Eger - napilap, 1936

1936-04-18 / 62. szám

EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. április 18. 2 befejezése cSljSből itthon tartóz­kodik, «A ferencaiek munkája Kínában» címmel tartott igen érdekei előadást. Szólott azokról a veszélyekről, amelyekkel a hittérítő« jár, a kommunista kíaeiak között. A kínai állapotokra vet fényt az a tény, hogy egy tanítő fizetése 9 kínai dollár, ami 4 pengőnek felel meg, a birodalomnak 4 kor­mánya van s ha az egyik kor­mány elet apja a miniszterelnö­köt, vagy a hadsereg főparancs­nokát, akkor az illető hadsere­get szervez és rablással folytat­ja életét, míg egy újabb kor­mánybukás ismét vissza nem segíti elvesztett miniszteri tár­cájához. A ferences missziók mű­ködési tere 30 milliő kínai kö­zött oszlik meg ős semmi sem jellemzőbb a kínai «Abc» nehéz­ségére, hogy ezek között csak alig félmillió tud írni-olvasni, mert ehhez a 40 ezer betűből állő kínai «Abc» bői legalább 5 ezer betűt ismerni kell. Mindvé­gig lebilincselő előadásáért a hallgatóság lelkesen ünnepelte a fiatal hittérítőt, aki megígérte, hogy legközelebb vetítettképes előadást tart a város közönsége számára. REUMAFÁJDALMAIT csak az ERZSÉBET- rflRDŐ iszapfürdője GYÓGYÍTJA SIKERESENI fi kultuszminisztérium nem aö segélyt a gyöngyösi újtelepi iskola megépítéséhez A gondnokság új tervet dolgoz ki a kérdés megoldására Gyöngyös, április 17. Nem régiben irtunk erről a mozgalomról, amely Gyöngyö­sön az Uj-telepi és az Érsek­földi lakosság körében indult, egy ott felállítandó iskola és ovoda érdekében. A gondnokság kérvényt kül­dött a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba a kérdés megol­dása céljából. A miniszter vá­lasza most érkezett le Gyön­gyösre és igen szomorúan hang­zik. Az állam, szokásához híven csak a személyi kiadásokat vál­lalja ; tehát az iskola és az ovoda tanszemélyzetének és iskolaszol­gáinak fizetését. Az épületet. melynek költségejklegalább 20 ezer pengő volna építse és ren­dezze be a város. így tehát a városrész kis kul- túrharcosai továbbra is félórát és egy órát is gyalogolva, eső­ben és hóban, feneketlen sár­ban kénytelenek az Aliővároii Elemi, vagy a Mária Leányne­velő Intézeti Elemi Iskolába és óvodákba járni. Mint értesültünk, a gondnok­ság most újabb tervvel foglal­kozik, amely szerint az egyik Uj-tehpi, vároti épületet alakí­tanák át két tanterem részére. Ez átalakítás 1500 pengőbe ke­rülne. Balassa Márton számvevőségi főnököt Budapestre helyezték a vármegyei számvevőség éléről A távozó főnök dicsérete a közigazgatási bizottságban Eger, április 17. A belügyminiszter legutóbb keltrendelkezősővel/tatassa Már­ton I. osztályú számvevőségi fő­tanácsost, az egri vármegyei számvevőség éléről Budapestre helyezte és a m. kir. államrend- őrség vidéki főkapitányságaiméi- lé rendelt számvevőséghez osz­totta be május 1-től ssolgálat- tőtelre. Balassa Márton személyében egy rendkívüli képességekkel rendelkező szakembert s egy sze­retetreméltó egyéniséget veszít el Heves vármegye társadalma. Éppen ezért a megye egész kö­zönségének gondolatait és érzé­seit fejezte ki, a közigazgatási bizottság ülésén dr. Búzás End­re vm. főjegyző által felolvasott aiiipáni jelentés, amely méltatta a távozó fónök érdemeit. Balassa Márton — mondja a jelentés — kilenc évi itteni tar­tózkodásával kitörölhetetlenül véste bele nevét a vármegye tör­ténetébe. Páratlan szakértelem­mel rendezte úgy a megyei szám- tartás, mint a községi háztartás bonyolult kérdéseit s ezekben olyan rendet teremtett, amely ma például szolgálhat minden vármegyének. Kiképezte a vár­megyei számvevőség tagjait eny- nyirs, hogy a belügyminisztérium megállapítása szerint is a heves- vármegyei számvevőség tiszti­kara országos viszonylatban el­sőrangú nívón áll. Minthogy pá­dig a mai nehéz időkben a köz­igazgatás súlypontja a kérdések számszaki részére terelődött át, Balassa Márton munkássága vár­megyei közigazgatásunk színvo­nala szempontjából minden di­cséretet megérdemel. S ha mind­ezekhez hozzávesszük azt, kogy a vármegyénkben elsőrangú sze­repet játszó egyházi szolgáltatá­sok és felekezeti iskolai vagyon­jogi kérdések tekintetében is mintabarendezést létesített, meg­állapíthatjuk, valóban méltó ar­ra, hogy távozása feletti sajnál­kozásunk kifejezése mellett ér­demeit jegyzőkönyvben örökít- •ük£meg. A jelentés után a bizottság lelkes éljenzéssel ünnepelte Ba­lassa Mártont, majd az elnöklő dr. Hedry Lőrinc főispán fejezte ki elismerésétja távozó főnöknek. — Magam is csatlakozom az el­ismerő szavakhoz — mondotta. — Az a munkásság, amelyet a számvevőség főnöke itt kilenc évan ét kifejtett, olyan korsza­kot teremtett meg a vármegye és a községek háztartásában, a- mely mindig hirdetni fogja nevét és képességeit. Moit, amikor tá­vozik körünkből, kívánom, hogy új munkakörében hasonló lelke­sedéssel dolgozzék és munkáját az Isten áldása kísérje. — Mint értesülünk, Balassa Már­ton nem sokáig marad szolgálat­ban, hanem még ebben 8z évben nyugdíjba vonul. A vármegyei számvevőség ve­zetésével a miniszter Éltes Kamill II. o. számvevőségi fötanáoiost bízta meg, akinek kiválő szak­értelme biztosíték arra, hogy a számvevőség munkájának irá­nyítása ismét jő kezekbe kerül. I — _____ V asárnap délelőtt a Panahoszta-házban lesz a 60-as Bajtársi Szövetség alakuló közgyűlése Eger”világhírű, néhai hfiziez- redének, a volt-.hatvanasoknak nagy napja lesz vasárnap. A soha el nem műlő bajtársi ér­zés, amely mindig áthatotta a jóban, rosszban öaszekováciolt öreg hatvanasokat,$mosl szilárd keretet kap, hivatalos formát ölt a Hatvanas Bajtársi Szövet­ségben. A szövetség gondolata a múlt évi egri ezrednap lelkes hangulatából pattant ki ■ az-' őta a vezetőség kidolgozta a Szövetség kereteit, jogi alapjait. Április 19. én vasárnap dél­előtt 11 órai kezdettel a Pana- koszta-ház frontharcos helyisé­gében tartja alakuló közgyűlé­sét a múlt évben életrebivoit 60-as Bajtársi Szövetség. Tárgy[: a megalakulás kimondása, az alapszabályok felolvasása, a ve­zetőség megválasztása. Minden volt 60-as megjelenését kéri Szita Mihály ny. tábornok, a bajtársi szövetség elnöke. Egy­ben ezen a gyűlésen megbe­szélik a bajtársaka mezőkövesdi hatvanas emléknapon való rész­vétel módozatéit. „Kivasalva“ várja Egerszalók község a szombat-vasárnapi falunapot Jeleztük, hogy az Országos Faluizövetiég, a Széchenyi Szö­vetség ős az egri emericanfis faluizeminárium a télen meg­tartott tanfolyam befejezéseként fiprilii 18 án és 19-én falunapot rendeznek Egerizalőkon. A falu­fejlesztés feladatainak elméleti megállapítása, a falu népével való törődés gondolatának az in­telligencia fiatal rétegeiben tör­tént terjesztése nyer gyakorlati hasznot a falunapon az értelmi­ség és a falu nép9 számára. A falu készül bemutatni magát s egy bét óta^ állandó a sürgés- forgás a község utoáin. A kis házakat kimeszelték, az udvaro­kat rendbeszedték, mert gazda- udvar-verseny lesz vasárnap, a- hol megbírálják, ki «vág na­gyobb randet» — otthon, ezen­kívül a falu lányai ás asszonyai készítik a népi kézimunka kiállí­tást ős különöl gonddal ápolják, ciioosítják a gyermekeket is a gyermek-egészségügyi verseny­re, amelyen oiak a három éves­nél nem idősebb gyermekek ve­hetnek részt. De a falu egész kuliúrájára, művelődésének min­den ágára kiterjeszkedik a falu- nap rendezőségének figyelme. Gazdasági tárgyú filmelőadások­tól kezdve, szakértekezleteken keresztül egészen az őllatdíja- zásig a hasznos ismeretek egész sorát vonultatják fel itt a a falu­napot vasárnap este műkedvelő előadás és táncmulatság fejezi be, míg szombatos esti a reál­iskola Dobó István cserkész­csapata rendez hangulatos, mű­soros tábortüzet. Egerből dr. Szabó Gyula fő­szolgabíró, vitéz Fluck Guiztáv vm. gazdasági felügyelő, vitéz Ghyczy Béla vm. gazdasági se- gédfelűgyelö, a faluizeminárium részéről pedig dr. Urban Guiztáv jogakadémiai tanár buzgőlbod- nak fáradhatatlanul a falunap sikeréért. A szalőki két falunapra a leg­melegebben hívjuk fel Eger kö­zönségének figyelmét. Rendezze­nek minél többen kirándulást vasárnap Egerszalőkra, örülje­nek együtt a falu népével ős álljanak mellé, hogy érezze a falusi lakosság: a város meg- beciüli önnevelő törekvéseit. TÉLIKERT az úriközönség szórakozóhelye szombaton reggel 6-ig TÁNC!

Next

/
Oldalképek
Tartalom