Eger - napilap, 1936

1936-07-22 / 117. szám

Ma ötven százalékos színházjegy-utalvány! Á it R 6 FILLER Mger, XL VII. év/. 117. szám + Szerda ♦ Trianon 17, 1936 július 22, ELŐFIZETÉSI DÍJ A SPOSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 60 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE T PENGŐ »0 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.658. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FŐLD- SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 17«. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. INTZE-TRAK GÉZA Hétfőn délután őt érakor fe­kete lobogd jelent meg a város­háza épületén ■ a váróiban rö­vid idő múlva elterjedt a gyácz- hír: meghalt Intze-Trak G5za Eger várói nyugalmazott polgár- mestere. A várói polgársága, amely őizinte emberi sajnálattal látta a nyugalmazott polgármester honzű betegségét, mély rész­véttel értesült halála híréről ■ ez a részvét különös jelentősé­get kap abban az értékeiéiben, amely a napi várospolitika har­cain, küzdelmein túl, a város tör­ténetének nagyobb távlatából, méltán megilleti Intze-Trak Gáza személyét és több, mint egy év­tizede irányítő munkásságát Eger város élén. A sajtó, amely hű tudósítója az eseményeknek, bírálója azok indítőokainak és hatásának, ma a történetírás munkáját végsi, amikor életének eredményeiről megemlékezik. Mert lehetetlen nem látni, hogy Intze-Trak Géza neve Eger várói történetének el nem múló fogalma marad s munkássága a város fejlődésének rendkívül mozgalmas, lendüle­tes korszakát teremtette meg. Intze-Trak Géza halálával egy küzdelmesen alkotó, maradandó értékű és sok vonatkozásában tragikus élet végére tett pontot az elmúlás. Egyetlen polgármes­tere nem volt még a múltban ennek a városnak, aki felis­merve az idők követelményeit, annyi alkotással gazdagította a közt és olyan előre látó szem­mel irányította a város jövőjét. Működésének tizenegy eszten­deje alatt Eger fejlődésének két alapköve épült meg, két életfel­tétele lett valósággá, amelyek birtokában a város biztos irány­ban indulhat el jövője útjain s a- melyek a nehéz gazdasági viszo­nyok elmúltával meg fogják hozni számára egy boldogabb utókor felemelő és igazoló ítéletét. A vízvezeték és ciatornázás létesítésével a város régi hiá­nyossága szűnt meg, az európai színvonalú Korona szállóval Eger az egész magyar idegenforga­lomnak nagy értékű objektumot adott, az utak nagy részének új­jáépítésével s az ulcák és köz­terek gazdag parkosításával a város a magyar vidéknek való­ságos díszkertje lett c az így nyaraló és üdülőhellyé varázsolt nagymultú Eger rövidesen a magyar idegenforgalom egyik legjelentősebb gócpontjává vált. Az idegenforgalmi ügyek új fel­adatot jelenteitek a városigazga­tásban a ezek ellátására létesült az idegenforgalmi hivatal, ame­lyet ma már példaként tekinte­nek a vidéki városok. Eger kultűrvárosi éc idegen- forgalmi fejlődése tehát nagyon sokat köszönhet az elhunyt pol­gármesternek. De Egtr, a szo­ciális város is örökké fogja őriz­ni nevét. Az öiszeroppanássze- rüen bekövetkezett gazdasági válságban meleg szívvel gon­doskodott a polgárság leginkább sújtott rétegeiről, amit az évről évre széles keretek közt lefoly­tatott inségakciők bizonyítanak, szociális lelküiettel karolta fel az itt született Egri Normás he­lyet biztosított számára, s így az Egri Norma meghonosodott és ma már alapja a koldúakér- dás országos rendezésének. Ezek az alkotások nem men­tek küzdelem nélkül. Aki felelős állásban küzd a nagyvonalúan elgondolt közérdekért, annak harcolnia keli, s ebben a harc­ban mutatkoztak meg életének tragikus vonásai. Kétségtelen, hogy ez a nagyszabású város­fejlesztés sokba került, de a munka megindulásakor, a há­ború után hirtelen fellendült a gazdasági prosperitás, a magas mezőgazdasági árszínvonalak idején szinte kivétel nélkül min­denki őrömmel üdvözölte ezeket a beruházásokat, amelyeknek fe­dezete évtizedekig biztosnak lát­szott. S amikor bekövetkezett a gazdaságiromlás, azok közül, akik először nemcsak helyeselték in­tézkedéseit, hanem meg ic szavaz­ták