Eger - napilap, 1936
1936-04-12 / 59. szám
»BA 10 FILLÉR Eger, ILL V 11. évf. 59. szám ♦ Vasár na}) ♦ Trianon 17, 1936 április 12, 1LŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPBAi I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAEARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TÉLEFON: 322.. A belügyminiszter még nem válaszolt: kap-e a város OTI-kölcsönt a fürdő modernizálására Gyógyfürdő marad-e Eger? Eger vároia Heve« vármegye alispánjától június 15-ig kapott haladékot a régi fürdőépület korszerű átalakítására és ha addig nem végezteti el a szükséges munkálatokat, as alispán — saint azt leiratában közölte — kénytelen lesz a belügyminiszternek előterjesztést tenni Eger gyógyfürdő jellegének megvonására. A kitűzött határidő egyra közeledik, a munkálatokat nemsokára meg kellene kezdeni, azonban egyelőre minden eiendes. Munkatársunk felkereste a helyettes polgáraiéiért, aki a következő felvilágosítást adta: — A város még a gyógyfürdő jelleg elnyerése után felterjesztést intézett a belügyminiszterhez egy hatvanezer pengő ősz- szegű OTI, vagy MABI kölcsön felvétele érdekében. A miniszter még nem válaszolt s mi az al- ispáni leirat vételekor azonnal sürgető kéréssel fordultunk hozzá, de a döntés még miudig nem érkezett meg. Attól lehet tartani, hogy mire a válasz megjön, a fürdőidény beállta miatt nem tudjuk a munkálatokat megkezdeni. Az átalakítás legsürgősebb és legfontosabb részlete a régi fürdő négy medencéjének modernizálása s ez körülbelül 10—15 ezer pengőbe kerül, úgy, hogy az sem lesz baj, ha egyelőre csak ilyen összegű kölciönt kép a fürdő. Természetesen, ha nem kapjuk meg idejében a kölcsönt, nsm marad más hátra, mint a beígért aliipáni felterjesztés és a gyógyfürdő jelleg megvonása, ami kétségtelenül hátrányokat jelent, mert a város az időn elesik mindazoktól a kedvezményektől, amelyeket az állam a gyógyfürdőknek biztosított, azonban az is természetes, hogy mihelyt az átalakítások elkészülnek, a város ismét visszakapja a gyógyfürdő jelleget. Legfeljebb tehát egy évi szünetről lehet sző a gyógy fürdő elnevezésben. lélekszáma a belváros hátrányára. A népszámlálás alkalmával külön jelentést kellett készíteni a kilencven éven felüli egyénekről, a népesség élethatárának megállapítására. Szomorú, hogy mig más vároiokbsn tömegesen élnek kilencven éven felüliek, sőt a száz évesek sem mennek különös ritkaságszámba, addig Egerben mindössze négyen haOyöngyös, április 11. Az utóbbi kétévben sokat beszélnek Gyöngyös 600 éves városi jubileumának megünneplésér*! A «Magyer Városok Lep- ]á»-ban 1934. májusában bártfai Szabó László dr. akadémiai főkönyvtáros vetette föl a ritka jubileum gondolatát. Cikkében rámutatott arra, hogy Károly Rőberl uralkodása alatt, Széchenyi Tamás, Gyöngyös legtekintélyesebb földbirtokosa vívta ki a királynál 1334. május 5-én, hogy a szerény kis falu várossá emeltessék és mint ilyen városi kiváltságokat élvezhessen, A cikknek óriási visszhangja lett Gyöngyösön. Voltak, akik azonnal Gyöngyösi Hetet akartak rendezni az Országos Tűz- oliókongresszussal ős a Kaszinó jubileumával kapciolatban.sokan azonban ellenezték az ünnepséget, hivatkozva a történelmi bizony! ékok fogyatékosságaira. Mindezektől függetlenül az Öregdiákok Szövetsége elhatározta, hogy megrendezi a jubileumot, csak a várostól megfelelő anyagi támogatást kepjon. óhaját memorandumban nyújtotta át dr. Puky Ápid polgármesternek, aki a zsúfolt tavalyi esztendő után ezt ez