Eger - napilap, 1936

1936-08-22 / 133. szám

1Ígér, XLV1L év/. 133. szám .a a a 6 fillér ♦ Szombat * Trianon 17, 1936 augusztus 22, ELŐFIZETÉSI DÍJ á füSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EOT HŐNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ »0 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- f AKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KI ADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Szent István halálának kllencszázados évfordulóján Székesfehérvárott ül össze a magyar országgyűlés 1938 augusztus 21-én A Budapesti Közlöny suguiz tu« 20,-iki «zárna a következő legfelsőbb kéziratot közli: Kedve« vitéz Gömbös! Ezer­évé« történetünknek a hon­foglalás Kellett legkimagaslóbb mozzanata Szmt litván király államszervező munkássága. A keresztény magyar királyság, a magyar nemzetállam megBlspí- táaa honfoglaló Árpád fejede­lem nemzetiégáből aarjadzó első □agy királyunk müve. Felhívom ezért a magyar kormányt, hogy Szent István király halálának 900 ik évfordulóján Szent litván király eml.kánek az ő kivételei egyéniségéhez és a nemzetnek nagy királya iránt érzett tiszte­let méltó keretben leendő meg­ünnepléséről gondoskodjék. Kü- iönösképsn felhívom, gondoskod­jék, hogy az országgyűlés két házának 1938 évi augusztus hő 21-ik napján Székesfehérvárra, mint a Szent litván alapította törvényoapok színhelyére, Szent István király emlékének meg­örökítése céljából leendő össze­hívása iránt a törvényes elő­készítő lépéseket megtegye. Horihy Miklós ». k. Mennyi öregségi járadékot fizet szeptembertől az OTT és MABI Szeptember elsejétől mindt zok, akik 1929. január 1-töl öregségi biztosításra be voltak jelentve a Mabinál és az OTI-nál s mun­kájuk ez alatt az idő alatt nem szünetelt, elérték az öregségi já­rulékhoz szükséghez négyszáz­hetes várakozási időt. Az ipari munkás járadéka négyczázheti befizetés után a következőképen alakul a kereset nagysága sze­rint: ha a keresel eléri a 4.80 pengőt hetenként, az ipari mun­kás 1144 patgőt k*p havonta, 9 60 fillér heti keresetnél a jára­dék 1217, 1440 pengőnél 13 47, 19 20 pengd heti. keresetnél 14 95, 24 pengő heti keresetnél 16 35 28 80 pengőnél 17'65 33 60 pen­gőnél 19 20 pergő, 38—40 pen­gőnél 20-40, 43-20 pengőnél 22 22, 48 pengőnél 23 28, 52 80 pengő­nél 24 58pengő, ennél is nagyobb hetikeresetnél 26*03 pangó a ha­vi járadék. Havifízetései alkal­mazottak járadéka, segélye, négy­százheti befizetés után: ha a havi kereset eléri az 50 pengőt, havi.1294 pengő, ha a 100 pen­gőt eléri, 1542 pengő, 150 pen­gőig 19 04 pengő, 200 pengőig 22 66 pengő, 250 pengőig 2628 pengő, 300 pengőig 29 90, 400 pengőig 35 33 pengő, végül ha a havikerecet eléri ez 500 pengőt, havi 42 56 pengő. Heves vármegye törvényhatósága nagy lelkesedéssel emlékezett meg az ollmpiász magyar győzelmeiről Az alispán politikai megfontoltságra inti a vár­megye polgárságát a rózsaszentmártoni incidenssel kapcsolatban Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt tartotta rendes ülését Hedry Lőrinc dr. főispán elnökletével. Az aliipáni jelentés, amelyet vitéz dr. Jávor Ernő másodfőjegyzö olvasott fel, elsősorban a megye termésviszo- nyálról emlékezett meg. Öröm­mel állapította meg a jelentés, hogy bár a termés jóval alatta ma­radt a várt eredménynek, mégis egy mázsával meghaladta a hol­danként! hat mázsás átlagot. Á jégkársujtotta gazdákat a főis­pán közbenjárására a kormány ügy segíti meg, hogy az őszi búza és rozs beszerzésére öt­száz mázsa kamatmentes vető­magot nyújt. Megemlítette a je­lentős, hogy a vármegyében el­terjedt féktelen politikai sgiiá- oiő szomorú eseményt idézett elő, amennyiben Rőzsaszentmár- tonban július 26-án az ellenzéki érzelmű tömeg megtámadta a csendőröket, úgy, hogy azok kénytelenek voltak fegyverüket használni. A fegyverhasználat következtében két ember életét vesztette a támadók közül. Ezzel a jelentéi komo'y figyelmeztetést intéz a vármegye közönségéhez, hogy tartózkodjék a szélsőségek­től és politikai magatartásán a megfontoltság uralkodjék. Az aliipáni jelentéi lelkesült szavakkal emlékezett meg a XI. olimpidtz magyar diadalairól. — Mélyentisztelt közigazgatá­si Bizottság! Ki tud közülünk szabadulni attól a varázslatos kfiprázattől, melyben a berlini olimpiáiszal kapcsolatban volt szinte nap mint nap részünk. A küzdelmes magyar élet tikkadt várakozással ábí'ozik minden re­mény« ugár után. És íme most egymásután vakító villámok ha­sítják át a borús magyar eget, Kárpáti, Zombori, Elek, Csák, Ciík, Lőrinc, Kabos, Harangi és a többi kiváló magyar ragyogő neveit csillogtatva. De vőgigcik- káznak e nevek viselőinek hősi erőfeszítései és teljesítményei 8z egész világ horizontján, hirdetve 53 nemzet világküzdelmének szín­teréről a parányi magyar faj nagyrahivatottságát, dicsőségét. Hirdetik és ország-világ előtt bi­zonyságát adják annak, hogy ezer évvel ennek előtte Kelet kapujában keresztény kultúrájú, szervezett államot alkotő magyar nemzet nemzeti erényeinél és tündöklő faji sajátosságainál és képességeinél fogva joggal kö­vetel magának helyet, de méltő helyet a nap alatt. A jelentéinek ezt a részét taps­sal és lelkes éljenzéssel fogadta a köz'gasgatáii bizottság. Szent István király ünnepe Egerben Eger, augu»tiu<i 21. Eger lakossága hagyományos ünnepségekkel áldozott tegnap az országalapítő szent király emlékéoek s mint István király legrégibb alapítású püspöki vá­rosainak egyike, a bála és ke­gyelet mélyebb kapcsolatával idézte fel nagyszerű alakját pél­daként a hit és erősség szelle­mére. Reggel kilenc órakor a főszé- kesegyházbm Venczell Ede pá­pai prelátu», prépost-kanonok ünnepélyes szentmisét mutatott be, melyen megjelentek a ható­ságok, testületek, társadalmi egyesületek is, zászlóik alatt. Délután négy őrakor mintegy ötezer főnyi tömeg indult kör- menetben a főszékesegyházből a várba Vity Miklós dr. prépost- kanonok vezetésével. lit, a szánt' istváni alapítású püspökség rom­jai mellett dr. Ivanovich Emil apát kanonok Kondott mély gon­dolatű emlékezést a nagy or- ■zágalapítőről. — Ide jöttünk — mondotta többek közt — a lába nyomá­val megszentelt helyre, az általa alapított püspökség romjai köze­lébe, hogy emlékezzünk róla és kiáltsuk : hol vagy István király, téged magyar kíván. Mert ha századokkal ezelőtt szükség volt arra, hogy megújítsa a nemzet alapjait, így most volna erre valójában szükség. A nemzet ereje a történelem folyamán sok­szor lehanyatlott, de a magya­rok Nfgygsszonya mindig szét- terjesztette fölé védő palástját. Most azonban történelmünk leg- szomorúbb korszakát éljük. Mil­lió magyar testvérünk szenved idegen járom alatt, s itt a belső széthúzás sebei üszkösödnek. El­veszítettük határainkat, de nem azért, mert kiosorbult a magyar kard. Idegen iáb itt a háború alatt nem tepoiott, sőt a magyar vitézség messze frontokon tün­döklőit. Da elvesztettük azért, mert elvesztettük erkölcsi épsé­günket. — Szent István apostola lett nemzetének s odavezette népét a kereszt alá, megszelídítette erkölcseit. Megnyitotta országát a hithirdetők előtt és maga mu­tatott példát arra, hogyan kell megvalósítani a keresztény igaz­ságokat. Az isteni irgalom meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom