Eger - napilap, 1936

1936-07-24 / 118. szám

%er, XL VII. étif. 118. szám Aba 6 fillcb ♦ Péntek ♦ Trianon 17, 1936 július 24t ELŐFIZETÉSI díj a ? OST AI SZÁLLÍTÁS­SAL EOT HÓNAPRAi I PENGŐ 60 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ •0 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- YAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.668. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LICE DM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÖ- HIVATAL i SZABÓ JÖ- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TÉLEFON: 322. A spanyol szabadságharc A maga minden baja és nyo­morúság?, trianoni azenvedéie mellett is aggódd rokonszenvvel néz a magyar nép az ibériai fél- ■zigst felé. Mi már, aajnoi, tud­juk, mit jelent az, ha a kommu­nista csőcselék veszi kezébe a hatalmat és most a nemzeti ér­zés szolidaritásával figyeljük a Spanyolországból érkező híre­ket. Ez a nagymultu nemzet élethalálharcát vívja a bolseviz- ■Dússal. Moszkva alattomos keze évek őta dolgozik a spanyol élet megrontásán, komoly sike­reket ért már el, de most fel­ébredt a spanyol nemzeti öntu-. dat s fegyverrel akarják a spa­nyol nép fiai visszaszerezni el­rabolt nemzeti szabadságukat. Jól megszervezett, hatalmas erővel kelt fel a nemzeti jobb­oldal, a gyarmatokra száműzött katonatisztek ■ az öntudatos hazafiak osztálykülönbség nél­kül összefogtak, melléjük állt a hadsereg tekintélyes része, na­pok óta áll a véres polgárháború, a szabadságharc. A spanyol ellenforradalom ez egyetemes emberi ős spanyol nemzeti igazságokért fogott fegyvert. N^m osztályharc, ha­nem a nemzet harci az életért. A keresztény civilizáció harca Moszkva istentagadő átka ellen. A művelt világ minden nem­zeti társadalma rokonszenvvel és együttérző aggódással figyeli a spanyol hazafiak, a jobboldal küzdelmét és amikor osztczik a magyar nép is ebben a rokon- szenvben, kínosan tapasztalja, hogy akad egy magyar nyelvű újság, amely nyíltan és kibívőan a vörös baloldal győzelmét Óhajtja. Annak a marxi pokol­nak, amelynek nálunk is, Spa- nyoloszágban is, — Kun Béla volt a szervezője, irányítója. A Conti utca szociáldemokrata lapja, a Népszava, leplezetlenül dicsőíti a spanyol népfront vö­rös céljait és azt meri írni mi­napi vezércikkében, hogy aggó­dó szeretető, minden őrzése ■ Bzé a spanyol népé, amely el­len felkeltek az alvilág hatal­masságai, hogy visszagyilkolják a terror és klerikálizmus intsr- nálőtáboraiba.» Nyíltan, tüntetve dicsőíti azt a vörös baloldalt, amely az egész világ megvetése mellett gyilkolta, tartóztatta le a lelkészek százéit, pusztította, robbantotta a templomokat. És ez a magyarnyelvű lap aggód­va félti a gyilkosok uralmát, a minden magántulajdont elkom- munizálő, emberi mivoltából ki­vetkőzött csőcselék hatalmát. Mint nálunk is, Spanyolország­ban is, azzal érkeztek a kom­munizmus szállásosinálói, hogy szociálpolitikát akarnak, szabad­ságot hoznak, kenyeret és nép­jogokat vívnak ki. És végered­ményben hozták a gyilkosság, rablás, istentagadás szabadságát. Ez ellen kelt fel a spanyol jobb­oldal és ezt a jobboldalt támad­ja, becsméreli most a Conti utcá­ból a nemzetközi szociáldemok­rácia magyarnyelvű lapja. A magyar nép milliói őszin­tén kívánják a spanyol hazafiak jobboldali forradalmának elha­tározó sikerét. Ez a jobboldali ellenforradalom igaz ügyért harcol Spanyolországban és egyebütt is. La kell törni a vö­rösök urelmát, mert valójában rájuk illik az, amit elég vak­merő a Népszava a jobboldalról írni, hogy tudniillik «őket nem kötelezi a civilizáció és az em­beri szolidaritás semmiféle gát­lása sem.» elnökleted alatt indult ■ virág­zott oly tökéletessé, hogy mél­tónak tartatott minden városkö­vetésére. — Munkában nem ismertél ha­tárt és lankadást — a közélet kritikája nemcsak Téged, de min­den lelkiismeretes köztisztviselőt lelkében megerőltet e ez a lelki- ismeretei és becsületes köztiszt­viselői munka ásta alá idegei­det ■ visz