Eger - napilap, 1936

1936-09-13 / 146. szám

Eger, XL VII. évf. 146. szám ÄRÄ 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 szeptember 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT BERTALAN- U. i. TELEFÓN: 322. Versailles pusztulása Irta: Dr. Fejér Béla. A nemzeti szocializmus ezévi nürn­bergi seregszemléjének eseményei közül Hitler szerdai kiáltványa messze kiemelkedik a pártkeretek­ből és a világpolitika egyik legne­hezebb kérdését hozza szőnyegre. A német birodalom teljhatalmú ve­zetője kertelés nélkül bejelentette Németország igényeit a versaillesi békeszerződésben elvett német gyar­matokra. A háború utáni békeszerződések szellemében az ellenfél teljes tönkre­tétele volt a főmotivum, bár Lloyd George már 1919 tavaszán figyel­meztette a franciákat, hogy „Né­metországot megfoszthatták gyarma­taitól, lecsökkentették hadseregét, rendőrséggé . .. mégis a béke jö­vőben akkor leszYartós, ha a népek­nek nem lesz több okuk az elkese­redésre, mely forrongásba tartja az igazságosság szellemét“. E komoly intelem hiába való volt, s e versa­illesi békeszerződés — sok más igazságtalan intézkedése mellett — megfosztotta Németországot gyar­mataitól és ezzel a germánság gaz­dasági ütőerét vágta el. Németor­szág tönkretétele azonban kegyet­lenül megbosszulta magát. Mert a nemzeti szociálizmus uralomrajutása nagymértékben Versailles igazság­talanságainak köszönhető. Hitlerék agitációjának egyik főtémája a né­metségre annyi szenvedést és meg­aláztatást hozó békeszerződés ledön­tése volt és ezzel nemcsak a töme­geket nyerték meg, hanem a német nagyipart is, melyre szintén bénító- lag hatott a versaillesi béke. így állt Hitler mellé Zeiss, Krupp meg a többi iparmágnás, akik dús anyagi támogatása nélkül aligha került volna fel a horogkereszt a germán árbocra. „Minden bűn megbosszulja ma­gát e földön“ — mondja ^Goethe — és a Versailles bűnei által élet- rehívott hitlerizmus most szünet nélkül ostromolja és omlasztja Clé- manceauék dühben fogant béke- szerződésének oszlopait. Mert Hitler konok következetességgel beváltja ígéretét és a katonai egyenjogúság, továbbá a rajnai zóna visszaszerzése után mosta nürnbergi seregszemléről a harmadik birodalom jövőjéhez elke­rülhetetlenül szükséges gyarmatokért indul rohamra. Mert nem lehet vitás, hogy az az óriási méretű ál­lam kapitalizmus, amit Schacht, Fe­der, Darré meg a német gazdasági élet többi vezére megvalósít, nem nélkülözheti soká a gyarmatok nyersanyagát. így ez a probléma, mint Hitler határozott fellépése mu­tatja, elérkezett abba a stádiumba, mikor az új rendszer létkérdésévé vált. Hitler nürnbergi kiáltványa — melynek sajtóvisszhangja Európa szerte azt mutatja, hogy német kí­vánság nem végleg bezárt kapukat dönget — különösen két szempont­ból érdemel figyelmet. Egyrészt azért, mert az október 19-ikére ki­tűzött öthatalmi Locarnó értekezle­ten ez a kérdés már fog szerepel­ni. S úgylátszik, Hitler azért jött éppen most elő gyarmati kívánsá­gaival, mert Németország csak ezek teljesítése mellett lesz hajlandó bár­milyen jellegű közös megegyezéshez hozzájárulni. S igy a német gyar­mat kérdés a világpolitika tenge­lyébe kerül, mert ennek elintézésé­től függ, hogy Európa háború felé rohanó két táborra szakad-e, vagy megindul a békés kibontakozás út­ján. Mindenesetre már most értjük Ribbentropnak — a német-angol flotta egyezmény létrehozójának — londoni nagyköveti kinevezését; nyilván az ő feladata lesz a most még prüszkölő angoloknak ezt a pirulát beadni. Franciaország — mint sajtójának állásfoglalása mu­tatja — nem fog nagy akadályokat gördíteni, annál is inkább, mert fegyvertársa, a szovjet nem vehet részt az új Locarnó tárgyalásai­ban. Nagyon valószínű, hogy Hitler eme legújabb sakkhúzása is úgy fog si­kerülni, mint a többi: Európa kia­bál, azután nyel egyet és Hitler megy tovább a maga útján. De azért is jelentős a nürnbergi kiál vány, mert egy újabb lépést je­lent az igazságtalan békeszerződé­sek végleges felszámolása felé, mely után történhetik csak meg egy jobb korszak megalapozása. Mi magyarok — mikor a világpolitika forgatagában Versailles pusztulásá­nak távoli moraját halljuk, — vá­gyódva gondolunk arra a pillanat­ra, mikor a történelmi igazságosság pörölycsapásai alatt Trianon is le­dől és romjain újjáépíthetjük a nagy Magyarországot. Kedden tartja őszi közgyűlését Heves vármegye törvényhatósága Ä közgyűlésen letárgyalják a vármegye külön­böző alapjainak költségvetését — Egytized százalékkal emelkedik a vármegyei pótadó Äz alispäni jelentés megemlékezik Budavár visszafoglalásának jubileumáról Eger, szeptember 12. j Heves vármegye törvényhatósági j bizottsága szeptember 15-én, kedden délelőtt 10 órakor tartja rendes őszi közgyűlését a vármegyeháza nagy­termében. A közgyűlés a vármegye különböző alapjainak 1937. évi költ­ségelőirányzatát tárgyalja le és megállapítja a vármegye pótadó kulcsát. A költségvetések összeállításánál Okolicsányi Imre alispánt az a cél vezette, hogy a lehetőség szerint az j adófizető polgárokra az eddiginél i nagyobb teher ne háruljon. Éppen i azért az 1937. évi költségelőirány- j zatok azonosak az 1936. évi költ- 1 l ségvetéssel, mindössze a háztartási költségvetésben szerepel egy új té- ; tel, a központi főépületek halaszt­hatatlan restaurálására felvett 8000 pengő. Minthogy azonban az adó- ! alap az elmúlt évivel szemben 85 ezer pengővel csökkent, ez a tétel 0-l százalékos pótadóemelést okoz. | Az 1936. évi költségvetésnél a tör- | vényhatósági bizottság 24’1 száza- \ lék pótadót állapított meg, most j pedig 24'2 százalék pótadó megái- j lapítására tesz javaslatot a köz- ; gyűlésnek a vármegye alispánja. A törvényhatósági utak költség- j vetésénél a múlt évi 11 százalékos j útadó egy százalékkal emelkedik, ; mert az elmúlt évben igénybevett nagy kölcsönök annuitásai esedé­kessé váltak és még a pótadóeme­lés mellett is csökkenteni kellett az utak fenntartására előirányzott összeget nyolcvanezer pengővel. Az alispán szokásos félévi jelen­tését kinyomtatta a vármegye és megküldötte a törvényhatósági bi­zottság tagjainak. A jelentés emel­kedett hangon emlékezik meg buda- vár visszafoglalásának 250 éves év­fordulójáról a következőkben: — Budapest székesfőváros és az egész ország a közelmúlt napokban ünnepelte Budavár visszafoglalásá- 250 éves évfordulóját. Ezen az ün­nepségen részt vett úgyszólván Európa minden nemzete. 1686. szep­tember hó 2-án tört meg kelet ha­talma Európa felett, e napon pe­csételődött meg Magyarország fel­bonthatatlan összeköttetése nyugat­tal és a nyugati civilizációval. Euró­pa nemzetei össze tudtak fogni a kontinens megmentése érdekében és ennek a nagyszabású összefogásnak karmesteri pálcáját Krisztus földi helytartója tartotta kezében. Az ő irányítása mellett a népek rájöttek arra, hogy Nyugat kapuja Magyar- ország, s méltányolva azokat a hal­latlan erőfeszítéseket, amelyeket népünk Kelet ostromának megállí­tásában évszázadokon keresztül tett, amelyekben lakosságának legna­gyobb részét s egész gazdagságát elvesztette, közös erővel adták visz- sza az országnak fővárosát, leikét. — A magyar kard, a magyar akarat ma is hatalmas és erős, a magyar élniakarás ma is lankadat­lan erővel küzd a nyugati művelt­ség védelmében. Tragikus sorsa ma sem sokkal könnyebb, mint 1686- ban volt. Területének legnagyobb része ma is idegen uralom alatt van, népének milliói másod-és har­madrendű polgárokként szenvednek idegen hatalmak rabságában, de a küzdelemben azért helyén van a szíve, a kultúráért úgy tud lelke­sedni, mint kevés nemzet és a vi­lág népeinek nagy mérkőzéseiben számarányához képest egészen meg­döbbenő eredményeket tud elérni. A berlini „népek tornáján“ sokszor röppent fel a magyar győzelmet hirdető nemzti zászló és a szelek szárnyán zúgva döngette a magyar dicsőség, a világ hatalmasságainak hallani nem akaró füleit. — De akinek szemei vannak, látni fognak, a kinek fülei vannak hallani fognak. . . A háromnapos minisztertanács véget ért az új ügyvédi rendtartás elfogadá­sával. A kormány tagjai 10 nap múlva ülnek össze a tanácskozások folytatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom