Eger - napilap, 1936

1936-08-06 / 125. szám

1936. augusztus 6. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG & Egy ismeretlen gépkoosi elgázolt egy egri borbélysegédet és továbbrobogott Súlyos közlekedési baleset a verpeléti országúton amely bét éve van műveiéi alatt, évenként átlag 250—300 vagon forgalmat bonyolít la éa rendkí­vül kereiett. A nyers mészkő­bányák termelése 3—400 vagon évenként, de tárgyalás folyik egy nagyobb vasolvasztű cég­gel évi 7—8 ezer vagon átvé­telére. Az uradalmi kőaténbánya évi 350—400 vagon barnaszenet termel, saját ssűkségletek ellá­tására. Az erdőterületen külön­féle vaséro előfordulások is van­nak, ezek után a kutatások meg­indultak. Ezek az eredmények nagy részben annak köszönhetők, hogy 1931-ben az Érsekfőpásetor és vitéz Subik Károly bölcs belá­tásával az erdőfelQgyelőség ja­vaslatára sikerült a hosszúlejá­ratú bérleti szerződéseket lik­vidálni és az erdőgazdaságot hdtikezelésbe venni. Erre szük­ség is volt, mert az urtdilom, mint oálvagyon külöiféle kul­turális, szociális és egyházi kö­telezettségeinek a mezőgazdaság jövedelmében beállt konjunktú­rába csökkenés miatt csak így tudhatott kellő mértékban ele­get tenni. Az uradalmat évenként a kővetkező terhek terhelik: évi adók összesen 267 ezar pengő, kegyúri terhek: 158 ezer pengő, nyugdíjterhek 41 ezer pengő, Ö8seesen 466 ezer pengő. Az erdészek nagy meglepetés­ed és csodálkozással hallották ezeket az adatokat, — de még nagyobb volt meglepetésük, mi­kor a kifogástalanul működő üzemeket végig is tekintették. Közben az uradalom villásreg- gelin látta vendégül az erdé­szeket, akik végül megszemlél­ték a híres felnémeti tehené­szetet is. Délután Egerbe jöttek a kon­gresszus résztvevői, ahol az Ér- sekfőpászlor estebédre látta őket vendégül a Korona zöld termé­ben. Az első pohárköizöntőt itt vi­téz Subik Károly pápai prelátus mondotta. —Ez a város — mon­dotta — amely most önöket keb­lére öleli, megszemélyesítője, összefoglalója nemzete múltjá­nak. Minden köve vérről, küz­delemről, egyben dicsőségről be­szél. Abban a küzdelemben mia- dig elöl jártak a püspökök és érsekek, akik tekintélyükkel, anyagi erejükkel védték és ol­talmazták a hazát. A történe­lemnek alig is volt nehezebb időszaka, mi ma. Nemcsak nagy lelki küzdelmek folynak itt, ha­nem szinte sziszifuszi harcot kell vívni intézményeink fenntartá­sáért a súlyos gazdasági eszten­dőkben. Megfeszített erővel, meg­feszített idegekkel dolgozni, hogy minél tökéletesebben elláthassuk hivatásunkat és megmenthessük a jelenben a jövendőt. Ebben a küzdelemben a leg­nehezebb sors a célvagyonnak jutott. Az intézmények elveiz- tették fenntartási alapjaikat, de azokat fenn kell tartani nem­csak a katolicizmus, hanem az egész magyar kultúra javára. Eger pátriarcha hírű Érsekfő- pásztora és a oélvagyon őrzői azon fáradoznak, hogy ezt a vagyont nemcsak megtartsák, de fejlesszék is. És hogy ebban a küzdelemben nem buktunk el, azt sokban köszönhetjük az Er­dészeti Egyesületnek, amely tel­jes erővel áll mellettünk és küzd érdekeinkért. A Fdpásztor bol­dog, hogy gazdaságéiban kö­szönthette az ország erdésztár­sadalmát s élükön báró Wald- bott Kelemen elnök és Bíró Zoltán ügyvezetővel az erdészek vezetőségét. Mindenki vegyen példát ennek az egyesületnek fegyelméről, munkásságáról és összetartásáról és ha mindenki, miniszter és napszámos, pap és civil így teljesíti kötelességét, akkor érdemes volt küzdeni és szenvedni, mert 8Z Isteu meg­hozza Magyarország feltámadá­sát. A nagy tapssal fogadott pohár­köszöntőre báró Waldbott Kele­men válaszolt, kérte vitéz Subik Károlyt, hogy tolmácsolja az Érsekfőpásztornak az erdészeti kar üdvözletét és nagyrabeosü- lését, bár csak szerény része ez annak sz országos tiszteletnek, amely személyét övezi. Az érdé székét az uradalomban két nagy esemény érdekelte, az egyik az, hogy ez érsekség házi kezelésbe vette az erdőbirtokot, a másik pedig az, hogy ezzel kapcsolat­ban az erdészeti alkalmazottak létszámát az egyszeresére emel. te. Hála és köszönet illeti ezért az uradalmat. Köszönetét fejezte ki ezuián Lipőczy Béla miskolci erdőfőtanácsosnk és Urbánfy'Ig- náo erdőtanáoiosnak a kirfindu lás megszervezéséért, majd po­harát az Érsekfőpásztor és vitéz Subik Károly egészségére ürí­tette. Bíró Zoltán, az Egyesület ügy­vezető elnöke felszőlalásában azt a viszonyt Állította példaképül az ország erdészei és tulajdo­nosai elé, amely az egri érseki uradalom és alkalmazottai kö­zött tapasztalható. Az erdészek ebéd után meg­tekintették a várost, mBjd vissza­utaztak Budapestre. Az Eger Gyöngyösi Újság gyöngyösi szerkesztősége és kiadóhivatala: Szent Bertalan u 1. Telefonszáma : 322. Eger, augusztus 6. Hétfőn este súlyos közlekedési baleset történt az eger—verpe­léti országúton, Verpelét köz­ségtől mintegy 4—5 kilométer­nyire. Gáthy Imre 26 éves egri fodrászsegéd, aki Nyáry Kálmán borbély és fodrászmester Alma- gyar utcai üzletében áll alkal­mazásban, kerékpáron tartott Eger felé. Egy ismeretlen rend­számú gépkocsi hátulról előzni akarta, miközben olyan közel került a kerékpárhoz, hogy a gépkocsi sárháoyőja elkapta a biciklit, fö'drerántotla és össze­törte. Eiután a gépkocsi teljes sebességgel elrobogott a baleset színhelyéről. A borbélysegéd vő A ráctemplomban most tar­tották meg a hatósági közegek a tüzvizsgálatot. A tüzvizsgálat hivatalosan is megállapította, — amit annak idején lapuik útján is közöltünk,— hogy a tűzoltók életük kockáztatásával mentették meg a tornyot és vele együtt a templomot a végpusztulástől. Msgállepíiást nyert, hogy a tűzcsap nyílásába, a Kisasszony utca 7 szám előtt az utcsgyere- bek kavicsokat tömtek be és csak Két levél. Az alábbi két levelet hozta ma a posta szerkesztőségünkbe: Tekintetes Szerkesztőség! Kel­lemes meglepetés volt a tava­szon az utasközönségneb, hogy az egri vasúti állomás perron- ján néhány kerti széket és asz­talt helyeztek el a várakozó utasok számára. Nemcsak ké­nyelmes pihenést nyújtott ez a garnitúra a vonaticdulásra vá­rakozóknak, hanem az igazán kifogástalan rendben tartott va­sútállomás külső szépségét is külön színfolttal emelte. Nagy meglepetéssel látom, hogy a ker­ti garnitúra eltűnt a perronről, s ezzel a közönség az egyetlen pihenést nyújtó alkalmatosság­ról kénytelen lemondani, hacsak a fülledt várótermek kemény fa­padját nem veszi igénybe, mert most az egész perronon egyetlen pad, vegy más ülő alkalmatos­ság nincsen. A közönség hálá­val fogadná, ha a kényelmes ülőhelyeket visszakapná. Tiszte­resen, összetört tagokkal terült el kerékpárjának roncsai mellett és este tíz óráig eszmélet­lenül feküdt az út szélén, ami. kor végre magához tért és be- vánszorgott Verpalétre, ahol a községi orvos részesítette első segélyben. Verpelétről a reggeli autóbusz hozta be Egerbe a sé­rültet, akit ez Irgalmatok kór­házában vettek ápolás alá. A röntgenvizsgálat megállapította, hogy a baleset áldozata súlyos oonttöréseket, külső és belső zűzódásokat szenvedett, úgyhogy műtéti beavatkozásra van szük­ség. A lelketlen gépkocsivezető személyazonosságának megálla­pítására megindult a nyomozás. ciodának köszönhető, hogy a motorfeoibendöben a kődarabok nem okoztak üzemzavart. Üzem­zavar végzetes lett volna nem­csak az égő toronyban dolgozó tűzoltókra,hanem a templomra is. Itt említjük meg, hogy a Ka­nadában történt villámcsapás al­kalmával Takáes László 14 éves fia olyan súlyos idagsokkot ka­pott, hogy mindmáig orvosi ke­zelés alatt áll. lettel: Aláírás. A fenti panaszos sorok ügyé­ben azonnal érintkezésbe lép­tünk a közönség érdekeit min­dig messzemenő előzékenységgel méltányló Kmetty Gyula álló- másfőnökkel, aki közölte, hogy az egri állomás fonott ülőhelyeit felsőbb intézkedéssel a miskolci pályaudvarra "vezényelték át». Hatáskörén kívül álló okok miatt kénytelen tehát nélkülözni azokat u közönség. A másik panaszos levél azt teszi szóvá, hogy a város fölött emelkedő vfirsölányon a fáradt idegeinek egyetlen pad sem nyújt pihenést. Pedig a váriak erről a részéről nyílik a város­ra és a távoii síkra a legszebb kilátás. Néhány évvel ezelőtt volt itt egy sor pad, azonban vandál kezek, valószínűleg éret' len ciioytevésböl, lelökték azo­kat a mélységbe, ahol öiszezú- ződtak. A város valóban sokak kívánságát teljesítené, ha ezen a szép kilátó ponton néhány pedot helyezne el, a talajba vert cölöpökhöz erősítve a rongálá­sok megakadályozására. Majdnem végzetes szerencsétlenséget okozott az utcagyerekek „tréfája" a ráctemplom égésénél

Next

/
Oldalképek
Tartalom