évet ajánlotta a jubileum megrendezésére. Az év első negyede már elmúlt és ezért kérdést intéztünk az illetékesekhez a jubileum ügyében. A válaszok a következőkben sorakoznak fel: Szabó Jágó: Köztudomású, hogy Winchkler István miniszter, városunk képviselője a Szőladták túl ezt az életkort s azt sem lehet említés nélkül hagyni, hogy mind a négy — nő. Névsoruk a következő: őzv. Bőta Győrgyné Mezei Mária, Újsor utoa 87. sz. 90 éves; özv. Markstein Alberta, Széchenyi u. 36. sz. alatti lakos, 90 éves; özv. Túr* osányi Ferencné Pallagi Mária, Mária utca 30. sz. 91 éves; özv. Izler Salamonná Rozner Fáni, Servita u. 26. sz. 93 éves. vétség díizelnökévé választása alkalmából Ígéretet tett, hogy megfesteti a reálgimnázium önképzőköre számára a város nsgy költőjének Wachoit Sándornak arcképét. Ezt a leleplezési ünnepséget egyszerre akartuk megtartani a város jubileumával. A rendezést a szövetség magára vállalta, de a város részéről még semmi érdeklődés az ügy iránt nem tapasztalható, pedig a közgyűlés a két legutóbbi év költségvetésébe 2—2 ezer pengőt vett fel a jubileum költségeire. Úgy lálom, hogy a város vezetősége nem hajlandó az ünnepséget támogatni és az előirányzott összegeket más célra fordítja. Magnin Adorján: Gyöngyös a viharos évszázadok pusztításai után kevés történelmi emlékkel rendelkezik ős ezért minden alkalmat meg beli ragadni annak kimutatására, hogy városunk már 6G0 évvel ezelőtt is jelentős hely volt s fejlett ipara és kereskedelme révén ugyanolyan kiváltságokat élvezett, mint Buda. A jubil uai ünnepség alkalmas arra, hogy Gyöngyös történetében megelevenedjék a legfényesebb időszak: Károly Róbert kora, amikor a Szt. Bertalan templom is épül*. Ezt a kort egyébként Gyöngyös szempontjából feldolgozta bánfai Szabó László és a modern történeti módszerrel Irt munka kiadása nemcsak a gyöngyösieknek, hanem az egész országnak közkin- cie lenne. A múlt megbecsülése által növelné polgáraink öntuA legújabb időszaki népszámlálás szerint Eger lakosságának száma: 31.873 öt év óta 1449 fő a szaporodás. — 115-tel több a nő, mint a férfi. Egerben csak négyen haladták meg a kilencven évet. Most fejeződött be Egerben az időszaki népszámlálás, amelyet választójogi szempontból rendelt el a kormény az 1935. év december 31 i állapot szerint. A népszámlálás néhány érdekes adata nyilvánosságra is került azzal a jelentéssel kapcsolatban, amelyet Nemecsek Aurél tanácsnok, a népszámlálás vezetője készített a munka ered ményéröl. Az adatok szerint Eger város lakossága a múlt évvégi állapot szerint 31,873 fő, ebből 15 879 a férfi, 15 994 a nő, a nők száma tehát 115-tel több. Érdekes azt is megemlíteni, bogy a férfiak közül 5123, a nők közül 4814 a tizennyolc éven aluli korú. Összehasonlítva az adaiokat az 1930ban végzett népszámlálás eredményével, amely Eger népességét 30,424 főben' állapította meg, kiderül, hogy az elmúlt öl év alatt a lakosság 1449 fővel szaporodott, ami 4'7 százaléknak felel meg. Akik azonban ismerik az utóbbi évek népmozgalmi adatait és a szaporodás állandó csökkenését, azozból megfigyelhetik, megállapíthatják, hogy ez a szaporodás legnagyobb részben a bevándorlás és letelepedés következménye. Ugyancsak figyelemreméltó a lakosság elhelyezkedése a város területén. Az adatokból kitűnik, hogy a belváros területéről a népesség nagy része kifelé húzódik s Különösen az új kiotz- lású külterületeken növekszik a Még mindig bizonytalan Gyöngyös hatszázéves jubileumának megrendezése
