss Bernát kömlői kubikos­munkás tegnap a padláson foglala­toskodott és a korhadt padlás be­szakadt alatta. A munkás az istálló földjére zuhant és két bordáját el­törte. Az Irgalmasok kórházába hoz­ták Egerbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom