Eger - napilap, 1936

1936-05-25 / 72. szám

Eger, XL VII. év/. 72. szám M R Ä 6 FILL&B * Kedd ♦ Trianon 17, 1936 május 5. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á fOSTAI SZÁLLÍTÁS- UAL EGT HÖNAPRA s 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- YAKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. SZERKESZTŐSÉG s EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM. DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. A lengyelek Trianon ellen Alig hagyta el Koscislbovszki lengyel miniszterelnök Magyar- országot, máris újabb bizonysá­gát kapjuk azoknak a baráti ér­zelmeknek, amelyekkel a lengyel nép Magyarország iránt viselte­tik. Vasárnap Varsóban nagy népgyűlés zajlóit le, amely Len­gyelország jelenlegi helyzetének megvitatása során erősebb kap­csolatokat sürgetett Megyaror- szággal, sőt a trianoni békeszer­ződés revíziójáért is sikraszállt. Ismeretes, hogy Lengyelország és Csehország viszonya már ré­gebb óta igen barátságtalan. A lengyeleknek kisebbségi követe­léseik vannak a csehekkel szem­ben, de ezen tűlmenőleg egész nyíltan hangoztatják, hogy Ru- sziaszkőnak egy része tulajdon­képpen őket illetné meg. Ez a viszony csak elmérgesedett, a- mikor Csehország az egyre ha­talmasabbá fejlődött Németor­szággal szemben a francia szö­vetségen kívül Oroszországnál is menedéket keresett és igen széleskörű katonai megállapo­dást kötött a szovjettel. Lengyel- ország, amely évszázados orosz elnyomás alatt szenvedett, ter­mészetesen sohasem lesz Szov- jetoroszország barátja, hiszen még nem felejtette el az 1920 as orosz támadást sem, amikor az orosz seregek csaknem Varsóig jutottak. A gyűlés szónokai rá is mu tattak ezekre a kérdésekre s ezekkel kapcsolatban arra a ve­szedelemre, amely a cseh szö­vetkezésen keresztül a bolseviz- mus esetlegei tértoglalása kö­vetkeztében Eurépát fenyegeti. Igen örvendetes és helytálló megállapításokat tettek a szó­nokok Magyarországgal kapcso­latban, amikor rámutattak arra, hogy Lengyelország nagyságá­nak egyik biztosítéka az erős Magyarország. »Erős Magyar- ország nélkül nincs erős Len- gye'ortzág« — hangoztatták s éppen ezért követelni kell azok­nak az igazságtalanságoknak jóvátételét, amelyeket Magyar- ország ellen a trianoni béke­szerződés elkövetett. Lengyelor­szágnak támogatnia kell a ma­gyar törekvéseket, mert ez nem­csak érdeke, hanem eszel a tá­mogatással egyben a lengyelek hálájukat!* kifejezhetik Magyar- ország iránt. Rendkívül érdekesek azok a határozati javaslatok, amelyeket a gyűlés a beszédek hatása alatt elfogadott. Először kimondották, hogy a Népszövetség adjon man- dátumot Magyarországnak a kár­pátaljai Ruténföldre, amely szá­zadokon át Magyarországhoz tartozott s amelynek semmiféle kapcsolata nem volt a ciehekke). Másodszor népszavazást köve­teltek a Tótföldön, hogy a tótok végre szabadon nyilatkozhassa­nak, vájjon, mini autonom terü­let Csehországhoz, vagy Magyar- országhoz óhajtanak.e tartozni ? Harmadszor, Magyarország ha­tárainak kiigazítását követelték a Millerand-féle kísérőlevél alap­ján. Negyedszer, lépéseket óhaj­tan ik tenni, hogy a románok te­rületükön sem a levegőben, sem a területükön orosz hadakat ne engedjenek át. A határozati javaslatok első három pontja tehát a legszoro­sabb összefüggésben áll azokkal a követelésekkel, amelyeket mi is hangoztatunk. A trianoni béke igazságtalanságait nemcsak mi magyarok tárjuk mér a világ színe elé, hanem úgyszólván min­den országban azok a politiku­sok, államférfiak és közéleti té­nyezők, akik nem az elfogult­ság, hanem a jog és igazság alapján állanak. Az engol-olasz, német- a más országokból meg­nyilvánuló rokonizenv mellé szí­vesen könyveljük el ennek a va­sárnapi lengyel népgyülésnek a baráti megnyilvánulását is, an­nál is inkább, mert Lengyelor­szág a maga 34 millió lakosá­val, gazdasági fejlődőképességé­vel, fontos földrajzi helyzetével ma Igen jelentékeny tényezője Európának. A lengyel államférfiak magyar­országi látogatását méltóan és megnyugtatóan egészíti ki ez a legutóbbi népgyűiős. Úgy érez­zük, hogy az a fogadtatás, amely­ben a magyar nép a lengyel miniszterelnököt és kíséretét ré­szesítette, sobkBl őszintébb és közvetlenebb volt semhogy puiz tán diplomáciai formalitásnak éreznék úgy a lengyel, mint a magyar részről. Es a látogatás nem diplomáciai formalitás volt, hanem egy élő vágynak, egy meglévő rokonszenvnek a két állam vezető politikusai által való kifejezésre juttatása. A len­gyel-magyar barátság nem dip lomáciai mesterkedés, nem putz- ta érdek, hanem érzelmi alapo­kon nyugvó és éppen ezért igen erős vágy a két nép együttmű­ködésére. A magyar nép lelke­sedése lengyel vendégeink iránt ■ ez a vasárnapi lengyel gyűlés a maga őszinte magyarbarát hangulatával erős tanúbizonyság a két nép őszinte együttműkö­dési törekvéseinek. Nagyobb kedvezményeket kapnak a Társadalombiztosító tagjai Eger, május 4. A belügymiűiniszssr rendaletet adott ki, amely a társadalom­biztosításról szőlő rendelkezé­seknek szociális érdekből több fontos mődosíiátái és kiegészí­tését tartalmazza. A rendelet í főbb rendelkezései a követke- i zök: A biztosítási kötelezettség alól mentesítettek a háziipari mun­kaadók által foglalkoztatott azok az alkalmi munkavállalók, akik fő foglalkozásként mezőgazda- sági tevékenységet folytatnak. A segélyezés körében jelen­tékeny újítás ez a rendelkezés, hogy a katonai szolgálatra be­vonult biztosítottak családtagjai­nak segélyezése ezentúl lehetővé válik, aminek elsősorban ez anya­sági segélyekkel vonatkozásban van fontossága. Ugyancsak az anyasági segélyeket érinti az a rendelkezés, amely szerint a biz- | tosítőintézetek alapszabálya a jelenlegi heti fizetési rendszertől eltérő rendelkezéseket tehet. Szo­ciális szempontból nagyobb je­lentőségű a rendeletnek az a ren­delkezése, amely a vállalati nyugdíjpénztárak hosszabb idő őta szünetelő tagfelvételét teszi lehetővé azáltal, hogy a kötele­ző biztosításból átlépő tagok várakozási idejének beszámítá­sát a pénztárakra az eddiginél kedvezőbb módon állapítja meg. A rendelkezéstől a tagfelvételek újbóli megindulása várható, ásni szociális vonatkozásban azért örvendetes, mert a vállalati nyugdíjpénztárak szolgáltatásai biztosításainál lényagesen ma­gasabbak. A rendelet gondoskodik arról is, hogy a magántisztviselőket a várakozási idő beszámításá­nak mődositása következtében hátrány ne érhesee. Egységes munkával halad az egri H0H5Z kitűzött céljai felé A hadirokkantak közgyűlése a Városházén Eger, május 4. A Honsz egri csoportja vasár nap délelőtt tertoita 1936 évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében a hadiözvegyek és hedirokkantak nagy érdeklő­dése mellett. A közgyűlés egy­perces néma felállással áldozott az elhunyt bajtársik emlékének, ezután Szilágyi József dr. elnök üdvözölve a megjelenteket, a közgyűlést megnyitotta. Össze­foglalva az elmúlt év esemé­nyeit, megállapította, hogy a cso­port jő munkát végzett, s ha vol­tak nehézségek, azok a vezető­ség terhére nem írhatók, mert egy nagy taglétszámú egyesü letben a hibák elkerülhetetlenek. Megemlékezett ez Érsekfőpász- for szerető atyai támogatásáról, legutóbb is 400 mázsa tűzifát le­hetett kiosztani az íuséges tagok között az Ériekfőpáazior nagy­lelkű adományából. Visszautasí­totta az elnök az egyik vezető­ségi tagot ért szokat a vádakat, mintha a vezető ne a önzetlenül munkálkodna a csoport érdeké­ben. Leszögezte, hogy a vezető­ség minden ellenszolgáltatás és javadalmazás nélkül egyedül a csoport érdekeitől vezettetve vég­zi munkáját. Nyugalomra és fe­gyelemre kérte a bajtársakat, méltó magatartásra a dicsőséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom