Eger - napilap, 1936

1936-01-01 / 1. szám

4 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. január 1. PUSZTUL A MAGYARSÁG PUSZTULÁS ÚTJÁRA LÉPETT EGER IS IRTA: SOMOS LAJOS DR. A trianoni szerződéi három él fél millió magyart izahított le a nemzet tettéből. De ez a izém azóta mindig kisebb éa kisebb lett, mert az elszakított magyar­ságot tfizzel vassal pusztítja az uralkodó réteg: kiüldözik, be­olvasztják, vagy koldussá teszik őket. Mi, remegve figyeljük az ő pusztulásukat, most minden magyarral egy-egy őrállomás üresedik meg s minden magyar­ral kevesebb lesz a mi remé­nyünk is, hogy őseink öröksé­gét visszaszerezzük, ök, héroszi küzdelmük végtelen csatáiban, amig fél kézzel és fél szemmel a megsemmisítő csapásokat vé­dik ki, másik felükkel idetekin­tenek, a független és >szabad« országban élő magyarok felé. Ide tekintenek, mert szükség lesz arra a hitre, hogy mi, a cionka- országban szabadnak hagyott magyarok, most a belső meg­ringatjuk magunkat, pedig ha körülnézünk és megszámláljuk egymást, a valöság ténye meg­döbbent : a vidék nem tartaléka többé a magyarságnak, életfor­rásai éppen úgy elapadnak, mint a forró nagyváros erei, vagy a megszállott országrészek magyar vizei. A XX. század pogány kúltű- rája mint a fekete pestis lepi el a nemrégen még viruló, egész­séges magyar tájakat. Amerre elhalad, leszárad az élet a föld­ről és lehull a virág a mezőről. Mihozzánk, egriekhez is elért ez a gyilkos betegség. Öldöklő keze nyomában megtizedelve áll a jövő termése: városunk élet­fája ebben az évben alig hoz új hajtásokat, csak a leszárad tak helyét pótolj a valamennyire. A világháború előtt Egerben a születések száma állandóan 900 és 1000 kötött mozgott. erősödés és erőgyűjtés munká­ját végezzük, hogy,majd, ha hív az őrá, elindulhassunk az ő meg­szabadításukra. És ennek így is kell lenni! De, Istenem, talán nem is volna szabad leírni, itthon valami más, valami végzetei dolog történik: fogyunk, menthetetlenül fogyunk. Nem régen egy régi magyar templom bezárta kapuit, mert a községben elfogytak a hívek, akik magyarul imádták az Is­tent. Sejtelmes haDgok napról- napra azzal a lehetőséggel döb­bentenek meg bennünket, hogy nemze'iiégi vidékeinken magyar iskolák is fognak bezárődni, mert elfogynak a megyír gyer­mekek s kelyükbe svábok meg tótok lépnek, Az ország szívéban régóta pusztul a magyarság. A főváro­si statisztikai hivatal kimutatása szerint Budapesten a születések száma évről-évrs csökken. 1920- ban 20895 1931 bán 16.901 és 1933 bán 15 612 szülés volt az orizág fővárosában. A két leg­utóbbi év adatait nem ismerjük. Valószínű ezonban, hogy ezek­ben az években is újabb ez­rekkel fogyott a magyar gyer­mekek száma. A «fejlődés» irá­nya legalább is ezt sejteti velünk. Budapestről régen tudtuk, hogy bűnös város, hogy oda csak meghalni megy a magyarság. S ebbe valamikép balé is törőd­tünk, mert úgy hittük, hogy az alföldi rónákon, a vidéki falvak­ban és városokban kiapadhatat­lan tartalékaink vannak. Még ma is ebben a boldog hitben Ezekben az években átlfg 300 lélekkel izrporodott városunk a maga természetei életerőiből. A háború alatt majdnem a hermá­déra esett vissza ez a szám. Ez különben természetes visszaesés volt. Utána megint felemelkedett, de a békebeli szintet noha többé el nem érte. 1919—1932 között átlag 200 gyermekkel ízületet! kevesebb, mint a háború előtt (700—800) és ez a katasztrófád veszteség az utolső években még fokozódott. Amíg pl. 1908 bán 989 gyermek született, 1930 » 718 » 1931 » 696 1932 > 698 » 1933 » 583 1934 > 512 1935 dec. 29-ig 508 Da még kedvezőtlenebb képet nyújt a statisztika, ha a halál­esetek leszámításával a társáé­* Családi szórakozás a rádiói Standard és az összes gyártmányok Illés Béla rádiószaküzletében, Eger, Hitelbank palota. * Rz «Igmándl< vízben ős- gyógyerő rejlik, Mesterséges pót­lás nem sikerült eddig. Szilveszter-est! Táncverseny! Sok móka! Bableves 50 fillér. Kedves vendegeinek boldog újévet kíván a Télikert. Asztalfoglalás a főárnál 1 szetes szaporodás adatait állít' juk egymás mellé. 1908-ban a természetes szap. 304 1930 » » » .282 1931 » » * * » 186 1932 » » > » 123 1933 > » * *98 1934 » » » » 51 1935 dec. 29 ig történt bejelentés szerint 11. Ha föltételezzük, hogy a hát­ralevő egy-két nap alatt az utolsó év gyarapodási száma 9-al javul — egy cseppet sem valószínű, — és a természetes szaporodás nem 11, hanem 20 lesz, akkor is az 1908. adatokhoz képest 93 6% veszteséget állapíthatunk m?g. És még nagyobb volna a vesz­teség százalékaránya, ha a tér­1930- ban halvaszületett 12 gyermek 1931- ben » 12 1932- ben » 13 i 1933 bán » 18 » 1934- ben » 15 » 1935- ben (dec. 29-ig) 22 » A születés, halálozás és ter­mészetes szaporodás világosan mutatják azt az utat, amelyen egy nép halad, s a véget, ahová ezen az úton elju>. A mi vá­rosunk útja meredek lejtőre ju­tott. Éten csak a pusztulás lehet a vég: a lassú sorvadás és a fokozatos térvesztés. És ha ez a város, amely az élniakarásnak világraszóló példáját mutatta a múltban, erre az útra lépett, ak­kor jaj a magyarságnak, mert vele a magyar vidék, a magyar Rendelőimnek, ismerőseimnek és ló barátaimnak Boldog újévet kíván VIESZT JÁNOS. mészetes fejlődéi adataihoz mér­hetnek azt. Az 1935 esztendő szaporodási arányszáma szomorúan kiciiny, de még a zérus fölött áll. Ha azonban a visszaesőiben mutat­kozó szabályosság továbbra is fennmarad, a jövő évben már zérus lesz, utána pedig a zérus alatt, negatív irányban folyta­tódik. A születések számának két­ségbeejtő zuhanásával keposo- latban még egy szomorú tényt kell megállapítanunk: amíg az élv eszületettek száma folyton csökken, a halvaszületteké egyre emelkedik, még pádig nemcsak sránylsg, hanem abszolút érte­lemben is. föld indult sorvadásnak. A népi életerők megfogyatkozásának az a döbbenetes mértéke, amely a legutóbbi évek születési adatai­ban kifejezésre jut, megrendíti minden magyar ember lelkét, s eszébe juttatja, hegy a magyar harangoknak már a múltban is sok halyen el kellett némulniok, mert elfogytak a magyar hívek. És eszünkbe jut az a nemrégen elhangzott c:eh bizakodás : »Nem kell már félni a magyaroktól, kihalnak őkmsguktól is.« A ma­gyar törvényházban sokat ve­szekednek jogi és személyi sé­relmek miatt, vájjon mikor fog­nak ráébredni, hogy a nemzet sorvadására is kellene valami orvosság! IST A KASZINÓ a legkellemesebb szolid szórakozó hely! és Réthy Rózsi közreműködésével — RT JA, BOLDOG ÚJÉVE LESZ! Kombinált zene! Tapolezai Baba SZILVESZTERT HA OTT TA Az állami pénzverde a mull hét végén készüli el a Rákíczi- kélpengősök nyomásával, melye­ket a törvényhozás a nagy feje­delem halálának kétszáz éves fordulója alkalmából veretett. Az új bátpengőaből kétszázezer KÖNYVET adjunk újévi ajándékul! Miért? Mert a legszebb, és a ló könyvet mindenki szereti. Nagy raktár a legújabb szépirodalmi művekből a Sajtószövetkezet könyvkereskedésében Tekintse meg kirakatainkban a karácsonyi könyrajienságokat. Január In) 5-tól minden vasárnap délután tea-tánc a „Koronában11 darab készült, azonban vidékre aránylag kevés jutóit belőle. Az új pénzt tagnap kapták meg a Nemzeti Bank fiőkintéze- tei a Egerben és Gyöngyösön néhány darab már forgalomba is került. A Bank korlátolt szám­ban váltja be a Rákéczi-kétpan* göt, amely pontosan ugyanak­kora, mint a Szűzmáriás kétpen- gö. Egyik oldalán a nagy feje­delem domborművű mellképe látható, félkörben ezzel a fel­írással: »II. Rákóczi Garenc 1676 —1735.« Az érem másik oldalán a koronás magyar címer dísz­ük. Körülötte ez a felírás olvas­ható :«MagysrKiréIy»ég 2 pangó*. * 1936 évi naptárak már kap­hatók a Sajtószövetkezetben. Szétküldték a vidékre a Rákóozi-kétpengősöket

Next

/
Oldalképek
Tartalom