azokat, sokan ellene fordul­tak és egyedül reá hárították a rövid idő alatt önmagubtől, a vál­ság puszta ténye miatt megsok­szorozódott terhek ódiumát. Ebben a nagy gazdasági zűr­zavarban, a terhek megsűlyoio- dásában tok minden feledéibe ment. Elsősorban ez, hogy a gazdasági válság világkatasz­trófa volt, amire éppúgy nem számított ez államhatalom, mint a traktort vásárló gazdaember, hiszen ezért nőttek meg az ál­lamadósságok és ezért van ma szükség gazdavédelmi rendele­tekre. De föl Iahet vetni a kér­dést, mi lett volna Eger közel egy évtizedes idegenforgalmából ezek nélkül a létesítmények nél­kül ? A külföldi és magyar ven­dégjárás minő szépségeket ta­lálhatott volna itt, a kultúrának és higiéniának milyen mértékét vehette volna igénybe vízveze­ték, szálloda, utak, parkok és pompásan működő idegenfor­galmi szervezet nélkül! Egernek ma már neve, nagy híre van s ez éppen abban az időben alakult ki, alapozódott míg, amikor a külföldi nyaralási lehetőségek megszorításával friss és eleven érdeklődéssel keres­ték fel nagy tömegek Eger vá­rosát, az elmúlt évek folyamán. S nem hisszük, hogy ebben az örvendetes tényben bárki is ne beciülné, ne értékelné nagyra a forradalom utáni újjáépítés maradandó értékű alkotásainak elsőrendű szerepét. Kétségtelen — ismételjük — sokba került ez a nagy lendü­lettel meginditott városfejlesztés, de az is bizonyos, hogy Eger előnyösen érezte azt az évi több­százezer pengős idegenforgal­mat, amelynek összege eddig is annyi pénzt hozott a város gaz­Intze-Trak Géza Püspökladány- i ban született 1877-ben, ahol aty­ja id. Trak Géza ügyvéd volt. Szüleit korán elvesztette és ami­kor atyja, mint kir. közjegyző meghalt, tényleges tisztként szol­gált a debreceni 3. honvéd gya­logezredben. Atyja halála után kilépett a hadsereg kötelékéből és a közigazgatási pályára lépett. Nyíregyházára nevezték ki köz­igazgatási gyakornokká, rövid idő után városi aljegyző, majd hat év múlva városi tanácsnok let». 1917-ben városi főjegyzővé választották Egerben, hét évvel dasági életébe, smennyi megkö­zelíti a beruházásokra fordított hitelösszeg felét. És az is bizo- nyo*, hogy ezekkel a beruhá­zásokkal kapcsolatban nem le­het elvitatni a nyugalmazott pol­gármester nemei, tiszta szándé­kát és — tiszta kezét. Mert ak­kor, amikor a közelmúltban egy­más után derültek ki városi pa­namák közel és távol s egymás­után tartóztattak le polgármes­tereket és főhivatalnokokat, Intze Trak Géza érdeméül kell elköny­velni, hogy becsületes munkája nyomán Eger tiszta terület ma­radt e magyar városok vissza­élőtökkel fertőzött térképén. A ma nemzedéke, amely még viseli az elmúlt évtized fejlesz­tési munkájának terheit nehezen tud felülemelkedni a mindennapi élet gondjain s az irányítja vé­leményét is. De aki túlnéz a ne­héz időkön, elfogulatlanul el kell ismernie, hogy Intze-Trak Géza munkássága a város boldogulá­sának, jövőjének páratlan kor­szakát nyitotta meg. Koporsó­jánál, amely immár örökre zárja a munkában eitörődöt», össze­roppant testé», Igaz bálával és köszönettel rőhatja le kegyelete adóját Egtr polgársága. Elmúl­tak a harcok, amelyekben a tra­gikus sorsú Intze-Trak Géza oly sok sebet kapott s annyi bán­tásbán részesült, s elmúlt velük együtt az ember is. Da elmúlnak a szavak is, a- melyekkel illették, elmúlnak a súlyos évek is, amelyek annyi­ra befolyásolták életének bírála­tát s megmarad az a tiszta szel­lem, amely nagy alkotásokkal hirdeti nevét egy boldogabb utó­kor mindentől megtisztult örök­érvényű ítéletében. később helyettes polgármester lett, Jankovies Dezső polgár- mester nyugalomba vonulása után pedig polgármesterré vá­lasztották. 1924 töl működött, mint polgármester 1935 ben be­tegsége miatt történt nyugalom­ba vonulásáig. Erős szervezete hosszú ideig szívós küzdelmet folytatott a pusztító kórral, az utóbbi időben szonban egyre rosszabbodott állapota, testi erői rohamosan hanyatlottak, mig végre tegnap délután negyed 5 órakor a halál megváltotta szenvedéseitől. Intze-Trak Géza élete és pályafutása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom