Eger - napilap, 1936

1936-01-01 / 1. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. j anuár 1. 303,307 kwóra rúgott, eziel szem- bán ma már 922,605 fawó-i vásá- rol a város az Eger-Gyöngyös- vidéki Villamosságitól, tehát a termeli áram mennyiség a há­romszorosra emelkedett. A vidéki gázolajos erőtelepek között úgyazőlván egyedülálló a gyöngyöai mű, amely a háború legsúlyosabb éveiben is biztosí­totta fogyasztói áramellátását. 1919 őszén a telep gépi be­rendezését súlyos ciBpás érte. A megszálló oláh csapatok az egyik gépet elhurcolták s a telep hely­zete kritikussá vált. Erre az időre esik a 40 millió métermázsát képviselő lignit te­lep feltárása. Az olcsó fűtőanyag folytán a hiány pótlására gőz­gép beszerzése került előtérbe, ami meg is történt. A telep áramszolgáltatásának stabilitása megoldottnak látszott. 1927 ben a várostól mintegy 3 km-nyi távolságban megépített vízmű áramellátása a villamos- művet új feladat elé áhította s bár sikerült a Ganztól egy áramátalakító gépcsoportot díj­mentesen kölcsön kapni, a ciupa provizóriumra utalt beteg áram­szolgáltatás tökéletes és kor­szerű megoldása elodázhatat­lanná vált. Ekkor az a gondolat merült fa), hogy Gyöngyös és Eger, va­lamint Hevesvármegye községei­nek villamos árammal való el­látása közösen oldassék meg. Erre alakult meg a Hevesme­gyei Villamossági Rt., mely meg­szerezte a koncessziókat s az egész vármegye egységes ener­gia ellátására versenytárgyalást hirdetett. A legkedvezőbb ajánlat a Bor­sodi Szénbányák Rt. és a Salgó­tarjáni Szénbánya Rt, együttes ajánlata volt. E két vállalat megalakította az Eger-Gyöngyösvidéki Villa­mossági Rt-ot, mely az elektri- íikálási munkálatokat azonnal megkezdte. Ma már ki van építve kb. 310 km. 22,000 KV-os távolsági ve­zeték s bekapcsolva 2 város és 56 köziég. A 220 voltos elosztó vezeték hossza Gyöngyösön, MStrefüre- den, a szanatóriumban, a Ve- ronkaréti körzetben és a Kékes- tetőn összesen: 60.819 méter. A fogyasztók száma Gyöngyö­sön 2786, Mátraföreden 163, a Felsömátrában 9, összesen : 2958. Az összes értékesített áram alapul vétele mellett az átlagos egység ár az 1934-6S üzleti év­ben 3278 fillér kwőkint. A Magyar Villamos Müvek Országos Ssövetségőnek hivata­los statisztik&ta szerint Gyön­gyös a vidéki elektromoi mű vek csoportjában egyike azok­nak, amely a legalaosonyabb átlag egységárral dolgozik. A város agilis polgármesteré­nek kitartó kezdeményezésére Hevesvármegye tehát belekap ciolődott abba a nagy villamo­sítási tervezetbe, amely már hosszú évek óta foglalkoztatja az ország szakembereit és amely előbb-utőbb meg fog valósulni az egész ország területén. Bármely ország függetlensé­gét csakis úgy tudja biztosítani, ha nyersanyag szükségleténél és energiaforrásoknál nem szorul külföldi behozatalra. Országunkban ki nem merülő energiaforrás, vízerö, bő földgáz forrás igen kevés van. Egyedül a szén az, amely komolyabb mennyiségben fordul elő. A jő szénvegyonnal azonban takaró- koskodui kell. Vármegyénkben a Máira vo nuiatát követő lignit teiepak, melyeknek csekély fütő értékű szene szállításra nem alkalmas, még nagy elhivatottság elölt áll­nak. Hiú ábránd ezt hinni, hogy valaha is elérjük a nyugati ál­lamok villamosítási színvonalát, azonban, mint éppen az utóbbi évek tanúsítják, megfelelő in­tézkedésekkel az elaktrifikfició tempóját tetemesen lehet fokoz­ni, erre pedig garancia izig-vérig kitűnő szakminiszterünk Bor­nemisza Géza és kiváló mun­katársai. — Az egri tzékesf6káptalan és egyházmegyei papság nagylelkű el­határozásáról, amellyel az Ér- sekföpftszior gyémánt miséje al­kalmából a ferencesek letelepí­tését Nyíregyházán lehetővé tette — közöl vezetőcikket az Egri Egyházmegyei Közlöny leg­utolsó száma. Részletesen beszá­mol a lep az Egri Katolikus Le­gényegylet jubileumáról, a Szent Orsolya-rend Triduumával kap­csolatban Petrovics József ig.- tanító írt méltatást, Barsy Arthur dr. teológiai tanár meghatóan parentálja el az elhúnyt dr. Amb­rus István prépost kanonokot, azonkívül tartalmas Irodalom, Aotio Catholica és Hírek rovat teszi teljessé a dr. Rubovszky Fereno teológiai tanár avatott szerkesztésében megjelenő Egy­házmegyei Közlönyt. A „Kaszinó" boldog újévet kiván Kedves vendégelnek és Ismerőseinek. Pócl és Elza A vármegye Igazoló választmánya megsemmisítette a gyöngyösi első kerület választását Gyöngyös, december 31. Gyöngyösön december lén zajlottak le a városi képviselő- testületi választások. A válasz­tások eredménye ellen ez első kerületben Balogh Sándor gaz­dakört elnök megfellebbezte Csé- pány József gazd. tanácsos vá­lasztását, azon a címen, hogy Ciépány nem gyöngyösi adófi­zető és itt csak két hét óta van bejelentett lakása. G, Ciépány Ferenc tisztességtelen kortézia címén ez egész győztes párt vá­lasztását peticionálta. A máso­dik kerületben Reiner Ferenc és Mező Ferenc peticionálta ifj. Sealay János ős vele együtt a győztes anyapárt bejutását, az átlátszó szavazócédula miatt, mig ez ötödik kerületben Reviczky Ferenc szintén meg nem enged­hető kortézia miatt emelt péti­dét. Az igazoló választmány dr. j | Butáé Endre vármegyei főjegyző elnöklete és dr. Kurct Jakab, Biró József, Buday Ferenc és Kcváts Gyula részvételével most tárgyalta a befutott petíciókat, és G. Gsépány Ferenc felebbe- zését elutasította, viszont helyet adott Balogh Sándor felebbezé- ■ lének és kimondotta, ho>y Cső- ! pány József a választásig nem flzetetet adót Gyöngyösön, sem aktív, sem passzív választási joga nincs. Reiner és Mező pe­tícióját a máscdik kerületben azzal az indokkal utasította el a választmány, hogy a válasz­tási törvény nem írja elő a vá­rosi választások titkosságát, te­hát nem történt sérelem azzal, hogy a azavazóc?du!ák átlátszók voltak. Reviczky Ferenc feleb- bezését az illegitim kortézia el­len szintén elutasította. Ezek szerint tebát csak az első kerü­letben lesz uj választás. Szilveszter tánc a Koronában, éjszaka SS8* Pezsgősorsolás. Eger tűzbiztonsdga még minőig hiányos A város nagyobb középületeit tűz esetén nem lehetne megmenteni Ruesin Ferenc Eger hivatásos tűzoltóparancsnoka most készí­tette el évi jelentését, amelyet Braun Károlyhoz Eger város polgármesteréhez fog benyúj­tani. A jelentésben megdöbben­tően bontakozik ki Eger váro­sának hiányos tűzbiztonsági helyzete. Csak a véletlen sze­rencsének köszönhető, hogy ed­dig nem voli olyan arányú tűz­vész, amelyben ezek a hiányos­ságok teljes nagyságukban meg­mutatkozhattak volna. A parancsnok adatai tárgyi­lagosan és világosan rámutat­nak arra, a 30 ezer lakost ma­gában foglaló Eger túlságosan nagy a jelenleg rendelkezőére álló többé-kevésbé primitív tűz­oltó felszereléshez és komolyabb veszedelem esetén még megfe­lelő számú ember közreműködé­sével sem lehet eredményesen beavatkozni, mert a fölszerelés, amellett, hogy nem felel meg a kor követelményeinek, hiányos is. Az üzemben lévő motoron fecs­kendő, amelyet 1926 bán vettek, gyenge, nem bírja a partot, a külvárosi fabidak viszont nem bírják öt. A külváros biztonsá­gát, tekintettel a vízcsapok hiá­nyára, csak múzeumban való kézi gépekkel lehet úgy, ahogy fönntartani. Ezeknek a területek­nek tűzbiztonsága alig 50 száza­lékos. A belvárosban 40 olyan épület van, amelyeknek letötü- zét nem lehetne a rozoga álla­potban lévő létrával megközelí­teni, mert az csak 20 méter ma­gas és az egy emeletnél maga­sabb épületekhez használha­tatlan. A tömlökőszlet le hiányol. El­fogadott jogszok&a az, hogy annyi magaenyomásű tömlővel kell rendelkezni, amennyi a vá­rosban lévő legnagyobb épület megvédéséhez szükséges ős még ugyanannyi maradjon tartalék­ban. Ezeknek az adatoknak a bir­tokában munkatársunk kérdést intézett Rutáin Fereno parancs­nokhoz, arravonatkozólag, hogy mi lenne például, ha a Líceum tetőzete kigyulladna ? A parancsnok így válaszolt: — A L:caum esetleges, telje­sen kitört tetőiüzének kivédésé­hez 12 sugár szükséges. Ez 1200 méter hosszúságú magasnyomá­sú tömlőt jelent. Ezzel szemben rendelkezésünkre áll két sugár és ha minden tömlőnket felhasz­náljuk, 600 méler. A tűzoltóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom