Eger - napilap, 1936

1936-07-26 / 119. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÁ© 1936. július 26 NOVOTNY ÉS JÁRÓ tüzifa­és szénkereskedése Ózdi és csépteleki (királdi) szén, pécsi boksz és brikett, valamint aprított tűzifa meg­rendelésekre előjegyzéseket elfogad. VASUT-U. 3. TELEFON: 170 SZ. a kormányzó az elmegyógyinté­zet súlyos oiztályán teljesített ötven évi fáradhatatlan éa lelkes munkásságáért a Vöröskereszt érdemkeresztjével tűntette ki. A közönség lelkesen megélje­nezte az önfeláldozó nővért, aki személyesen nem vehetette át a meglepetésnek szánt kitüntetést, mert az ünnepiég alatt is nehéz szolgálatát végezte az elme- osztályon. A megjelentek ezután az ízlé­sesen tálalt büffébe vonultak, ahol villásreggeli és hűsítők várták őket, majd megtekintet­ték a kórházat. Az űj Szent Vinca kórház a legmodernebb felfogásban ter­vezett és kivitelezett alkotás. A Nagy Testvérek nemcsak négy képzelőtehetséggel tervezték meg a kórház egyszerű, üdítően tiszta szépségét, hanem a legnagyobb szakszerűséggel oldották meg az épület gyakorlati feladatait is. A halványzöld műmárvánnyal borított lépciőház, a fehér-zöld kockával burkolt folyosók, a osempézett kórtermek mind a hi­giéniát szolgálják. A betegek ké­nyelmét a legmodernebb szer­kezetű ágyak, személy és étel­felvonó, központilag irányítható rádió és gramofonzene, ötletes megoldású csengőszerkezet, a leg újabb követelményeknek meg­felelő műtő, sterilizátor, röntgen és kísérleti laboratóriumok, mo- dern fürdőszobák elégítik ki. A beosztás minden szempont­ból ideális, a belgyógyászat, se­bészet, nőgyógyászati oiztály tágas, világos és kellemes, Az űj épület 52 ágyas, ugyanannyit lehet elhelyezni a régi épületben is. Az épület egyik legszebb ré­sze az emeleti napozó, ahol a könnyebb betegek üdülhetnek naphosszat. Mindent östzavéve, a modern kórházépítés remeke az épület, amelyről látszik, hogy nem sajnálták a több, mint há­romszázezer pengős befektetést. Nagy eredményekről számoltak be a mdtrafüredi nyaralótulajdonosok legutóbbi közgyűlésén Gyöngyös, július 25. A Mátrafüredi Nyaralőtulajdo noiok Egyesülete most tartotta meg rendes évi közgyűlését. A gyűlésen résztvett valamennyi Mátrafüredsn tartózkodó nyera- lótulajdonos. Patay litván elnök megnyitó beszédében rámutatott az üdülő­telep erőteljes fejlődését bizto­sító tényezők együttműködésé­nek szükségességére, majd dr. Makra Zoltán ügyvezető elnök számolt be az Egyesület évi mű­ködéséről. Az Egyesület vezető­je eredményesen interveniált a vízszolgáltatás megjavítása ér­dekében s megkezdték már az ivővízkűt fúrását a belügymi­nisztérium közegei. A vezetőség közbenjárásának az eredménye, hogy a Maveut kitérő és váró­csarnok is átadás előtt áll a nya­ralók éspansiőtulajdoc oiok anya­gi hozzájárulásával, ezért külön köszönet illeti Heves vármegye alispánját és a Mávaut vezér­igazgatóját. Az olajjal való por­talanítás is befejezés előtt áll a kereskedelmi minisztérium és a vármegye jóvoltából, a posta­szolgálat és helyiség kibővítéie is megvalósult az Egyesület köz­benjárására. Beszámolóját azzal fejezte be dr. Makra Zoltán ügy­vezető igazgató, hogy minden remény megvan erra, hogy a ve­lünk érdekközösségben álló in­téző tényezőkkel, az Üdülőtelepi Bizottsággal karöltve fogják elő­revinni Mátrafüred felvirágozta­tását. Dr. Vajda Antal nyug. bank­igazgató a kivívott sikerekért a jelenlévők köszönetét tolmácsol­ta a vezetőségnek. Különösen dr. Makra Zoltánnak és Géresi Balogh Józsefnek. Dr. Libisoh Károly ügyvéd és Nagy Dezső közüzemi igazgató felvilágosító hozzászólásai után a közgyűlés az évi jelentést egyhangúan el­fogadta, valamint a Kmoschek Elek gimnáziumi tanár, pénz­táros által előterjesztőit zár­számadást és a jövő évi költ­ségvetést is. A közgyűlés a továbbiakban dr. Penkala János táblai tanács­elnököt, Sárospatakig József kir. főügyészt és Vajda Antal nyug. bankigazgatót egyhangúlag vá­lasztmányi tagokká választotta. A számvizsgáló bizottság elnöke Orost Ernő helyettes polgár- mester, tagjai: Nagy Dezső és Kovács István városi jegyző let­tek, ellenőr Kövessy Jenő rend­őrkapitány, jegyző Bálint lit­ván főmérnök lettek, — A Pesti Tőzsde új száma a részvény- és kötvényhosszról bő helyzetképet közöl. Nagy cikkben foglalkozik a lap a gabonatőzsdei eseményekkel ős a tűzifaforgalom­ban, erdőkitermelésben várható változásokkal. A bankrészvények­ről, űj ipari tranzakciókról stb. érdekes híreket közöl a lap, amely­nek textil, biztosítási, vegyészeti, vas- ős gépipari, vidéki hitelélet rovatai is érdekesek. Két 50 százalékos sajtónappal fejezi be hétfőn és kedden a Kardoss-társulat egri Játékát Az Érettségit és a Méltóságos asszonyt nézhetik meg kedvezményesen olvasóink Eger, július 25. A Kardos» társulat juliui 27.-én, hétfőn és 28.-án kedden fejezi ba Egerben nyári játékát. Mindkét napon »Egert sajtő- nap leaz, olvasóink az elmúlt ■zínházi évad két legnagyobb ■ikerűvígjátékét nézhetik mega lapunkban közölt szelvények be­mutatása után, 50°/«-os kedvez­ménnyel. A héttői előadás szelvényét mai számunkban adjuk a Mél­tőságoi asszony megtekintésére ős hétfőn megjelenő számunk­ban az Érettségi előadásának szelvényét találják olvasóink. Utalvány egy darab félárű jegyre a Méltóságos asszony július 27-i előadására. Egy darab jegy _________ _________________ helyre, K étezer ember üldözi a szerencséjét Egerben Gyorsan, könnyen akar meggazdagodni — vegyen sorsjegyet — Eger a nagynyeremények szerencsés városa Eger, július hó. Gyorsan, munka nélkül meg­gazdagodni,- ki nem gondolt erre már életében, tömött pénztárcát találni, elfelejtett amerikai nagy- bácsitól örökölni, vagy ... igen ... megütni a főnyereményt. A szürke robotban görnyedők ma­gános, titkos sóhajtásaiban, esti fohászkodásában fel-feloiillan a reménykedés: egyszer letenni a szerszámot, tollat, ledobni az igát és valami csodálatos hata­lom hívására beevezni a gazda­gok, megelégedettek csillogó ré­vébe, a pénzen megváltott luxu», utazások, mindentől való füg­getlenség lehetőségeinek világá be. És megkeresni ebben a vi­lágban a Szépet, a Jót, Erőt és Bátorságot, amely, messziről úgy tűnik, egyedül csak itt lelhető fel, az arany csillogó trőnuiának tövében. Balga emberi remény­kedés ... hiábavaló ábrándkép, amely talmi ctillogásával mégis egy életen át kápráztatja a ha­landó ember szemét. Miért ne éppen én . . .7 Kétezer egri polgár játszik, szakértői becslés szerint, állan­dóan sorsjegyen, természetesen mind azzal a reménykedéssel, hogy egyszer majd mégis meg­érinti Fortuna ős megüti a fő­nyereményt. Kétezer ember al­szik el mindennap és ébred az­zal a titkos bizakodással, hogy holnap esetleg már mint gazdag embar léphet bi háza küszöbén, mert tárcájában ott lapul a ró­zsaszín egynyolcados, vagy jobb esetben negyedss sorsjegy s húzás már holnap, vagy esetleg a jövő héten. S joggal reménykedik: miért nem lehatek éppen én az a sze­rencsés ? Hiszen Egerben az el­múlt évabbe a szinte sorozatosan kopogtatott a szerencse, s uá­ről-holnapra gürcölő kis embe­rek lettek tekintélyes jómódú polgárok, vagyonos, házas-föl­des embarek. A sorsjegyek fele nyer, ezzel szemben pontos és hiteles számítás szerint Egerben 57—61 százalék között mozog a nyerési százalék, tehát jőval több egri szám nyer, mint a kibocsájtásra került sorsjegy­mennyiség átlagának fele. Eger a szerencse városa. Szaporodnak a szerencse hívei. A társadalom minden rétegé­ből rekrutálődnak Fortuna is­tenasszony hívei. Gazdag patrí­cius családok éppen úgy, mint a sorsjegy árát a havi 100 fix- bői nehezen kuporgatő kistiszt­viselő, vpgy újabban feltűnő nagy számban a szerencse nyo­mába szegődött földműves tár­sadalom tagjai figyelik a húzás! jelentéseket s ezeken a napokon valósággal ostrom alatt tartják a sorijegyérui boltot. S a lutri mindig izgalma». Úgy lehet, hogy az évtizedek őta lutriző, meg­rögzött szerenosevárőkat mér pusztán maga az izgalom füti, nem fontos a nyeremény sem, csak a napokat várják szédült izgalommal, amelyek eldöntik: igen — nem. S kezdik élő ről. A gazdasági válság persze itt is érezteti hatását. Az egész sors­jegyekből fél, a negyedből nyol­cad lesz, mert elég borsos az ára. S akit egyszer megérintett a szerencse, az minden esetben folytatja. Az örök kísértő dol­gozik az emberben: hátha má­sodszor is sikerül.. . Titkos betétkönyvek. Álmatlan éjszakák után a sze­rencsés vevő távirati értesítést kap: számát 40.000 pengővel kihúzták. Rohan az elárusító­hoz, aki kiszámolja a negyven ezrest — levonásokkal persze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom