Eger - napilap, 1936

1936-03-17 / 44. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. március 17. János, az Iparos Dalkör Tomita György, a Mátra Dalkör Fülöp Barna és az Alsővárosi Énekkar Szenthegyi H. litván karnagyok ▼ezényletővel művészi kidoigo- zfliű alkalmi hazafiai énekeket adott elő. Az ünnepi beazédet vitéz dr. Kiás Kálmán árvaizéki ülnök mondotta. Szép felépitéifi baizédjőben hangoztatta a nemze­ti újjáéledői izükiégét. — Katona nemzetet akarunk itt látni, — mondotta többek közt — mert a 1 1 — magyar katonának, hőinek ízü­leteit. Itt az ideje, hogy mi ii fegyverkezzünk, ha hívek aka­runk lenni a márciuii eizmékért küzdött nagy elődeinkhez, akik­nek végcő céljuk a mi célunk ii: a nagy, erői él független Magyarorazág lehetett. Izző ma- gyariágu beszédét könnyezve hallgatták végig, amely után az ünnepség a Hiszekegy hangjai­val ért véget. Áprilisban Mezőkövesden rendezik meg a 60-as ezrednapot A tok dioiőiéget látott egri 60. közöl gyalogezred tiiztikara éi legénysége az idén is meg­rendezi szokásos ezrednapját, hogy a dicsőségei múlt emlékei­ből erősödött lélekkel a jobb ma­gyar soriba vetett bitében nö­vekedjék, ugyanakkor a bajtár­si szellem ápolásával megerősít­se azokat a kötelékeket, ame­lyek az ezred még élő tagjait a hői! áldozatok éi elolthatatlan hazaszeretet szálaival fűzik egy­máshoz. A 60-as ezrednapol az idén április 26-án, Mezőkövesden rendezik, ahol az ország minden részéből összegyűlt 60-as bajtár- ■ak körében megjelenik Jőzsef főherceg is, a világháború és a 60. ezred legrajongottabb had­vezére. Az ezrednap alkalmából ren­dezendő ünnepséget tábori mise vezeti be, utána ünnepi dísz- gyűlést tartanak, végül délben dlszebéden vesznek részt a meg­jelentek. Az ünnep délutánján a mezőkövesdiek gyöngyösbokréta- előadást rendeznek a vendégek tiszteletére. Megjelenik a magyar gyümölcs­termesztésben az első egri Pünkösdi cseresnye Az egri Pünkösdi cseresznye «keresztlevele» az Országos Pomologiai Bizottság előtt Eger, március 16. Az egri gyümölcstermesztés különleges értéke a mintegy kétszáz év óta ismert «Egri pünkösdi cseresznye,* amelynek származási helyére vonatkozó­lag hosszú évtizedek óta folyik a vita. Ezt a cseresznyefajtát ugyanis a borsodmegyei Szomo- lya község magáénak vallja s az utóbbi évek vásárlásainál s a külföldi szállításoknál már így is szerepelt ez a ropogós, ■ötétpiros gyümölos, mint szo- molyai különlegesség. Ezt a származási pert nem­régiben döntötte el Török Imre, Hayeivármegye gyümölcstermő- lési intézője, akj a közgazdasági egyetemen rendezeti előadás­sorozat keretében döntő bizo­nyítékokat sorolt fel hosszas kutatás alapján ennek a ciereiz- nyefajtának egri mivolta mellett. Az egri Pünkösdhegy közelében fekvő Cseresznyés dűlőben több, qaint száz éves ciereiznyefa- törzseket sikerült felfedezni, a- melyek kétségtelenül igazolták a cseresznye időrendi elsőségét az egri határban. Ezzel igen fontos eredményt sikerült biztosítani. Török Imre ugyanis nem állt meg a meg­kezdett úton, hanem elhatározta, hogy az egri cseresznyefajta ne­vét hivatalosan is elismerteti, származási helyét megállapíltat- ja s ezért felterjesztést intéz az Országos Pomologiai Bizottság­hoz. Rövidesen tehát az illetékes fórum elé kerül az Egri pün­kösdi cseresznye «keresztlevele* és remélhető, hogy a Bizottság minél előbb lefolytatja e nyo­mozást az egri oseresznye «bün­tetlen előéletére* és törvényes származására vonatkozólag. A kérdés rendkívül nagy- fontosságú, merf eldöntése any- nyit jelent, hogy megjelenik a magyar gyümölcstermelésben at első egri export-márka s Eger értékeit újabb fogalom fogja hirdetni: az Egri pünkösdi cseresznye. — Sakk Kér alakult Gyöngyösön. Gyöngyösön a GYAK kebelében Sakk Kör alakult, amely a GYAK Egri úti klubházában a napokban kedte meg működését A szakosz­tálynak csak GYAK-tagok lehetnek tagjai Belépési díj személyenkint egy pengő. * Gyöngyösön, Határ u. 3. alatt modern lakás, 2 szoba, előszoba, mellékhelyiségekkel május 1 re ki­adó. Érdeklődni: Bujalka István füszerkereskedőnél. mm JVÍinden alkut kizáró szigorúan szabott árak ♦ Szántó jYíór és Jcrrsa férfi-, fiú- és gyermekruha áruházában, Eger, dr. Kállay Zoltán u. 25. A síkfőkúti „lázadás11 egy JárásbirAságl tárgyalás tükrében Eger, március 16. A nagy hullámokat felvert sík- főkuti telepvásárláiia! kapcsola­tos noizvaji útépítésnek mellék- hajtásaként nem mindennapi érdekességű rágalmazóéi pert tárgyalt az egri járásbírósá­gon Szokolay Viktor dr. bün- tetőbírő. A tárgyaláson elhang­zott tanúvallomásokból kiderült, hogy az útépítésnél foglálkozta- tott mintegy 600—700 főnyi mun­kásnép egy részében valóságos szabotázsszámba menő közszel- lem uralkodott, az egri és kör­nyéki falvak legszegényebb né­péből toborzott munkáicsapa- tok munkateljesítménye minimá­lis volt, az emberek, ha lehetett kerülték a munkát a lázongtak a felügyeletükre kirendelt Szántó György városi napidíjas ellen. Ezek az állapotok kezdetben csak ellenőrizhetetlen hírek, pa­naszok formájában jutottak a hatóságok tudomására, konkrét képet akkor nyertek, amikor Miskólcty István városi képvi­selő a közgyűlés előtt is szóvá tette az útépítésnél uralkodó ál­lapotokat. A képviselő felszóla­lásában az útépítőinél mutatkozó jelenségeket egyedül Szántő György munkafelügyelőnek tu­lajdonította, mert — mint mon­dotta — a felügyelő pisztollyal fenyegeti az embereket, egy Fü­löp Ignáo nevű 17 éves nap­számos szívbajt kapott a féle­lemtől, a felügyelő a munkások pénzét jogtalanul visszatartja és durva, fenyegető bánásmódjával lehetetlenné teszi helyzetüket. Stántő a képviselő felszólalásé- ban foglalt állításokat sértőnek találta magára nézve és bepe­relte Miskólcty Istvánt az egri járásbíróságon, amely ilyen előz­mények után szombaton tár­gyalta az érdekes ügyet. A bíróság közel harminc ta­nút idézett be a tárgyalásra, akiknek egyik része — amint vallották — látta, hogy a fel­ügyelő az emberekre pisztolyt szegezett, állandóan durván bánt velük, de a tanuk is elismerték, hogy az erélyes fellépésre a négy létszámú, gyenge teljesít­ményű munkáshad összetartása miatt szükség is volt. A bíróság kihallgatta Braun Károly pol- görmestert is, valamint Fraifrk Tivadar főjegyzőt, aki felső­fokon gyakorolt felügyeletet az útépítés felett. Frank főjegyző elmondotta, hogy ő már Miskolozy István felszólalása előtt megje­leni a helyszínen a hozzájutott panaszokat kivizsgálni, de kér­désére a munkálok nem emelek szót felügyelőjük ellen. Vélemé­nye szerint Miskolczy István fel­szólalása közérdekű yolt. A ta­nuk másik része azt erősítette, hogy Szántó, bár a heti bérfize­tésnél pisztolyt tett a pénz mellé az asztalra, a munkásokra nem fogott fegyvert. Elek Jenő szám­vevőségi tisztviselő szerint erre szükség is volt, mert nagy ősz- szeg forgott kockán. Soós Mihály városi képviselő, akit a képvi­selőtestület megfigyelőnek dele­gált a munkához, elmondotta, hogy amikor fellépetf a munká­sok körében mértéktelenül el­harapózott falopások ellen, meg­támadták. Tóth birja József azt vallotta, hogy amikor a város az 150 pengős napszámot 1-30 pengőre, — tehát a helyi nap­számnál még mindig magasabb­ra — szállította le, a határo­zatot közlő Szántó Györgyre Vanyó János, Bozsik Antal és Va88 Ferenc kapával támadtak. Szántó jelentésére aztán még arra a munkahétre a régi nap> számbért állították vissza. El­mondotta még a tanú, hogy az emberek ittak és félnapoké* plud­I Minden vasárnap délután tea-tánc II a KIS KORONÁBAN • |

Next

/
Oldalképek
Tartalom