el közülünk idő előtt. — Szeretném idehozni az or­szágban annyi ezer szegény kol­dus imája és gyászoló könnyei közé Eger város utcáinak és tereinek minden apró és nagy virágát, — melyet Te teremtettél meg, hogy tele hintsem sok szí­nű virággal koporsódat, amikor ez a város búcsúzik Tőled. — Ml tudjuk, hogy a Minden­ható zsámolya előtt nyugodtan adsz számot földi életedről, ne­künk mégis nagyon-nagyon fáj távozásod. — Isten veled! A gyászbeszéd után a kopor­sót a családi sírhelyhez vitték, Énekes János pápai prelátue itt rövid imát mondott, az Egri Dalkör gyászéneket énekelt, majd a koporsót lebocsájtották a sírba, ahol örök álmát alussza Eger szépségének, nagyságának rajongó lelkű és meleg szívű álmodőja. Nyíregyháza részvéte. Intze-Trak Géza haláláról nagy részvéttel emlékezik msg Nyír­egyháza közönsége is, amelynek hat évig volt alkalma becsülni kultűrtanácsnoki munkáját. A Szabolcsi Hírlap (Nyírvidék) napilap mai számában a követ­kezőket írja, megemlékezvén érdemeiről: Az ő agilitásának eredménye volt az Iparos Tanono Otthon megszervezése és felállítása, a Dessewffy és Károlyi-parkok kiképzése. A sívó homokon az ö erős kitartása tette lehatővá a két szép park állandósítását. Még sok értékes alkotás fűződik az általánosan kedvelt Trak Géza nevéhez. A háborúban a katonaügyek intézésében volt nagy része. Mint Eger polgár- mestere űjjáteremtette a várost. Az új Eger, amely ma nagy idegenforgalmi érdeklődés kö­zéppontja, Trak Géza teremtő szellemének szülötte. Eger város közönségének osztatlan, mély részvéte mellett temették el Intze-Trak Géza ny. polgármestert A temetési szertartást Énekes János pápai prelátus végezte, a temetőben dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő mondott gyászbeszédet Egtr, július 23. Szerdán délután hat órakor Eger közönségének impozánsan megnyilvánuló részvéte mellett helyezték örök nyugalomra Intze-Trak Géza nyugalmazott polgármestert, akinek nevét és alapvető működését halhatatlan lapjain őrzi már a város törté­nete. Megjelent az elhunyt pol­gármester végtisztességén a vá­ros minden rendű és rangú pol­gára, hogy lerója kegyelete adóját, felvonultak a testületek, egyesületek is zászlóik alatt és hatalmas tömeg vette körül a Fájdalmas Szűzről nevezett te­mető kápolnája előtt díszesen felravatalozott koporsót, amely mellett a város díszhajdűi áll­tak őrséget. A temetési szertartást Énekes János pápai prelátus, főszékes­egyházi főesperes végezte nagy papi segédlettel, szertartás köz­ben az Egri Polgári Dalkör énekelt gyászéneket Husethy Zoltán karnagy vezényletével. Beszentelés után Petro Kál mán dr. országgyűlési képviselő mondott gyászbeszédet köny nyékig megilletődött hangon. — A Mindenható Isten — mon­dotta — aki naggyá ős felséges­sé teremtette a világot — széppé, bájossá és elbüvölővé ■ karját nyújtó felénk, megfog, tart, óv — enged gyönyörködni ■ élvezni — majd érezzük hatalmát, nagysá­gát, kiszámíthatatlanságát, zúzó és sújtó kezét — kifürkészhetet­len akarattal állított meg egy nemes életet idő előtt — egy ne­mes életet, amely élet nem is az eltávozotté volt, nem is a csa­ládjáé — hanem a mienk, ezé a városé ■ a város minden lakosáé. — Eger város közönségének, képviselőtestületének ■ a város tisztviselőkarának megbízásából búcsúzom Tőled Intze Géza, vá­rosunk volt polgármestere, jó barátunk. Majdnem két évtize­den át vezetted mint polgármes­terhelyettes, majd mint polgár- mester városunk ügyeit a legne­hezebb időkben a háború vé- géD, a forradalmak alatt ■ a kommunizmust követő időkben bölcsességed, tudásod, tárgyila­gosságod sok nehéz időn ve­zette keresztül, majd látóköröd, európai nívóra emelte a várost. Nem az én hivatásom felsorolni alkotásaidat, mellyel Eger tör­ténetében nevedet örökre be­vésted, de lelked nemességére vallott, hogy a ma már kormány- rendelettel országos érvényűvé váló egri szegénygondozás a Te

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom