Eger - napilap, 1936

1936-04-26 / 67. szám

Eger, XL VÍZ év/. 67. szám A 8 fl 10 FILLEB ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 április 26, .ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAEARÉ EPÉNZTÁRI OSEEESZÁMLA 64.558. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. - TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Májas elseje előtt Május elseje még a legköze­lebbi múltban is a didergések napját jelentette a jámbor pol­gár számára. Május elsején Euró­pa minden országa felett ott ágaskodott a kalapácsos vörös ember félelmes alakja, amint pö­rölyével lesújtani készül a tár­sadalomra. A kiegyenlítést nem ismerő osztálybaro vörös lobo­gói alatt vonultatták fel prole­tár tömegeiket az IaternBcionale apostolai s a nagy városok ut­cái megremegtek a szociális for­radalom szenvedélyes jelszavai­tól. Marx és Engels elméletei úgy éltek a köztudatban, mint kérlel­hetetlen és elodázhatatlan társa­dalmi erők, amelyeknek igazsá­gaira nesccsak a szooiolőgia élettől elvonatkoztatott hívei, nemosak egy félszázadoi, ssivős és céltudatos propagandával rá­nevelt ipari munkásrétegek es­küdtek, hanem félve számoltak velük a tőke urai, a politikai hatalom birtokosai és az egész dolgozó polgárság is. Hiába cá­folta meg a tárgyilagos tudo­mány a marxizmus alapvető té­teleit, hiába bizonyította be böl­cseleti sekélyességét, döntötte meg hibás következtetéseit, a vörös veszedelem állandóan ott lebegett az európai civilizáció felett. Az 1918 as forradalmak, de még ezt megelőzőleg ez orosz felfordulás, majdnem minden or­szágban a szociáldemokrácia ke­zére juttatták a dolgok intézé­sét. Elkövetkezett az idő, amikor szabad tere nyíllott az elméletek valőraváltfisfinek, egyúttal pedig az egész szooiáldaanokrata rend­szer siralmas csődjének is. Az a gyászos és véres zűrzavar, amely Magyarországot a bolsevizmusba és a trianoni rabságba sodorta, amely Oroszorszégot ma is va­lami európai elmével alig fel­fogható, ázsiai despotizmuisal sanyargatja, tmely a német bi­rodalmat és Ausztriát, a győztes Itáliával együtt a gazdasági nyo­morúság és czakedatlan polgár­háborúk színterévé tette, teljes és tökéletes tanúbizonyságát szol­gáltatta az elvek helytelenségé­nek. A szemünk előtt játszódott le, mint rázták le magukról az életképes nemzetek a marxizmus megaláztatásait, gyászt és szé­gyent hozó, valósággal tragiko­mikus kormányait, miként bon­takozott ki Mussolini Olaszor- szága az egész Itáliát lfingba- rítő vörös káoszból, mint gázol­ták le Hitler légiói a Németor­szág fölött majdnem tizenöt évig zsarnokoskodó nemzetközi forra­dalmat s hogyan számolt le a kis Ausztria is a maga belső el­lenségeivel. A társadalmi harcok nagy történelmi tüzében Európa- szerte porrá és hamuvá foszlott a szociáldemokrácia hetven esz­tendőn át felépített rendszere. Lehanyatlott, megsemmisült, el­múlt a marxizmus egéiz elméle­te s új, életképes, egészséges elvek olvasztják be a hamis pró­fétákból kiábrándult munkásosz­tályokat a keresztény gondolat- szociális tartalmától áthatott nagy faji és nemzeti közösségekbe. Amikor lángbaboriloit székes­egyházak és pótolhatatlan értékű műemlékek gonosz kezekkel gyújtott tüzében u'olsót lobog spanyol földön a nemzetközi for­radalom, emellett a végső, kihu­nyd fényforrás mellett kísérte­ties valószerűtlenséggel hat az a kiáltvány, amelyet a magyar- országi szociáldemokrata párt ős szakszervezeti tanács intéz május elsejének alkalmából »Ma­gyarország dolgozó népéhez.* Haloványak és vértelenek a régi frázisok ebben a proklamáció- baD, mint amilyen megriadt, óva­tosan lapuló a mai cugoscipös, kispolgári szociáldemokrácia a húsz év előtti pörölyös, meztelen vörös óriáshoz képest. A kiált­ványból nem a hit és meggyő­ződés ereje árad, hanem a her- vadás fanyar szaga. A régi jel­szavak színtelen süketséggel is­mételgetik a hitelüket vesztett hajdani elveket; üras remény­telenség ásít elő a sorok közül. Végleg elfordult Magyarország népe, mérhetetlen lelki messze­ségbe került azoktól a megfize tett vezetőktől, akik a kis párt- sajtó hasábjai mögül a kiürült párthelyiségek kongó titkári szo­báiba zárkózva keserű konok- Sággal szónokolnak egy olyan táborhoz, amelynek ma már csak papíroskeretei vannak, — olyan százezrekhez, akik nem értik szavaikat és nem is kiváncsiak I reá. A pacifizmus, a marxi ér­telmezésű demokrácia, a szabad­ságjogok követelése olyan elfa­kult, fáradt gépiesléggel hang­zanak ebből a kiáltványból, mint egy végleg agyonsanyargatott verkli rekedt hangjai. A dikta­túrák elleni kirohanások még külön komikus színezetet nyer­nek azzal, hogy a szociáldemok­rata pártvezérek szükségesnek tartják hangtű yozni: csak a fascists diktatúrák vészthozőak, mintha valaki még tévedésbe eshetnék a szovjet áldásos rend­szerével szemben szivükben gyö­kerező érzelmeiket illetőleg. Poros ócskaság, fakó kísértet május elsején a napsugár, a vi­rágzó fák, a megujűló tavasz ünnepén a szociáldemokrata pártkiáltvfiny. Magyarország ki­gyógyult a marxizmus fertőzés­ből s igen sokán viselik még ma is az elmúlt pusztító lfiz nyo­mait. Hiába beszél a legcidbí- több hangokon a szabadságról a szociáldemokrácia maroknyi vezérkara, a dolgozó nép elő­ször a nemzetközi pártrabszol­gaság alól szabadíiotta fel ma­gát ■ ma már a nemzeti össze­fogás, összetartás útján keresi az ország és a saját boldogulá­sát magyar testvér magyar test­vér mellett. Hétfőn tartja zárószámadási közgyűlését Heves vármegye törvényhatósága Hevesvfirmegye törvényható­sági bizottsága április 27 én, hétfőn délelőtt 10 őrakor tartja rendes tavaszi kffzeyűlSsét. A közgyűlés a vármegyei alapok 1935 évi tárőszámad sátíárgyalja le, ezenkívül több megyei érdekű ügyben határoz. Kiütéses tífuszt észleltek tegnap Kerecsenden A hatóságok megtették déseket — A közönség Az elmúlt nspokban Kerecsend községben egyik cigány kiütéses tifuszgyanűs tünetek közt megbe­tegedett. A hatósági orvos teg­nap reggel megállapított;, hogy a cigány valóban kiütéses ti- futzt krpott és azonnal jelentéit tett Okolicsányi Imre alispán nak és dr. Csekkel F-racc vár­megyei tisztifőorvosnak. Az ali-pán és tiszti főorvos Jakab Emil dr. járfisorvossal azonnal megtették a szükséges intézkedéseket a veszedelmes járványos bategség továbbterje­désének mesako dályozásAra. a szükséges védőintézke-* óvakodjék a cigányoktól Szerencsére a cigány lakóháza a község szélén fekszik ■ így az elkülönítésben a helyzet is segített a hatóságoknak, a kör­nyezetet szoros zár alá vették s tekintettel arra, hogy a kiüté­ses tifuiz ruhe, vagy fejtetű út­ján terjed, a község összes cigá­nyait a tegnap folyamán a leg­szigorúbban fertőtlenítették. Ezek az intézkedések alkalma­sak a betegség terjedésének megakadályozására, a hatóságok azonban figyelmeztetik a kö­zönséget, hogy óvakodjanak a cigányoktól. Európa legneuesebb műtörténészei jönnek uasörnap Egerbe a műemlékek tanulmányozására Eger, április 25 A Műemlékek Országos Bi­zottságának meghívására 23 fő­nyi európai hírű külföldi tudós- társaaág érkezett M gyarország- re, hogy az ország jelentősebb műemlékeit tanulmányozzák. A huszonhárom európai nagyváros szépművészeti igazgatóiból, a legismertebb műtörténészekből álló társaság tagjai között van­nak csaknem valamennyi na­gyobb német város múzeumi igazgatói, továbbá kiküldöttek

Next

/
Oldalképek
Tartalom