Eger - napilap, 1936

1936-01-16 / 9. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. január 16 na. Énekli az Érseki Tanítókép­ző énekkara. .Családi nevelés olthon ez iskolaköteles kor előtt.* Előedő M. Kondé Mária érseki tanítőnőképző intézeti tanárnő Kcdíly: Ave Maria. Énekli az Érseki Tanítóképző Cacilia-ének* kara. Minden vasárnap délután tea-tánc a „Koronában" Több mint kétezer ingatlan cserélt gazdát az elmúlt éuben Egerben és uidékén Egér, január 15. Az egri kir. járásbíróság te­lekkönyvi hivatala most készí­tette el az elmúlt év ügyforgal­máról készített kimutatását, a- mely érdekesen mutat rá az in­gatlanforgalom változásaira sz elmúlt esztendő folyamán. 1935. évben 2065 ingatlan cserélt gaz­dát az egri telekkönyvi hivatal területén a tavalyi 1598 al szem­ben. Vétel útján 1246, ajándék, csere alapján 192, végrehajtás útján 3, öröklés, vagy hagyo­mány útján 365, más (kiigazí­tás, kisajátítás) útján 183 eset­ben cseréltek gazdát az ingat­lanok. Az egy év alett pénzügy­iét alapján tulajdonost változ­tatott ingatlanok értéke ponto­san 1.397,921 pengőt tesz ki. Még érdekesebb képatnyerünk abból a kimutatásból, amely az ingatlanokra az elmúlt év folya­mán bekebelezett új terheket tünteti fel. A biztosítéki jelzá­logjogot bekebelezték váltóhitel biztosítására 561 esetben 658.597 pergő erejéig, egyéb hitel biz­tosítására 74 esetben 87.401 P erejéig. A biztosítéki jelzálogjo­got törölték 242 esetben 323.166 pengővel. A forgalmi jelzálogjogot íbe- kebelezték összesen 87 esetben 142 269 pengő erejéig, törölték 11 esetben 19.057 pengő erejéig^ A végrehajtási jelzálogjog és végrehajtási jog bekebelezése megtörtént 950 esetben, 288.025 pengő erejéig, törölték 257 eset­ben 138.334 pengő erejéig. A végrehajtási jogot feljegyezték mar bekebelezett biztosítéki, vagy forgalmi jelzálogjogra 164- szer, 140.717 pengőig. Az előbbi­ek szerint feljegyzett végrehaj­tási jogot törölték 22 esetben 3435 pengőig. Életjáradék be- kebelarése volt 4 esetben, kiköt- mény bekebelezése 3 esetben. Érdekes körülmény, hogy az adósok 18.752 pengő erejéig -fu­tottak* a pénzük után, mert a végrehajtási kielégítésnél olyan hátul voltak a hitelezők sorában, hogy nekik már nem jutott az árverési vételárból. Az egri törvényszék tanácsbeosztása az 1936. évre Gálbory József az egri kir. törvényszék elnöke az alábbiak­ban szabályozta a törvényszék tanács és ügybeosztását az 1936 évre: 1. Polgári tellebbviteli tanács : Nyilvános előadás; elnök Gál­bory József kir. tőrv. elnök. Ta­gok : Hunyadi Búzás Iván.Hoff- mann János kir. tizbi tanácsel­nökök, Gaőoze Elemér, Bánhidy Gyula, dr. Papp Péter tszki bí­rák. Szóbeli tárgyalás: elnök Bereczky Pál kir. tszki tanács­elnök, helyettese Hoffmann Já­nos kir. tszki tanácselnök. Ta­gok ; Hoffmann János tszki ta­nácselnök, Gaőoze Elemér tszki bíró. 2. Elsőfokú büntető tanács: • elnök Hollós Nándor kir. tszki tanácselnök, helyettese s dr. Szabó Ignáoz kir. tszki bíró, tagok: dr. Szabó Ignáoz, Mészáros Béla kir. tszki bírák. 3. Büntető fellebbviteli tanács: elnök Gálbory József kir. tszki elnök. Helyettese : Hollós Nándor kir. tszki lanáoselnök. Tagok : Hollós Nándor bír. tszki tanács­elnök, dr. Imregh Lajos hír. tszki bíró. 4. Vádtanács: elnök Gálbory József kir. tszki elnök. Helyet­tese : Hollós Nándor kir. tszki tanácselnök. Tagok: Hunyadi Búzás Iván kir. tszki tanácsel­nök, Bánhidy Gyula kir. tszki bíró. 5. Fiatalkorúak törvényszéki tanácsa: elnök Hollői Nándor kir. tszki tanácselnök. Tagok: dr. Szabó Ignáoz, Mészáros Béla kir. tszki bírák. 6. Uzsorabiróság x elnök Hol­lós Nándor kir. tszki t. elnök. Helyettese: dr. Szabó Ignécz kir. tszki bíró. Tagok: dr. Szabó Ig- nficz, Mészáros Béla kir. tszki bírák. 7. A fakihasználási jogok át­ruházási stb. tárgyában döntő bíróság : vegyes bírósági elnök dr. Papp Péter kir. tszki bíró. 8. Kerületi gazdasági bíróság: Hunyadi Búzás Iván kir. tszki t. elnök. 9. Haszonbért megállapító ve­gyesbíróság: I. Elsófoaban eljá­rd vegyesbírósfig elnöke. II. Má­sodfokban eljáró vegyssbírőság elnöke Hunyadi Búzás Iván kir. tszki t. elnök. 10. Egyes bírák: Polgári:Hu­nyadi Búzás Iván kir. tszki ta­nácselnök az eszményi javak kö­rébe tartozó ügyek szakbírája. Dr. Papp Péter kir. tszki bíró a magyar Rokkantsegélyező és Nyugdíjegylet elleni psrek szak­bírája. Hitbizományi és birtok- rendezési ügyek bírája Bsreczky Pál fair. tszki I. elnök. Büntető: dr. Szabő Ignác és Mászáros Béla kir. tszki bírák. A tárgyalások és tanácsülések beosztását legközelebb közöljük. Egy egri iparosmester tervezetet dolgozott ki a sokgyermekes családok megsegítésére Minden magyar állampolgár legalább három gyermeket tartozik felnevelni — elméletben, vagy gyakorlatban A magyar népesedési statisz­tika kedvezőtlen adatai, az egyke pusztításai, a sokgyermekes csa­ládok nehéz helyzete sok tervet vet fel országszerte, amelyek a bajok orvoslására, a nemzet né­pességének megerősítésére vo­natkoznak. Ezek közül a tervek közül em­lítésre méltó egy egri asztalos­mesternek, Frankó Endrének elképzelése, aki egy új fogalom­mal, ez <elméleti» gyermekkel dolgozik és a gyermektelen fér­fiakat, nőket és cialádokat meg akarja adóztatni a sokgyermekes családok javára. A terv szerint minden magyar állampolgár tartozik legkevesebb három gyermeket felnevelni: aki 28. évét betöltötte 1; 31. életéve betöltése után 2; 34. év betöl­tése után 3 gyermek nevelteté­sének költségeit tartozik befizet­ni egy erre a célra létesített köz­ponti alapba, társadalmi állása, vagyoni viszonya és keresete arányában, 55 éves koráig. Ez körülbelül megfelelne a progresszív agglegényedé for­májának, a terv azonban tovább megy és behozza az agglegény- adót, vagyis a férfiakra fentebb előirt fizetési kötelezettséget u­gyacilyen feltételekkel a nőkre is előirja 55 éves borig, azokra a nőkre, akiknek keresetük, va­gyonuk vau, vagy özvegyen maradtak. Ügyanciak fizetési kötelezettség alá esnek a gyer­mektelen házaspárok is. A fizetési kötelezettség alól oiak a gyermefaáldásos házas­ság és a saját gyermek nevelése ad felmentést. Az így befolyt összegeket ez állam a sokgyermekes családok helyzetének a javítására fordí­taná, kezdve attól, hogy az anyát ingyenes szülőotthonba utalja, a gyermeknek ruhát, később tan­könyveket ad, a három gyermek­nél nagyobb népességű család­nak pedig minden további gyer­mek után teljes neveltetéii pót­lékot biztoiít. Akik a neveltetési összegeket kereset híján, vagy makacsság­ból nem fizetik be a központi alapba, azok számára az állam állitson fel hasznos foglalkoztató üzemeket s az azokban előállí­tott termékek eladásából pótolja a központi alap hiányait. A tervezetet Frankó Endre felküldte a kormányzónak, azzal a kéréssel, juttassa az illetékesek kezébe. Érdekes bizonyítási eljárás indult dr. Puky Árpád rágalmazási perében Hétfőn délelőtt kezdte el a tárgyalást a gyöngyösi járás­bíróságon dr. Hugay Péter bűn- tetőbirő, dr. Gondos Miklós or­vosnak dr. Puky Árpád polgár­mester ellen indított rágalmazási perében. A tanúkihallgatás meg­kezdése előtt dr. Jesstrebényi Lajos Puky védője, a beterjesz­tett bizonyítékok alátámasztásá­ra okirati jelleggel bíró bizo­nyítékok csatoláséra kért enge­délyt, amit dr. Ruperl Rjzső orsz. képviselő, Gondos jogi képviselője ellenzése dacára, meg is kapott. Többek között bemu­tatott egy 1919 május 7-éa a Munkástanács ülésén felvett jegy­zőkönyvet, amely arról tanús­kodik, hogy Gondost a tanács tagjai sorába választotta ős az egészségügyi szakosztály éléra állította. Az április 16-ről felvett munkástanácai jegyzőkönyv pe­dig arra vonatkozólag tartalmaz adatokat, hogy Gondos a Mun­kástanácsban felszólalt és magát, mint a burzsoázia áldozatát állí­totta be, mert ennek hajszája folytán állását a kórháznál el­vesztette. Csatolta a főmagán- vádlő kérését, amelyben műkö­déséért honorárium kiutalását kérte a Kórház direktóriumától. Mellékelt egy Munkástanács ülé­sére szőlő meghívót, amelyen az aláirt tagok között Gondos Mik­lós neve is olvasható és amely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom