Eger - napilap, 1936
1936-01-12 / 7. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. január 12, Tíznek ii használhatnak. Dr.Puky Árpád polgármester a tervek elkészítésével dr. Finály István mérnököt, Magyarország egyedüli szakemberét bízta meg. A tervek már el is készültek. A hatalmas mű elkészítése 400 ezer pengébe kerülne. Mintegy 300 m. hosszú és 40—50 m. magas gátat kell építeni. A nyár folyamán Vendl Aladár dr. műegyetemi dékán, a geológia professzora megvizsgálta a völgy talaját és az ö véleménye aispján elhatározták. hogy a víz megszökésének megakadályozása céljából ez egész völgykatlant agyaggal lsdögönyözik és így mintegy fél méter vastagon kibélelik. Ezen ővóintézkedéssel el akarják kerülni a víz eltűnését, mely az eddig épített legtöbb völgyzáró- gát hibája. Mint értesültünk, az illetékes minisztériummal a tárgyalások annyira fejlődtek, hogy a tavasszal megkezdik a nagyszabású mű épétését, mellyel a rohamosán fejlődő Mátra üdülőtelepei újabb jövőjét biztosítják. Minden vasárnap délután tea-tánc a „Koronában" A hosszú élet titka: a pipa és a jó kedély, mondja a 104 éves vámosgyőrki gazdatiszt Meleghangú tudósításban számol egy szerkesztőségünkhöz írt levél arról a kedves, családias ünnepségről, amely csütörtökön zajlott le Vámosgyörkön, az e- gész község, de tán Hevesmegyének is legidősebb embere: a széles körben ismert, szeretett és becsült Reizmann József nyugalmazott gazdatiszt házánál. A nevezetes Guláciy család nak hosszú ideig volt intézője a beregmegyei Gulácsről származott Vámosgyörkre, ahol most Isten ritka kegyelméből friss egészségben megért 104-ik szü letésnepját ünnepelte az ör^gur as egész község meleg együttérzése kíséretében. Száznégy esztendőre úgy tekint fel a mai generáció, mint toronyra, mert mint a költő mondja: négyszer- ötször beli összemérni éveit, hogy kiadja ezt a ritka szép időt. A friss szellemi erőben ünneplő öreg űrnek nyolc gyermeke, 32 unokája és tok dédunokája van. A legidősebb gyermeke 70 éves, legidősebb unokája 45 éves. A díszes családi korban megtartott születésnapi vacsorán ez öregur kedvtelve idézte fel gyermekkora s élete szép éveit, alkalmait s jóízűen emlékezett munkája: a főid gondja, ápol- gatása közben megélt eseteiről. A vacsorán megkérdezték tőle: vájjon mi a titka bosszú életének és vidám egészségének. — Meglepő feleletet adott erre ez öregúr, azt, hogy szerinte azért érte meg jő egészségben a 104. esztendőt, msrt a pipája sohie hiányzott a szájából, ha hiányzott is, csak azért, hogy jót nevethessen a világ tréfás dolgain. A mai gondoktól gyötört világban bizony nagy kincs ez az életböloiesség. Négy országos vásár lesz ebben az évben Egerben A hónapos és heti vásárok rendje nem változik Eger, január 11. Eger városban 1936. esztendőben a kővetkező napokon lesznek országos vásárok: január 13 és 14, most hétfón és kedden. Május hő 11 és 12. Július hó 6 és 7. Szeptember hő 28, 29 és 30. (Ssent Mihály napi vásár.) Az első napokoc állat és kirakodó vásár, a második napon csak kirakodó vásár lesz, kivéve a Szent Mihály népi vásárt, amikor 28 és 29-őn állat és kirakodó, 30-án pedig csak kirakodó vásár lesz. A hónapos vásárok minden bőnap első péntekjén lesznek, a hetivásárokat pedig minden hétfőn és pénteken tartják. A vásártartásről most megjelent hirdetmény szerint a vásározó helybeli és vidéki iparosokat szigorúan fogják elUnörizni, hogy rendelkeznek-e ipariga- zolvánnyal, akik ilyet nem tudnak felmutatni, azokat az árusítástól eltiltják. A vásároknak a jgvöben fontosabb szerepük lesz a vidék kereskedelmi forgalmában, mert, mint köztudomású a vidéki kereskedelem szorgalmazására a kereskedelmi miniszter azzal a tervvel foglalkozik, hogy évente csak három ízben engedélyez kedvezményes utazást a fővárosba, hogy így a vidékről a fővárosba áramló kereskedelmi forgalmat oiökkentse és a közönséget helybeli kereskedőktől történő vásárlásra szorítsa. * Bpesti könyvkiadók könyvvásár könyvei leszállított árakon költségmentesen megrendelhetők Váradinál, Gyöngyösön. Eger ebben a munkában olyan monumentumot nyert, aminővel talán egyetlen magyar város sem dicsekedhetik — írja a Magyar Szemle Breznay Imre könyvéről A rádió előadásra kérte föl Eger nagy kutatóját Eger, január 11. Egy ízben közöltünk már részleteket több nagy napilap és folyóirat ismertetéseiből és bírálataiból, melyek Breznay Imrének tEger a XVIII. században* o. kétkötetes munkájáról szóltak. Azóta is nem egy elismerő cikk jelent meg erről a munkáról, de most szükségét érezzük, hogy — városunk érdekében — közreadjuk a «Magyar Szemle• decemberi könyvismertetéséből az alábbi cikket: «A Magyar Szemlében Mályusz Elemér többször is fölemelte szavát hazai történeti munkáink alacsonyrendűsége ellen, anélkül azonban, hogy neki és a képzett történészek más felvilágosító munkájának sikerült volna oly tudomáGytalau művek megjelenését meggátolni, minő csak a legutóbb is megjelent szolnoki monográfia. Annál nagyobb az örömünk hogy Breznay személyében olyan kutató nyúlt Eger történetéhez, aki évtizedes levéltári munkától nem riadt vissza, aki szaré- tettel és önzetlen munkakedvvel buvárolta át városa múltját, s aki azzal a harmonikus tárgyilagossággal adja elő eredményeit, aminőt csak éppen a tárgy- szeretet és az évek munkájával megszerzett hozzáértés adhat annak, aki ezt kiérdemelte magának. Eger ebben a két kötetben olyan hatalmas monumentumot nyert a szerző jóvoltából, aminővel ma város hazánkban talán egyetlenegy sem dicsekedhetik. A szerző egészen szokatlan önfegyelemmel korlátozza magát a XVIII. századra, ez a korszak azonban a törők pusztulástól és ez azt követő primitiv viszonyoktól elvezet gróf Esterházy Károly püspök nagy barokk alkotásaihoz s Egerre a legjelentősebb és legérdekesebb. A városi élet minden megnyilvánulásáról váratlan részleteket és nem remélt színes rajzokat nyerünk . . .« Ezután részletezi a könyvek tartalmát, majd így fejszi ki elismerő kritikáját: »A szerzőnek fölösleges volt előszavában óvni olvasóit, hogy ne várjanak tőle »afféle elegáns történettudományt, hanem csak eprő kicsiségeket*, nyugodtan mondhatjuk, hogy egészséges történeti értéke és munkaereje városát és mindnyájunkat korunk egyik legelegánsabb város- történeti munkájával ajándékozta meg.« Ezt a bírálatot, tekintve a Magyar Szemle magas szíavoualát, egyáltalán nem lehet lekicsinyelni. S hogy kritikusa helyes nyomon járt, mi sem mutatja jobban, mint 8Z a tény, hogy a rádió — e könyvek olvasása alapján — fölkérte Breznay Imrét: tartson a budapesti Stúdióból egy előadást Esterházy Károlyról és különösen az egri Líceumról ; annak építéséről s roppant jelentőségéről, tudományos és művészeti, valamint közgazdasági szempontból is. A sikkasztások miatt elítélt egeresein főjegyző harca ártatlanságáért Rz egri törvényszék felmentette a megvádolt községi pénztárost Eger, január 11- Nagy bírt vertek fel öt évvel ezelőtt azok a leleplezések, eme- lyek az egerciehii községházán, különböző vádak &lapjfin megindult hivatali vizsgálat után napvilágot láttak. A vizsgálat adatai nyomán bűnvádi eljárás iadult Szabó János köziégi főjegyző ellen és a bíróság Szabó Jánost négy évi fegyházra ítélte sorozatosan elkövetett hivatali sikkasztás miatt és a törvényszék kötelezte az okozott károk megtéríiésére is. Ügyének egyik mellőkhajtása volt a Beköloze község pénztárából jogtalanul felvett negyven pengő elsikkasztása, amelyet mint Beköloze község helyettes jegyzője követett el olyan módon, hogy Dorko pergő Imre akkori községi péaztárnofakal, mintha az vette volna fel, 40 pengői nyugtát íratott alá, a pénzt azonban Szabó vette fel ős a saját céljaira használta fel. Ebből az ügyből kifolyóan a volt főjegyző feljelentette Dorkó pergő Imrét, feljelentésében előadva, hogy a 40 pengő elsikkasztásában ö ártatlan, mert a pénzt a pénz- tárnok vette fel különböző járandóságok címén, amit a saját aláírásával ellátott nyugta is bizonyít. Az idői, volt falusi pénztárnok az egri törvényszék Hollós- tanácsa előtt tegnap megtartott főtárgyaláion azzal védekezett
