Eger - napilap, 1936

1936-03-25 / 49. szám

Eger, XL Vll. évf. 49. szám A h ä 6 fillér ♦ Szerda ♦ Trianon 17, 1936 március 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRAi I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉBP ÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. A római egyezmény alapfán Európa kél országának fővá­rosában loridöniő tanáoskczá- ■ok folynak. Londonban a lo- carnői egyezményt aláirt hatal­mak folytatnak egymás között él az egyezményt felmondó Né­metország ellen közöien ii elke­seredett diplomáciai harcot. Ha figyelemmel kísérjük a világ­sajtót, amely hű tükre nem­csak az eseményeknek, hanem az események mögött működő rejtett erőknek is, kitűnik, hogy Londonban valóban kiélesedett a helyzet. A világlapok írják, hogy a béke veszélyben fo­rog, és minden pillanatban el lehetünk készülve váratlan és nagyjelentőségű eseményekre.— Nem hisszük ugyan, hogy a lo- earnói hatalmak végeredmény­ben hajlandók volnának vállalni az esetleges összetűzés követ­kezményeit, annyi azonban vi lágos, hogy Londonban a tár­gyalások terme felett nem a béke galambja keringett. Ezzel ellentétben a Rómában folyó tárgyalások megnyugtató és felemelő hatást gyakorolnak egész Európában. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy az a hármai és elsősorban gazdasági vonatkozású egyezmény, ame lyet Olaszország, Magyarország és Ausztria kötöttek ás amelyet római egyezmény néven ismer a világ, nemcsak a három or­szág gazdasági problémáinak, hanem Európa békéjének is szi­lárd alapja. Ez az egyezmény, amely baráti megértésen és be­csületes kölcsönösségen épült fal, most újabb kimélyités stádiumá­ba került. Három év tapaszta­latai után jónak, megfelelőnek, kölcsönösen hasznosnak bizo nyúlt, marad tehát alapjában a régi, csupán részleteiben idomul hozzá a változott viszonyok kö­vetelményeihez. Ezért váltak szükségessé a római tárgyalások. De minthogy súlyos időket élünk és éppen a mi részünkről történt talán a legsúlyosabb pil­lanatokban olyan gesztus Olasz­ország felé, amely az adott ba­ráti sző szentségét maradéktala­nul érvényesítette, sőt érnék ter­heit is vállalta, természetes, hogy a barátságos olasz nép most szinte tüntetőén nyilvánítja ér­zéseit Magyarország és a Géni­ben Olaszország mellett szintén állást foglalt Auiztrii iránt. Az a kitörő lelkesedés ős őszinte ünneplés, amelyben Gömbös Gyu­la miniszterelnököt az olasz par­lament részeiítatte, csakugyan több volt, mint amennyit a nem­zetközi udvariasság szabályai előírnak. Hodzsa és Titulescn bécsi és párisi tárgyalásai elle­nére is jogosult ma már az a megállapítás, bogy a Duname- denoe kérdése nem Páriiban, Bu­karestben vagy Prágában dől el, hanem Rómában. Éi ennek a kérdésnek gazdasági bázisa sem lehet már, mint a római egyez­mény. Amikor a bárom ország Ró­mában ezt az egyezményt meg­kötötte, kifejezetten hangsúlyoz­ták, hogy annak nincs éle, más ország felé. Sót, hangsúlyozták azt is, hogy az egyezményhez más államok is csatlakozhatnak. Szívesen is látja a római egyez­ményben gazdasági magállapo­dásra lépett három ortzág a to­vábbi csatlakozásokat. De ter­mészetesen nem úgy, hogy bár­melyik csatlakozó ország felté­teleket diktálhasson. Egyenlő kötelezettségek és egyenlő jogok illethetnek meg minden olyan országot, amely ennek az egyez­ménynek részese kíván lenni. Ez a feltétel természetes volt akkor is, amikor a hármas paktumot először írták alá. Ma már — ép pen a közben lepergett nagyje­lentőségű események következ­tében — nemcsak természetes a csatlakozásnak ez a feltétele, ha­nem az egyetlen lehetősége a Duna-probléma helyei megoldá­sának. A távol—afrikai bonyodalom megoldása ma már más erővi­szonyok között történhetik, mint amilyenek keletkezési idején vol­tak. Az abesszin háború kitöré­sekor látszat szerint Róma volt az a szintér, akol a válság hul­lámai fenyegettek. Ma London mutatja ennek a válságos hely­zetnek képéi. Az a feszültség, a- mely annak idején London és Róma között volt észlelhető és amtlymk enyhítésére Páriában törekedtek, ma lényegesen eny­hült, sőt egyes jelek szerint meg is szűnt. Ehelyett Londoné a közvetítő ős enyhítő szerep Páris és Berlin között. Természetes, hogy a változott viszonyok megszilárdították a rőmai egyezményt. Ma már a ró­mai egyezmény alapján nemcsak a három szerződő áll«m gazda­Eger, március 24. Hóman Bálint dr. kultusz­miniszter szerdán Egerbe érke­zik dr. Stmrecsányi Lajos érsek, pápai trőnállő látogatására. A miniszter autón érkezik délután vitéz Terbőcz Miklós miniszteri osztálytanéo«o> kísértében » őjy sági vonatkozású problémáit le­het és kell megítélni, hanem a Dune-medecca kérdését is. Ez ez eurőpai sajtó nagy többségének véleménye is és mi annál na­gyobb bizalommal és nyugalom­mal várhatjuk a rőmai tárgya­lások eredményeit. és öl őrá között s a Főpásztor látja vendégül. Fogadására ki­vonulnak az összes iskolák és sorfalat alkotva várják a mi­niszter kocsiját. Csütörtökön dél­előtt megtekinti a város neveze­tességeit és műemlékeit ■ még eznep visszautazik Budapestre. Eger väros megkapta a volt Központi Szeszfőzde szeszfőzési jogát R város a szeszfőzde útján meg akarja szabadítani az egri piacot a síláng gyümölcsöktől Útjára indul az egri cseresznyepálinka? Eger, március 24. Eger város a közelmúltban nagy értékű vagyontételhez ju­tott, amennyiben megkapta a volt Központi Szeszfőzde főzési jogát. A jog eddig az Egri Bőrszövet- kezetet illette, ez azonban le­mondott róla s mihelyt a vörös a lemondási szándékról értesült, azonnal megtette megszerzésére a szükséges lépéseket. A város törekvése sikerrel is járt s ma már Eger közönségéé a jog, a- mely ebben a pillanatban is ér tékes, de kedvező gazdasági helyzetben és kellő kihasználás­sal még értékesebbé tehető. Ez a szeszfőzőéi jog Ehetősé­get ad a városnak arra, hogy nyersanyagot is vásárolhasson, azt kifőzhesse és értékesíthesse. Eddig is volt a városnak szesz­főzdéje, azonban csak m gán- felek által hozott anyagokat főz hetett a felek részere, önállóan és üzletszerűen nem foglalkoz­hatott szesz előéllitá-ávd. A város nagy tervekkel akarja a volt Központi Szeszfőzdét a gazdasági életba beállítani. Ed­dig nagymennyiségű törköly és gyümölcs veszett kárba Eger­ben, mert a gazdák nem tudták fizetni a főzéssel járó adóterhe­ket s így a nyersanyagok nagy része a szemétre került, magán­vállalkozás pedig nem akadt, a- mely ezeket felvásárolta volna. Igaz, a magánvállalkozás való­színűleg azért maradt tartózko­dó, mert nem találta megfelelő­nek a szesz konjunktúráját s ez bizonyos óvatosságra iuti a vá­rost a szeszfőzéshez fűzött re­mények tekintetében, azonban megfelelő propagandával, helyes üzleti politikával kétségtelenül nagy eredményeket lehet elérni. A szeszfőzde így is jótékony hatással lehet ez egri piacra, mert fel fogja vásárolni a gyenge minőségű gyümölciöt, ami ha elkelt, rontotta a piac export­hírét, ha pedig nem kelt el, ki­eseti a termelési értékek közül í s ugyancsak szemétre került. A Kómán Bálint kultuszminiszter szerdán Egerbe érkezik az Érsekfőpásztor látogatására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom