Eger - napilap, 1936

1936-06-09 / 92. szám

Eger, XLV1L év/. 92. szám á fi s 6 fillék ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 június 9. 1LÖFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBAi I PENGŐ 60 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ *0 FILLÉR.—EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.558. SZERKESZTŐSÉG i EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TÉLEFON: 322. Ua5dmap baráti búcsúual ért uéget a háromnapos egri gyógyszerészkongresszas A magyar gyógyszerészi kar problémái a jubileumi közgyűlésen Agrárállamból agráripari állam Az ű] iparügyi minisztérium költiégvetéiét ellő ízben tárgyal­ta a képviielőház. Bornemisza Géza iparügyi miniszter ebből az alkalomból teljes részletesség- gel világította meg a kormány iparpolitikáját éa ennek legfőbb fejezetét, az ipari szociálpolitikát, mindenekelőtt meggyőzően bizo­nyítva be ez*, amit egyébként az űj miniaztérium eddigi mű­ködése ia igazolt, hogy azükaég volt a nemzeti ipar fellendítése érdekében az iparügyeket külön- vfilaiztani a kereakedelmi ügyek­től. Amikor a miniazter költség- vetéai expozéjában erra utalt, hogy az agrár Magyarorazágből idők folyamán éa a terméizetea éa egéaziégea fejlődéi törvényei­nek megfelelően agráripari or­szág lett, akkor egyúttal magya­rázatát ia adta annak az agrár- politikának, amelyet a kormány magáénak vall. A magyar mezőgazdaság és a magyar ipar eddig ii a leg- teljeiebb érdekkőzöcaégben élt fejlődött. A harmóniát az erő­sebb jogának kiaknázására ala­kult kartelek és kartelizerű sző vétségek zavarták ciupán, tehát azok az érdekotoportosulások, amelyeknek túltengőiét eddig is igyekezett a kormány a kartel- törvény segítségével megfékez­ni, a jövőben pedig az eddigi tapasztalatok eredményeként ho­zandó űj törvény révén híváDja intézményesen lehetetlenné tenni. Egy mondattal fejezte ki a mi niizter ezt a kormányzati pro- grammot akkor, amikor az egész képviselőhöz helyeslése közben megállapította, hogy a mai gaz­daságpolitika legfőbb tényezője maga az ember és ezt az em­bert, a munkást, a fogyasztót kell elsősorban szolgálnia a jó­zan, előrehaladó gazdaságpoliti­kának. Ez a jőzanős előrehaladó gaz­daságpolitika a miniszter költ­ségvetési beszéde szerint is ál­landóan számol 8zzal az igaz­sággal, hogy Magyarország im­már agráripari állam lett, ami azt jelenti, hogy mezőgazda­ságnak ős iparnak közös fronton kell megvívnia a harcot, együt­tesen kell belehelyezkedniük a világgazdaság megváltozott vi­szonyai közé. Különös tekintet­tel kell lenni ebben a gazda­sági küzdelemben a tengeren tűi keletkezett mezígazoasági és ipiri termelési központokra, a- melyek olcsóságuknál, földrajzi adottságuk természetes hely­zeti energiájánál fogva maguk­hoz vcnzák a nemzetközi tőkét és dumpiogszenhn árasztják el terményeikkel és termékeikkel az egész világ piaoait. Az öreg Európának ezek a fiatalabb ten­gerentúli tanítványéi olyan ver­senyt jelentenek, amely meg­bontaná a helyes egyensúlyt, ha a védekezést egyedül a magán- gazdaságra biznők. Ez a magyarázata annak, hogy az agráripari államban, ahol az ipar immár több mint negyven­milliós exportot bonyolít le és a népszaporulat hetven százalékát foglalkoztatja, szükség ven ál­lami beavatkozásra, szükség van bizonyos szűk keretek között állami irányításra. Ezt követeli elsőiorban az ipari szociálpolitika, amit rövi­den munkáskérdésnek nevezhe­tünk. Ezen a téren máris jelen­tős alkotások bizonyítják az iparügyi minisztérium szükséges voltát. Abból az alapelvből ki­indulva, amelyet a miniszter hargoztatott és amely szériát a modern szociálpo'itika nem jó­tékonyság, hanem törvényes meg­oldása a szociális kérdéseknek, fokozatosan kell a magyar mun­kást beilleszteni a nemzeti sors- közösség testvéri keretei közé. A munkáskérdés nem lehet párt­kérdés és a muokásjőlét megte­remtése nem egy párt, hanem minden párt, elsősorban pedig a kormány kötelessége. Ezt a kötelességet az ipar­ügyi minisztériumon át teljesíti a kormány. Bizonyságai ennek a minimális munkabérek, munka­idő szabályozása és más munkás- jóléti intézkedések, amelyek az ideális értelemben vett nemzeti egység megteremtésével erősítik a nemzeti munka frontját. — Az Idő. A Meteorológiai In­tézet Jelenti ma déli 12 órakor: Északi, északnyugati szél, helyenkfnt még záporeső esetleg zivatar. A hű­vösség tovább tart. Eger, június 8. Szombaton délelőtt a 60 as emlékmű és az Országzászlő megkoszorúzása után a Város- háza nagytermében ünnepi köz­gyűlést tartottak az országos gyógyszerész kongresszus részt­vevői nagyszámú és előkelő kö­zönség jelenlétében. Á közgyű lés megnyitójáról már beszá­moltunk. A továbbiakban dr. Siegler János egyat. tanár, miniszteri ta­nácsos, dr. Kozma Miklós bel­ügyminiszter és dr. Johan Béla államtitkár képviseletében üdvö­zölte a kongresszus tagjait. Hangsúlyozta, hogy a belügy­miniszter munkaprogratmnjának gerince a közegészségügy áire- foraálásp, amelynek fontos ré­sze a gyógyszerész problémák megoldása is. A belügyminiszter nevében kijelentette, hogy az ide vonatkozó törvényjavasla­tok kidolgozásánál a miniszter mindig készséggel meg fogja hallgatni az érdekképviseletek véleményét. Braun Káro'y polgármester Eger város közönsége nevében üdvözölte a közgyűlést, köszö­netét mondva azért, hogy a 60. jubileumi közgyűlés helyéül Egert választották. Utalt arra, hogy Eger a hit, a kultúra, a szent hagyományok és a nem­zetvédő hősi küzdelmek városa, ahol az Eszterházyak, Barbő- czyak és Gárdonyi Gézák alkotó szelleme Dobó István hősi ön­feláldozásával egyesült. — Ez a szellem hassa át—mon­dotta — a közgyűlés tagjait, hogy munkásságuk a jövőre alkotó le­gyen az Isten és a Haza üdvére. Urszinyi Károly az Okleveles Gyógyszerészek Országot Egye­sületének üdvözletét tolmácsolta. Azt a kívánságát fejezte ki a gyógyszerész alkalmazottak ne­vében, hogy békés, harmoni­kus munka vigye előre a magyar gyógyszerészi kar törekvéseit. Tautfer Gábor dr. elnök a köz­gyűlés nevében megköszönte az üdvözléseket,ezután Koritsánszky Ottó ügyv. igazgató bejelentette, hogy Karlovszky Gayzának, a magyar gyógyszerészek arany- tollú nesztorának emlékére pla­kett alapítását határozta el az elnökség. A plakettet évenkint az ország három legidősebb ak­tív gyógyszerészének adomá­nyozzák. Az elhunyt hozzátar­tozói nevében Nagy D<;ziö dr. közigazgatási bíró bejelentette, hogy a család a maga részéről segélyalepítványt tesz gyógy­szerészi jóléti célokra. Az elnök­ség megteszi az intézkedéseket az alapítvány jogi részének elő­készítésére. A közgyűlés ezután egyhan­gú tiltakozással foglalt állást a trianoni béke 25 éves meghosz- szibbísásának terve ellen. A köz­gyűlés annak leszögezésével, hogy a trianoni bákeparancs sem az egyetemes erkölcsi elvek, B8m a nemzetközi jog szempont­jából el nem fogadható és reví­zióra szorul, a tiltakozó határo­zatot nagy lelkesedéssel magáé­vá tette. Koritsánszky Oltó ügyv. igaz­gató az egyesület szaklapjában között igazgatói jelentőséhez azt a reményét fűzte, hogy az egye­sület muakája a zavartalan fej­lődés célját szolgálja. A jelentés­hez több felszólalás hangzott el, amelyek az űj győgyszerész- rendeletet bírálták. A felszólalók sérelmezték a rendelet egyes in­tézkedéseit, így főleg az egyes árusítási korlátozásokat és külö­nösen azt, hogy a képesített gyógyszerész drogéria-engedé­lyét hat havi gyakornokságkoz köti a rendelet. A felszólalók a tisztikart közbelépésre kérték a rendelet revíziója érdekében. Különböző jelentések elfoga­dása és a feimentvény megadása után a »Nosztra« mozgalom kö­rül indult élénk, sőt szenvedé­lyes hangú vita. Ez a mozga­lom a magyar gyógyszerészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom