Eger - napilap, 1936
1936-09-17 / 148. szám
Eger, XL VII. évf. 148. szám ÄBA 0 FILLÉR ♦ Csütörtök ♦ Trianon 17, 1936 szeptember 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS- SÁL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ- NAP 6 F. VASÁRNAP 10 FILLÉR — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN : 11. KIADÓ HIVATAL: EGER, LÍ CEUMI KÖNYVNYOM DA — TELEFÓN: 176 — GYÖNGYÖSI SZER KESZTŐSÉG és KrADÓ HIVATAL: SZABÓ JÓ ZSEF, SZT BERTALAN U. 1. TELEFÓN: 322 Vita nélkül fogadta el a vármegye 1937. évi költségvetését a törvényhatósági bizottság Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király emlékezete az alispán! jelentésben Elparentálták a vármegye nagy halottait Eger, szeptember 16. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága kedden délelőtt tartotta rendes őszi közgyűlését dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. A közgyűlés tagjai már napokkal előbb megkapták a terjedelmes alispáni jelentést, amely nyomtatásban számolt be a vármegye életének fontosabb eseményeiről. Az alispáni jelentés elsősorban nreg b— Báthory István halálának jubileumáról és ezzel kapcsolatban a lengyel-magyar barátságnak egy igen érdekes, nagyjelentőségű hevesmegyei kapcsolatára mutatott rá: — 1936. év december hó 12-én lesz Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király halálának háromszázötvenedik évfordulója. Ez az évforduló ki kell, hogy lépjen a szokásos jubileumok keretei közül, mert két nemes, lovagias és sokat szenvedett ország közös harcainak, küzdelmeinek jelképe, és jövő fejlődésünknek reménységeként lép elő a történelem múltjából. Az 1918. évben feltámadt Lengyelország és az ugyanebben az évben szétmarcangolt Magyarország méltón ünnepli közös hősének emlékét, de ebből az ünneplésből külön részt kér Heves vármegye közönsége, amely Lengyelország feldarabolásának idején 1880-ban feliratot intézett a magyar országgyűléshez, sürgette a Lengyelország visszaállítása érdekében szükséges politikai intézkedéseket és a feliratot hasonló állásfoglalás végett megkül- dötte minden magyar törvényhatóságnak. Ezek az események, amelyek a magyar-lengyel kapcsolatok kiszélesítésének szándékában a köz- érdeklődés előterében állanak, bizonyítékai annak, hogy a magyar vármegyék nemcsak a magyar alkotmány védőbástyái voltak mindenkor, hanem külpolitikai gondolkodásukban is olyan nagyvonalúságról tettek bizonyságot, amelyekre büsz| kén emlékezhetnek vissza a késő , utódok. j — S valóban, most, amidőn a ! történelem útjain hazánk a legsö- • tétebb és legsivárabb pusztaságban j bujdokol, amikor sajnálatos rövid- j látás és tájékozatlanság áldozatasítani, nem a számonkérő türelmetlen követelésével, de a nemes lélek önérzetes nyugalmával különös nyo- roatékkal mutatónk rá arra, hogy a magyar nemzet a legnehezebb vi- I szonyok között sem feledkezett meg j a testvérnemzet iránti kötelességei- • ről, hogy a közös sors, a múlt dicső j emlékei nemcsak ragyogásukban voltak kedvesek a magyar szíveknek, hanem akkor is, amidőn e barátsághoz való ragaszkodás és a , közös emlékek felidézése nehéz helyzetekben, súlyos körülmények kö- , zött történt. — ! í í ; i i ; ; ■ I ; A továbbiakban a jelentés kegye- letes hangon parentálta el a vármegye nagy halottait. — Az elmúlt félév fájdalmas veszteségeket hozott törvényhatóságunkra. Május hó utolsó napján eltávozott körünkből dr. szmrecsáni Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos, Eger megyei város díszpolgára, aki vármegyénk művészet- történeti értékeit fáradhatatlan buzgalommal kutattaés a felszínre került ily értékek biztosítása, méltó keretbe és méltó helyre való juttatása érdekében oly eredménnyel dolgozott, hogy munkájának eredményeként vármegyénk művészet- történeti szempontból az ország első helyeinek egyikére került. Ha van munka, amely becsülést érdemel, s ha van érdem, amely csak az eredményekben látja az elismerést, úgy dr. Szmrecsányi Miklós munkássága és vármegyénkben töltött évei érdemes eredményességükben a legnagyobb hálára kötelezik vármegyénk minden polgárát, éppen ezért indítványozom, hogy érdemeit törvényhatóságunk jegyzőkönyvében örökítse meg. — Julius havában költözött el az élők sorából Intze (Trak) Géza Eger megyei város ny. polgármestere, aki több mint tíz éven keresztül vezette székvárosunk ügyeit, nagy jóakattal, igyekezettel és becsületes szándékkal. S ha munkás élete a közélet viharaiban sokszor súlyos válságokba került, s ha munkásságának jutalmaként, élete utolsó szakában legyőzhetetlen akadályok miatt nem minden polgártársának érezhette elismerését és háláját, a tárgyilagos szemlélő bizonyára nyugodt lelkiismerettel állapíthatja meg róla, hogy nem akadályozott meg semmit, amiben városának fejlődését sejtette -és mindent elkövetett a megvalósulásra kerülő tervek becsületes megoldása érdekében. S ha az emberi erejét sokszor túlhaladó feladatának megoldása közvetlen ^eredményeiben nem is mutatta a külső siker rikító színeit, Eger városának jövendő polgárai bizonyára sokszor fogják majd elismerően kiejteni nevét. — Mély részvéttel emlékezem meg dr. Horváth Géza törvényha- sági bizottsági tag, az egri irgal- masrendi férfi kórház igazgató főorvosának ellinnytáról. Férfiú volt, akinek egész embert követelő orvosi munkája mellett, még mindig volt ideje társadalmi feladatok vállalására is, polgár, akinek munkás élete embertársai és a köz érdekének védelmében telt el. * A közgyűlést délelőtt 10 órakor nyitotta meg Hedry Lőrinc dr. főispán. Mivel az alispáni jelentést vita és felszólalás nélkül elfogadták, azonnal sor került a vármegyei alapok költségvetésére, amelyeket dr. Búzás Endre főjegyző ismertetett tételek szerinti alapossággal. A háztartási költségvetés előirányzatát 213.432 pengős kerettel, a nyugdíjalap előirányzatát 437 ezer pengős összeggel, a rendelkezési alapét 12 ezer pengős, a közúti alapét 1.148.722 pengős összeggel változatlanul fogadta el a közgyűlés, majd Búzás Endre dr. referátuma után a háztartási előirányzat keretében nyolcezer pengő beállításával gondoskodott a vármegye központi épületének tatarozásáról. A közgyűlés a vármegyei pótadó kulcsát 24‘2, a közúti adóét 12 százalékban állapította meg. A közgyűlésen dr. Szigeti Pál felszólalt az utak portalanítása érdekében, amely különösen az erős idegenforgalmi útvonalakon föltétlenül szükséges, kivált a mátrai utak szorulnak rá nagyobb portalanításra. Beniczky 'Elemér országgyűlési képviselő csatlakozott a felszólaló véleményéhez és felvetette a gondolatot, hogy automobilok közúti adójából kellene erre a célra nagyobb összeget kérni a kereskedelmi mi- nisztérimtól. Okolicsányi Imre alispán válaszában kijelentette, hogy az útvonalak teljes hosszúságának portalanítása óriási összegekbe kerülne, a vármegye vezetősége azonban szintén érzi a helyzet enyhítésének szükségességét. Éppen ezért ebben az évben megkezdte a nagyobb községeken átvonuló útszakaszok elsőrendű burkolattal való kiépítését, hogy legalább a községek lakosságát mentesítsék a portól. Ennek a munkának a fokozatos továbbfejlesztésével kielégítő eredményeket lehet elérni. Hankó Márton enyhe időt jósol szeptember második felére Hankó Márton pécsi tanár a következő prognozust adta szeptember második felére: Magyarországon szeptember második felében többnyire változóan, gyengén felhős, gyakran esőrehajló, itt-ott erősen szeles, de általában változékony, enyhe idő várható. A nappali hőmérséklet 16—10 C fok között ingadozik, a déli órákban magasabbra is felszökik (különösen 25, 26, és 27-én). Éjjel 5—6 fokig, 18—24 között pedig egyes helyeken fagypontig is leszállhat. Országos eső csak ritkán lesz, talán szeptember 22 körül és a hónap utolsó 3—4 napján. Nagyobb erősségű viharok Európában és egyebütt is különösen szeptember végén várhatók. Földrengésekre is fennállanak konstellációk. Hankó szeptember első felére adott prognózisa eléggé pontosan bevált,