Eger - napilap, 1936
1936-04-05 / 55. szám
ABA 1U FILLÉR Eger, XLV1L év/. 55, szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 április 5. slöfizetési díj a POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGT HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁHMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGj EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ- HIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Bizonytalan ideig nem lesz sporttelepe Egernek Nincs fedezet kölcsön felvételére, nem lehet csatornázni a Bukuli-árkot Javul a gazdasági helyzet Az állami költiégvetéi lukra a nemzet gazdaaőgi éa pénzügyi életének, amely kapoaolatban ven a vilőggazdaaággal. Ezekkel a azavakkal kezdte Fabinyi Tihamér pénzügyminiazter a költség- vetéai törvényjavaalat benyújtása után elmondott nagyvonalú expozéját. Már a parlament küllő képa ia bizonyította, hogy a péDzügyminiizter bevezető szavai mennyire az igazságot világították meg. Telt ház, zsúfolt karzatok várták a miniszter beszédéből az ország gazdasági és pénzügyi képének kibontakozását. És az expozé kielégítette a legfeszültebb várakozásokat is. Mindenki örömmel vehette tudomásul már a beszéd első fejezetéből, hogy a mezőgazdaság helyzete kétségtelenül enyhült, termékeink árszínvonala egy év folyamán közel 20 százalékkal emelkedett és a mezőgazdasági cikkek piacrahozataláből származó vásárló erő az 1935. év utolsó negyedében harmincöt százalékkal volt nagyobb, mint egy esztendővel azelőtt. Ez a valóság volt az a szilárd elap, amelyben az új állami költségvetés felépült és erre az alapra, megfontolt gazdaságpolitikai rendszerességgel történt az építés. Végeredmény: a gazdasági helyzet javulása lehetővé tette a nagy nemzeti és népi célok fokozott gondozását. Harminckilenc és félmilliós bevételi többlettel számol a költségvetés és pedig a meglévő adóterhek emelése nélkül! Sőt, ez adóterhaken a kisegxisztenciák szociális érdekeinek védelme jegyében enyhítés is történik: az egy szoba- konyhás házak egy nagy csoportjának adóját törölni fogják! Azután következnek sz expozé számadatai. Hatvanmillióé állami beruházások, harminchárommillióé többlet a szociális és kulturális szükségletek kielégítésére. A szorosan vett beruházásokra szánt összegen felül a dologi, átmeneti és üzemi kiadások közül is több, mint két- ■záztizenötmillió pengő esik beszerzésekre, tatarozásokra, felújításokra. További huszonkét- milliő pangót tesznek ki a különböző közmunkák, tizenhárom- millió pengő áll rendelkezésre űtépitssi célokra, ötmillió pengőt vesz számításba a pénzügy- miniszter külön beruházási törvényben az Alföld öntözésének és csatornázásának előmozdítására. A számadatok tömegéből világosan alakul ki a magyar gazdasági és pénzügyi élet hú képe. Túljutva a mélyponton, a gazdasági életben javulás állott be, a forgalom, a fogyasztás megélénkült, széles népréteg vásárló ereje növekedett. Reális tehát a bevételi emelkedésekre számítva az ötesztecdsi kínos takarékosság után az állami befektetések pótlására és az el nem cdázható állami szükségletek kielégítésére gondolni. Elérkezett az idő az elsőrendű nemzeti és népi érdekek nagyobbmértékű ápolására. Ez a természetes magyarázata annak, hogy a kormány egyedül a népegészségügyi, gyermek- gondozási, gazdasági, szakoktatási, fásítási és egyéb gazdasági és szociális célokra az új költségvetésben 36'8 millió pengővel nagyobb összeget irányoz elő, mint az elmúlt év költségvetésében. Ez a magyarázata a költségvetési javallatban felvett 32 millió és a külön törvényben kért további 28 millió, összesen hatvanmillióé állami beruházásoknak is, melyek a dologi kiadásokkal együtt több, mint kétszázmillió olyan befektetésjellegű kiadást jelentenek, ami közvetlenül kerül bele a gazdasági élet vérkeringésébe. Beruházások, szociális intézkedések, alföldi problémák, fásítás, ezek voltak a pénzügyminiszteri expozé visszatérő alapgondolatai. Ezeket világította meg minden oldalról, nem egyszer az ellenzék helyeilése közben is. A fejlődés, a javulás jegyében készült el a költségvetés éa semmi okunk nincs kételkedni abban, hogy valóban elérkeztünk gazdasági életünknek olyan újabb fejezetéhez, amely a nemzeti munka felfokozásával és helyes felértékelőiével kezdődik. Évek óta sürgetik az egri sport éa testnevelés fejlődésével törődő szakkörök, de a városnak a testnevelés fontosságát belátó egész társadalma is egy új, korszerű, egészséges sporttelep létesítését, mert a mai sportpálya egyáltalán nem felel meg a kívánalmaknak. Az utóbbi évben úgy látszott, hogy az állam segítségével, legvégső esetben egy kölcsön felvételével sikerül ezt az égető kérdést megoldani, m után Eger megértő lelkű és áldozatkész érseke felajánlo'ta a fontos célnak megfelelő területet, a napokban azonban egy rövid vá rosi számvevői jelentés véget veteti minden reménykedésnek: nincs fedezet. Ismeretes, hogy a sporttelep létesítésének előfeltétele a régi, úgynevezett Bukuli árok csatornázása, mert enélkül nem lehet a terepet rendezni s a sporttelep céljára elfogadhatóvá tenni. A város a szüsséges munkát biztosította volna 8z ínségmunkák keretében, azonban az anyag- beszerzés kiadásait nem tudta előteremteni. 150 méter hosszú, egy méter átmérőjű betoncsatorna szükséges a Bukuli árok csatornázásához, ami 32 ezer pengőbe kerül s a telekrendezéasel együtt 36 ezer pengőt tettek volna ki az alapkiadások. A város ezt bz összeget államsegélyként kérte, azonban Okolicsányi Imre alispán nemrégiben értesítette a várost, hogy a minisztériumokban lefolytatott személyes tárgyalásai nem jártak eredménynyel s a város nem kap állam| segélyt. Mint egyetlen lehetőséget, megemlítette az alispán, hogy a belügyminiszter nem fog elzárkózni egy OTI, vagy MABI kölcsön jóváhagyásától. A múlt hónapban bekövetkezett MOKTÁR-válság azonban a város polgárságát teljesen, söl talán még erején felül is igénybe veszi, mert 130—140 ezer pengő évi kiadás biztosítását követeli — ha a bank nem enyhít valamit az eredeti kölcsön- feltételeken. így a számvevőség kénytelen volt a sporttelep kölcsöne előtt leereszteni a torom- pőt: nem lehet, nincs miből törleszteni az OTI-nak, vagy a MABI-nak. Ez a jelentés egyelőre reménytelen helyzetet teremt az egri sporttelep körül s hegy ez a helyzet meddig tart, öt, tíz, vagy húsz évig, nem lehet tudni. Mindenesetre — a kanadai városrész jogos kívánságait ismerve, amelyekről már szóltunk —újabb igazolást találnak a sporttelep ügyében azok, akik a külső beruházások helyett a város fontos belső kérdéseinek rendezését javasolták a város vezetőségének feladatául. Mert ezek a kérdések itt fájnak, itt sürgetnek, idebent, a polgárság mindennapi életében. A város vezetősége más úton indult el és — talán — az idő bizonyos mértékig igazolni fogja ezt a választást. De fennmarad a nyílt kérdés: mi lesz ez alatt az idő alatt a hivatalos támogatásban egyébként is szűkölködő, hanyatlásnak indult egri sportélettel é* testneveléssel ? Hol lesz az 1936-os vitorlázó repülőtábor? Gyöngyös, április 4. A gyöngyöti vitorlázőrepülök pipishegyi terepére vasárnap kőt budapesti pilóti érkezik. Kétfedelű Klem motoros géppel jönnek, uey nazzal a gépp l, amely lyel Bánhidy Antal és Stet Ti bor pilóták oly négy sikert és elismerést szereztek külföldön is a magyar névnek. Most Bánhidy Antal és Janka Zoltán repülaek Gyöngyösre, hogy megvizsgálják a Mátra mellett fekvő Gallya vonulatait vitorlézhatóság szempontjából. Az 1936-os országos vitorlázórepülőtábori ismét Gyöngyösön rendezik meg és mivel a múltban az alacsonyan fekvő Pipis- hegy nem volt alkalmas vitorlázó telep, ezért most úgy határozott a Magyar Aero Szövetség, hogy a Pipishegytől jóval magasabb Gallyán — ahol állandó szelek vannak — rendezi meg repülőtáborát, természetesen kizárólag nagyteljesítményű gépek számára. A két kiváló szakember a vasárnapi kirándulás után dönt: vájjon alkalmasé a G>lya motornélküli repülőgépek vitorlázására.
