Eger - napilap, 1936
1936-01-09 / 5. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. január 9. ÍDeginőultak a „suttogok11 az egri negyeómesterek utílasztdsdra Egernek tiszteletreméltó tredi ciőkat őrző testületé, a Negyed- mesteri Testület minden évben újjáalakul, mert a választás egy évre szél. Dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanár kezdeményezésére ugyan a kiárdemült negyedmesterek tovább is a testület közösségében maradnak és ünnepi alkalmakkor társaikkal együtt reprezentálják a negyedüket, kifejezést adva ezzel is az évszázadok őta híven őrzött intézmény iránti együttérzésüknek, ugyanakkor pedig erőt és súlyt kölcsönözve a testületnek. A megürült negyedmesteri tisztségek betöltése a hagyományok II. Daoamber 1-én, vasárnap reggel Ipoly atya, Ede testvér és a négy nővér elment autóval a tartomány fővárosába. A hírek egyre aggasztóbbak lettek, úgy hogy arra gondolt P. Superior, hogy szükségtelen négy páternek meg két testvérnek itt maradni. Elég volna egy atya a aissiőban s egy atya a megüresedett árvaházban, mert tekintettel a nagy veszélyre, a tanuló kislányokat szüleik vitték el, az árvákat pedig jobb családoknál helyezték el a nővérek. A szeminaristákat szintén elvitték a szüleik haza, a hitujoa- ook már 2—3 nappal ezelőtt elmentek. Vasárnap szentmise után ősz- szeültünk, bogy ki merre menjen, s ki maradjon itt P. Barnát mindjárt kijelentette, hogy ö marad mint plébános ameddig csak lehet. P. Apollinár mivel a szeminaristái már úgy iemind elmentek, menjen délre a liro!i atyákhoz. Gráoiánatya még csak egy éve van itt s így a nyelvet még nem bírja eléggé ő is menjen. Titusz testvért úgy is meghívták habitust szabni ő is menjen. És még egy valaki. P. László azt mondta, bogy marad menjek én el. Én is szerettem volna maradni Ős mondtam, hogy nekem elintézni való ügyeim vannak még Taohwapingban én nem mehetek. Erre úgy határoztak, hogy húzzunk sorsot. P. Grácián húzott s Lászlóval mind a ketteu figyeltük . , . akit kihúz annak kell menni ... ki lesz? — P. László — mondta Grácián atya s amikor ezt kimondta könny előírása szerint Szent Apollónia napján, február 9-én történik meg a régi idők patinás szokásai és szertartásai szerint. Bár még hosszú idő választ el Apollónia napjától, a választást megelőző «iuttogók» mindsn fertályban megindultak az új negyedmesterek személyére nézve.Tisztesség, rang, közbeesőiéi, no meg a «mődi« is latba esnek a választásnál. A luttogőkon döntenek a volt negyedmesterek, hogy kinek adják a pirosbőlőses, száz- ránoú, nagyoiattú fertálymesteri köpönyeget, meg a díizesfara- gásű botot, a tagság régi időkből maradt jelvényeit. szökött P. László szemébe, mert ha már választási lehetőségről volt sző ő la szerette volna meghozni ezt a kis több áldozatot. Most éppen így gondoljuk, de nem tudjuk, lehet, hogy akik elmennek azok hozzák a nagyobb áldozatot, mert az út épen olyan veszéllyel jár a rablók miatt mint az itt maradás az ellenség mialt. Még itt maradt Banca testvér ir, aki gondoskodik rólunk, amíg itt maradhatunk. Ezek után elfoglaltam az üres árvaházat, hogy megvédjem ez esetleges belső fosztogatóktól, mert ha egészen elhagynánk, az az egynéhány hűséges keresztény először nem is vállalkozna házőrzésre, másodszor meg nem tudnák visszatartani azokat, akik vérszemet kapva azon, hogy senki sincs [itt, behatolnának a házba. Itt oiak két tanítónő s az apácák szakácsnője maradt, ők vannak hárman az árvaházban. Én meg itt a nővérek házában. Az első vasárnap este már sötét volt amikor vacsora után vissza jöttem a missiőből, már a kapunál vártak s azt mondták, ha nem jövök félelmükben már elmentek volna. A nap folyamán a mellettem bvő épületbe egy szakasz gépfegyverei vonult be s így emberileg szólva én is védve vagyok. Este a főutcától a lakásig 30—40 lépésre egy-egy szuronyoi katona állt s vigyázott egész éjjel, engem igazoltatás után nyugodtan elengedtek. Magamban pádig hálát adtam a Gondviselésnek, addig még ők a á szomszédaim lesznek, addig nem kell egy kicsit sem aggódnom. Az Ur az Oltáriszentségben fönt viraaztott a kápolaában s így nyugodtan lefeküdtem az egyik földszinti szobában s aludtam reggel fél 7 ig. Hétfőn reggel elindultak P. László, Apollinár, Grácián atya és Titusz testvér Kiyang-ba. Elbúcsúztunk tőlük s lelkűnkre kötötték, hogy nagyon ^vigyázzunk magunkra. Természetesen megígértük nekik, bogy mennyire csak lehet mindent megteszünk a ha már nem lesz más mód, mi is elmegyünk, ha lehetséges lesz, azonban az utolsó óráig Alijuk a posztot, a többit a jő literre bízzuk. M i reggel találkoztamkéipasii- onista atyával, akik szintén menekültek a helyükről, ök hozták azt a hírt, hogy ez ő környékükön levő tábornok nézeteltérésbe került a központi kormánnyal Ős átpártolt az ellenséghez katonáival együtt. Ezért történt ez a hirtelen rajtaütés. Hivatalos helyről ezt azonban nem erősítették meg. Kedden reggel ők is tovább utaztak Changsa-ba. A nap folyamán kétszer is rajtaütésszerűen házkutatást tartottak az egész városban, úgy, hogy az Srvaházből engem sem engedtek el a millióba. Este megérkezett egy harmadik passionista atya is, eki különben nekem szomszédom Taohwapingban. Igaz, hogy két napi gyalogút választ el bennünket egymástól. A mull év okt. 20 án bárom földmives suhanó: két fiatalkorú és egy 19 éves, ittas fővel borzalmas vérfürdőt rendezett az Újsor-utcában. Lakásán megtámadták Erdélyi Mihály 45 éves, öt gyermekes családapát, a mellébe szúrtak, karóval és fonott korsóval fejbe verték. ErdSlyi a szúrás után holtan roskadt háza küszöbére, mert a szívét és a főütöeréi találta a zsebkés. A rendőrség nyomban elfogta a megdöbbentő bűncselekmény tetteseit s ez egri törvényszék Hollós tanácsa most tartott föiár- gyalást ebben az ügyben. A főtárgyalfis iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg az egri földmíves nép részéről. A törvényszék kapujához ős a tárgyaló terem bejáratához erős rendőri karhatalmat kellett állítani, hogy a veszélyes tolongást és a rendzavarást megakadályozzák. Az ügyészség mindhárom vádlott ellen a büntető törvénykönyv 279. szakaszába ütköző szándékos emberölés büntette címén emelt vádat, amely a két tizenhét éves vádlott mint fiatalkorú Mióta mi magyarok elfoglaltuk ezt ez állomást, P. Bernát éppen dec. 2-án múlt 4 éve, hogy ide megérkezett, én meg három éve már hogy itt vagyok — még semmi sem zavarta meg a munkánkat. Ezalatt hol északra, hol délre szenvedtek a szomszédaink s hoztak nagy áldozatokat mis- siőikért s hivatásukért. Most bennünket is megpróbál a Gondviselés, nekünk is át kell esni a missiós-keresztségen. Fiat volun- tas — Legyen meg a Te akaratod! Paoking, 1935 deo. 4. P. PÍU8. kínai hittérítő. Buzgó imáitokat kérjük jelen megpróbáltatásunkban. A helyzetünk őráről-őrára aggasztóbb, hősi seregünk szétszéledt, a vörösök közelednek a városhoz,— a szélrózsa minden irányából jönnek a menekült misszionáriusaink, — 5—6 napi bujdosás után pénz nélkül, innen még sikerült őket továbbítanom, de most már nincs autó, tegnap éjjel ál'íiott be egy amerikai páter, nekik már délfelé kell utat kereeniök, holnap, ha a helyzet nem javul, P. Piuit és Fr. Beccát is elküldöm és magam maradok, mert annyi munkánk és verejtékünk gyümölcsét, drága kis missziónkat, az utolsóig kell védenünk. Áldás és Béke ! % P. Bernát. ellen vétséggé minősült. Az elsőrendű vádlott, a 17 éves szepegő kamasz, aki zsebkésével a halálos szúrást ejtette Erdélyi Mihá- lyoD, a hallgatóság legnagyobb elképpedésére önvédelemmel hozakodott elő és így beszélt: — Én nem szúrtam volna le Miska báoiit, ha ő az ásóval nem ütött volna meg. A másik két vádlott teljes mértékben tagadta a tettestárs! bűnösséget és állandóan azt hangoztatták, hogy ők nem bántalmazták Erdélyit. Dr. Szilágyi József törvényszéki orvos a boncjegyzökönyv alapján elmondotta orvosszakér- tői véleményében, hogy Erdélyi Mihály rögtöni halálát a mellén ejtett szúrás okozta, amely rendkívül erős döféssel történt, megsértette a szívet és a főerat, a halált az azonnal alkalmazott orvosi segítség sem tudta volna megakadályozni. A tanuk egész sorát hallgatta ki ezután a bíróság a véres vasárnap délután részleteiről. A vallomások alapján a következő tényállás alakult ki a bfrőság előtt : Minden vasárnap délután tea-tánc a „Koronában" P. Pius hittérítő levele a magyar missiók helyzetéről a forradalmi Kínában Hét évi fogházra ítélte az egri törvényszék az Újsor-utcai gyilkosság fiatalkorú tettesét
