Eger - napilap, 1936

1936-06-03 / 88. szám

Eger, XLVll, év/. 88. szám

Aha 6 filleb

♦ Szerda ♦

Trianon 17, 1986 június 3,

ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS- SAL EGY HÓNAPRA i 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 90 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- YAKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558,

SZERKESZTŐSÉG» EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ' HIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 17S. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322.

Eger városának, jóiégos hlkű Fópásztorának ét a magyar kultúrának mély gyäczät jelentette fiz b telefonértesítés, amely pünkösd vasárnapján késő este jött Budapestről, a Vöröskereszt kórházból : meghalt dr. Stmrtcsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos.

A gyász hire sötét lepellel vonta be a lelkeket, őszinte szomorúsággal, fájó megdöbbenéssel adta tovább mindenki mindenkinek. Mert dr. Szmreoiányi Miklós mindenkié volt. Az a munkásság, amellyel évtizedeken keresztül európai műveltségének finomságával, művészi tudásának csodálatos gazdagságával felfedezte, meglátta, felfedeztette és megláttatta Egert, a barokkműemlékek városát, mindenki számára hasznos értéket jelentet*. Az az immár milliósnak mondható idegenforgalom, amelynek az utolsó évtizedben színhelye volt az érseki város, ennek a szelíd szavú, patriarchális korú csendes művészembernek fáradozása Dyomán indult meg, szétárasztva áldásait a város társadalmának minden rétegébe. Mindenki, akinek életét faöny- nyebbé tette Eger külföldi és belföldi vácdorforgalma, személy- ■zerint érzett iránta nagy hálát és köszönetét.

Eger búvára, költője, szerelmese és — űjjáteremtője volt Színreciányi Miklós dr. Mint búvár szállt le Eger művészettörténeti seűltjába, ahol az egri vár porlő köveitől kezdve gazdagon sorakoztak fel a feledés ős megszokás sűrű vizében a román és gőt stílus romokban is pompázó maradványai s a XVIII. század nagyszerű barokk alkotásai. Ezeket a műemlékeket nemcsak meglátta, felfedezte és rendszerezte a kiváló tudós széles tudásával és tapasztalataival. Érdeklődése több volt a tudós hideg szemléleténél: a föld alól kiásott és a föld fölött magasuló kövekhez a művészetek rajongójának szinte csodálatos lelkesedése és dédelgető, becéző szeretető fűzte. Azok az írások, amelyek tolla alól napvilágot láttak Eger műemlékeiről, épületeiről, szobrairól, a líosumi képtárban elhelyezett és páratlan ízléssel összeválogatott képekről s festőikről, egy öregedő testben is Isteni adományként frissen maradt szellem őrók értékű megnyilatkozásai, telve a költészet magasságáig emelkedő belső hevülettel s a nyelvi szépségnek és üdeségcek varázsával, amelyre mind ez a város ihlette elmélyedő lelkét.

És szerelmese volt ennek a művészi emlékekben dús városnak. Hányszor és hányszor lehetett látni a nap bármely órájában, amint rugalmas lépéseit megállította akár a barokk.rokokó kis ékszerdobozé, a kispré- poati lak, akár egy szerényen, homályban megbújó faragott kapuív ■ egyforma szeretettel gyönyörködött bennük, simogatta szemével művészi formáikat ■ akik ilyenkor látták, meghatót- tan mondották: Miklós bácsi beszélget a kövekkel. Mert nemcsak méltőságos Szmreoiányi Miklós űr és tudós és világító szellem volt ö Eger polgárságának megbecsülő tisztelete számára, hanem »Miklós bécsi« is, abban a gyermeki szeretetben, amellyel körülvették a művészi em'ékek között felnőtt emberek. Mint ahogy ő is szíves szeretettel szólt mindenkihez, akiben ez érdeklődésnek csak parányi szikráját is látta kiosillanni. És hányszor és hogyan fioomitottB, fejlesztette a közízlést, nemcsak írásaiban, hanem éppen magányos sétái alkalmával, amikor egy-egy renoválás alatt álló ház elébe érkezett: — Na vakolják be a lábazatot —mondotta —hagyják tisztán az ablakkereteket, mert terméskőből vannak faragva és így szépak. Gondossága mindenre kiterjedt, kezében tartotta a várost, szinte már nem is képletesen, hanem valósággal tenyerében bujt és melegedett össze minden művészi szép, amivel

Eger múltja és jelene dicsekedhetik.

És éppen ezért vált Eger uj- játeremtőjávé. Mert ízlése szerint, irányítása mellett ez utolsó évtized nagy középítkezései s lehetőség szerint a magán építkezések is megtartották azt a neaei barokk stílust, amelyet a bfrokk művészet nagyjai elképzellek. Az ö munkásságának köszönhető, hogy Eger egyedül áll a magyar városok között egységesen tartott stílusával, tiszta városképével. És éppsn ezért dr. Semrecsányi Miklós nemosab miniszteri szolgálatában, mint a művészeti osztály vezetője szerzett hervadhatatlan érdemeket a művészetek támogatásával és fejlesztésével, hanem nyugalom- bavonulfisa után Eger ujjáterem- tésével s a magyar művelődés elevenen ható értékei közé való beállításával az egyetemes magyar kultúrának vált halhatat lenjávé.

Törékeny alakját immár koporsó zárja, eltűnt a városból, amelyhez annyira hozzátartozott. Örök álom borítja szemét, amely olyan lelkesedéssel és érzékenységgel tudta meglátni a szépet, a halál megállította szívét, amely mindenkor szeretettel hevítette át nemes emberi tulajdonságokkal ős erényekkel gazdag egyé niségét. Elsimult vonásain az örök béke szelídsége leng: a nagy és szép élet jutalma. Ravatala körül nemcsak a gyertyák hegyes lándzsájú fénye áll őrt, hanem a magyar művelődés minden világító szelleme. És ott áll az egész város, amely elindult hozzá láthatatlan menetben: paloták és házak, amelyek érezték gondos figyelmét, kövek, melyeket felhozott a föld alól és igazolt mindenki előtt, szerény kapuívek, amikben elgyönyörködött, ott állnak némán és kegyelettel, hogy elkísérjék haza és örökre falaik közé zárják ■ ott áll a város minden polgára, akiknek díszük és büszkeségük volt.

Ugyanakkor az egész ország

népe a elfogődott érzéssel, különös szeretettel Eger város lakossága igaz részvéttel osztozik Ersebfőpásztora sű'yos gyászában ■ kér a mindenható Istentől vigaiztBlídást számára. Az Érsekfőpásztort mélyen lesújtotta öcciének halálhíre, amelyet hétfőn reggel közöltek vele. A Főpásztor lelke azonban nem roppant meg a gyász súlya alatt: pünkösd hétfőjén csodálatraméltó erővel végezte nagy és fáradtságos főpapi kötelességét és többszáz bérmálkozőt részesített a bérmálás szentségében.

Dr, Szmrecsángi Miklós életrajza.

Szmrecsáni Semrecsányi Miklós 1854 január 19-én született Sá- rosdarőcon, Sáros megyében. Jogi tanulmányainak elvégzése és jogtudori oklevelének megszerzése után művészeti tanulmányokat folytatott, majd a kultuszminisztérium szolgálatába lépett, ahol gyors előmenetel utáa miniszteri tanácsos és a művészeti oiztöly főnöke lett. Ilyen minőségében rendkívül hasznos szolgálatokat tett a magyar művelődésnek. 1882-ben Magyarország legnagyobb és legrégibb művészi alákulása, az Orizágoi Magyar Képzőművészeti Társulat titkárává választotta, amikor pádig 1895-ben titkári állásából távozót*, nagy érdemei elismeréséül tiszteleti taggá választotta. Ugyancsak ö Irta meg a Társulat történetét, annak ötven éves jubileuma alkalmából. Régészeti és művészettörténeti kutatásai ■ azok eredményeiről írt tanulmányai, cikkei általános érdeklődést keltettek és felhívták személyére az összes szakkörök figyelmét. 1914- ben a Képzőművészek Egyesülete, 1924-ben a Benozur Társaság, 1929 ben az Országos Magyar Régészeti Társulat, 1934- bau a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa tiszteleti taggá, 1926-ban a Szinyey Merse Pál Társaság, 1930-ban a Magyar Irodalmi és