Eger - napilap, 1936
1936-02-23 / 31. szám
EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. február 23 2 Winchkler István dr. kereskedelmi miniszter elfogadta a Gyöngyösi Öregdiákok Szövetségének diszelnökségét Szeptemberben leplezik le Wachott Sándor költő arcképét, amelyet a miniszter festet meg a gimnázium számára Gyöngyös, február 29. A Gyöngyöd Öregdiákok Szövetsége a budapesti oioport indítványára február 8 i rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy díszalnökévé kéri fel küldöttség útján dr. Winchkltr István kereskedelmi minisztert, Gyöngyös képviselőjét. Winchkler István dr, tegnap fogadta a küldöttséget, melynek tagjai Gyöngyösről: dr. Csengő Nándor ügyv. elnök, Stiller Kálmán főtitkár, dr. Kurz Jakab, dr. Makrányi Gyula, Seakkay Andor, dr. Libisch Károly, Szőke Sámuel, Szabó Jágő, Östreicher Dezső, Rosenftld Samu, Győző István és Polgár István, Budapestről : dr. bártfai Szabő László kormányfőtanácior, akadémiai főkönyvtáros, dr. Rácz Lajos, Várhelyi Lászlő, dr. Gerő Sándor és Sebes Gyula voltak. A szövetség óhaját dr. bártfai Szabó László adta elő, megemlítve, hogy annak a városnak fiai kérik fel a minisztert díszelnöknek, amelynek falai mindig hiven őrizték a nemzeti eszméket s amelynek lakosait a három harangsző mindenkor a legszorgosabb munka mellett találja. Végezetül kérte a Eger, február 22. A egri ferlálymesterek, mióta a fotografálás általánosabbá lett, minden évben levétetik magokat ős mindenikök otthon tart egy ilyen csoportképet, egy példányt pedig beadnak a városházához megőrzés végett. Ezt a szép szokást követték a tavalyi fertálymesterek is, akik a kép közepére felvették Eger régi Hatvani kapujának érdekes képét. És ezt látva, mondotta valaki: •Hogyan kerül a csizma az asztalra ? Vagyis mit keres a fertálymesterek arcképei között a Hatvani kapu képe? Erre szeretnék megfelelni avval a céllal, hogy talán érdeklődést tudok kelteni Eger régi emlékeinek megörökítése iránt. Mikor két évvel ezelőtt az • Egri Katolikus Tudősítő»-ban megírtam az egri plébániai épületek rövid történetét, hosszú időn át kerestem-kutattam az minisztert, hogy az iránta megnyilvánuló bizalmat méltányolva fogadja el a díszelnökséget. Winchkler István miniszter meghatódva fogadta a megtisztelőit, megemlítette, hogy bárpem volt gyöngyösi diák, gyermekkorát a Mátra alatt töltötte elés szívében, lelkében mindig gyöngyösinek tartotta magát, örül annak, hogy a szövetség nemes oélját: a szegény diákok segélyezését maga is előmozdítja. Hogy mennyire szívéhez van nőve a gyöngyösi ifjúság, mivel sem óhajtja jobban bizonyítani, mint hogy a reálgimnázium önképzőköre számára megfasteti a város nagy szülöttjének, Wachott Sándor költőnek a képét. A továbbiakban részletesen megbeszélték, hogy a festményt szeptember hónapban egy nagyobb ünnepség keretében fogják leleplezni, s az ünnepséget összekapcsolják a város 600 éves jubileumi ünnepségével. A kereskedelmi miniszter végül kérte a küldöttséget, hogy a szövetség minden egyes megmozdulásáról tájékoztassák őt, mert szervesen be akar kapcsolódni az öregdiákok munkájába. az 1910-ben lebontott plébániaépület képét, hogy a cikkbe beillesszem és közöljem. Kutatásom és utánjárásom eredménytelen maradt s akkor e lap révén szerettem volna megszerezni. Kérelmet tettem közzé két Ízben is, de bizony eredmény nélkül. Végre mégis sikerült kapnom egy képet, Gyöngyösről, amelyet azután közöltem is az említett cikkben, hogy nyoma maradjon és megmentsem a teljes feledéstől. Ekkor gondoltam arra : milyen könnyen és pótolhatatlanul kallódnak el régi emlékeink képei. Hiszen csak 25 éve, hogy ezt a kedves régi barokk épületet lebontották, amely a XVIII. század derekától volt hivatalos háza az egri psroohiának és mégis mennyi nehézségbe kerül megszerezni egy képét... Pedig 1910 ben már nagyon elterjedt a fényképezés!... Ezért ötlött eszembe az, bogy más ilyen régi építményünket is meg kellene örökíteni, hogy emléküket megmentsük a teljes elkallódéitól. Mivel pedig a fertálymesteri intézmény hagyományos és nagymúltű, legjobbnak látszott, ha minden esztendő csoportképébe beillesztjük egy- egy ilyen régi építmény képét. Elsőnek a Hatvani-kaput gondoltam, amelyet szinténjjiagy és hosszú utánjárással sikerült megszereznie Szmreosányi Miklós úrnak, jóllehet, magam is sokat leveleztem ebben a tárgyban. Még Lábán Antaltól, a Magyar Intézet igazgatójától is kaptam biztatást, hogy megküldi a luxemburgi Franzensburg-kas- tély egyik dísztermének ablak- festményéről azt a képet, mely az egri székesegyházat ábrázolja s melyen ott van a száz évvel ezelőtt lebontott Hatvanikapu képe is. Megvallom, nem vártam olyan megjegyzést, amelyet címül jegyeztem e cikkecske fölé s hogy jövőre az ilyesminek elajét vegyem, már most akarok tájékoztatást adni a jövő képeire vonatkozóan. 1936-ra a Minoriták hídját szeretném a fertálymesterek arcképeinek közepére tétetni, mert ez is feledéibe megy lassankint, hiszen az 1878 évi árvíz után, tehát 58 éve, lebontották. Sikerült egy képat kapnom róla a (Vasárnapi Újság* 1878. évfolyamában, ahol ez egri árvíz pusztításait ismertette s közölte a nagyon megviselt híd képét is. Ezt most lefotografáltattam és hozzávéve egy olyan képeslapot, amely a mögötte, illetve a balparton mellette lévő két sa- rokházat is feltünteti, festményben megcsináltatom. Az észak felé eső Ruzsin-ház még teljesen régi állapotában van meg, az ianensö (Ringelhanu-féle) háznak megrajzolásához megadom az utasításokat s azt is korhűen illesztjük be a képbe. Most már a régi tCanonioa visitatio<-ban megvan azoknak a szobroknak jegyzéke, amelyek ezt a régi hidat díszítették a katasztrófául árvízig s azokat is reáfestve, kész lesz annak a régi hídnak képe, amelyet Joannes Carlone épített 17Sl-ben annak a tahidnak helyén, amely Andersz József ácsmester alkotása volt 1715 tájáról. Erre a hídra azok is homályosan emlékeznek, akik — mint jómagam is — látták még és gyönyörködtek benne. Ily módon pedig a mai nemzedékeknek és a következéndöknek is leikébe véssük, ami semmi esetre sem lesz hálátlan dolog. A következő esztendőben jönne például a régi mecset képe, amely a minarettől észak felé helyezkedett el s bizony szintén száz éve rombolták le, teGyógyszertárakban kapható hát három nemzedékkel ezelőtt. Nem is emlékezik reá senki, pedig a török kitakarodása után mintegy két évtizedig ez helyettesítette a székesegyházat. Erről is tudok egy rézmetszetet és egy olajfestményt, emelyet föl lehetne használni teljes rekonstrukciójához és hiteles rajzához. Majd a régi árvíz-védőfal, az úgynevezett *Posuerunt...» következnék, melyet saját kora «nagy masinának* hívott s melyet hosszú évek munkája után 1781-ben fejeztek be. Erről is van egy fotográfiám, mely az 1878. évi árvíz után ábrázolja s belőle rekonstruálható a teljes kép, a leírásokból psdig a híd szobrait lehet beleilleszteni teljes hitelességgel. Jönne még a régi városháza is, melyet 1898 bán bontottak la, miután másfél-száz, de részben 200 esztendőn át intézték belőle városunk ügyeit. Szeretném megmenteni a barátok hídjának képét is a rajta volt szentek szobraival, melyekről szintén számot adnak a régi Canonica visitatiok. A közkézen forgó «látképet» levelező lapok tömérdek régi anyagot menthetnének meg éppen úgy, mint az amatőr fotográfusok fölvételei. így például: a régi nagy melegvíz, ugyanott az érseki malom, a régi uszoda, az Irgalmas rend régi háza, az Irgalmas Nővérek most lebontott épülete, ezután — ha meg lehetne valahol szerezni — a Hosszűpince épülete stb., stb. íme, tíz évre már így hevenyében is megvan a képsorozat és vele tíz régi emléket mentünk meg az elkalló dóstól; a fertálymesteri képek segítségével pedig belerögzítjük az egri polgárok leikébe ... Ez a válaszom arra a megKedden utolsó ^napján reggel 6-ig tánc a KIS KORONÁBAN Marositz jazz mellett. I Hogyan kerül a csizma az asztalra? Néhány szó az 1935. évi fertálymesterek csoportképéhez
