Eger - napilap, 1935/2

1935-08-10 / 125. szám

ÄH Ä 6 FILLÉB Eger, XL VI. évfolyam 125. szám » Szombat ♦ Trianon 16, 1935 augusztus 10, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ »PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG : EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ- ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Kútásás közben petróleumot találtak Braun Károly polgár- mester ciglédi szőlőjében A kőolaj sűrű anyaga két méter mélységből diónagyságú darabokban tört felszínre, gázak kíséretében Mit mond Schréter Zoltán főgeológus a petróleum-leletről Változások a kommunista világszervezet poli­tikájában. 1919-ben, a Magyarországra i> oly végzetes emlékezetű esz­tendőben alakult meg a III. Io- ternacionalé, azaz a világ összes kommunista pártjainak szerve­zete. Ez az internacionálé, mely nyíltan és leplezetlenül a moszk­vai szovjetköztársaság urainak irácyítása és befolyása alá ke­rült, céljául a marxizmus világ- forradalmát jelölte ki. Ez annyit jelent, hogy a III. Iuternacionalé a föld kerekségének minden ál­lamában a proletariátus fegyve­res forradalma útján, tehát vé­res és erőszakos eszközökkel a- karta a szovjet mintájára a kom­munisták teljes uralmát biztosí­tani. 1928-ig évröl-évre Moszkvá­ban, a kommunizmus legerősebb fellegvárában tartotta kongresz- szusait és tanácskozásait ez a világszervezet s ezeken a kon­gresszusokon igen sok ország szociáldemokrata pártjának ki­küldöttei is résztvettek, annak jeléül, bogy a kommunizmust és szocializmust valóban csak lé­nyegtelen árnyalati különbségek választják el egymástól, de c31- juk és törekvésük egy és ugyan­az: a kapitalizmus és a polgári társadalmi rend megsemmisítése és a proletariátus diktatúrájá­nak meggyökereztetése. Hét esztendővel ezelőtt, 1928- ban tartotta utolsóelőtti kon- greszusát a III. Internecionalé. S ezeken a tanácskozásokon már legnagyobb részt csak a kom­munista pártok kiküldöttei vet­tek részt, mert ebben az időben a Moszkva felé tájékozódó marx isták már olyan erősnek érezték magukat, hogy feleslegesnek tar­tották a valamivel mérsékeltebb irányzatot képviselő szociálde­mokráciával való együttműkö­dést. Ebben az időben a csehszlo­vák, osztrák, német, francia és angol törvényhozó testületekben jelentékeny számmal ültek kom­munista képviselők. S ugyancsak ebben az időben tört ki Mexikó­ban az első kommunista forra­dalom. A világ többi részeiben, Indiában, Kínában és Ameriká­ban is erősen terjedt a bolseviz­mus eszméje s ezeknek az ese­ményeknek a hatása alatt az 1928. évi kommunista interned- onalő képviselői már a »világfor­radalom tábornokainak» képzel­ték mBgukat. 1928 ban a kommunisták azt remélték, hogy mozgalmuk rö­vid időn belül meghódítja a vi­lágot s amikor most hél eszten­dővel később ismét Moszkvában ült össze a III. Internacionalé legújabb világkongresszusa, be kellett látniok és el kellett is­merniük, hogy várakozásaikban végzetesen csalódtak. A világ- történelem folyamán alig ért ily hatalmas arányú mozgalmat, vagy áramlatot ily gyors és gyökeres kudarc, mint a kom­munista internacionale világot letiprő törekvéseit. A világkon­gresszus, visszatekintve az el­múlt hét esztendőre, kénytelen volt megállapítani, hogy a világ hatvanhét kommunista pártja közül tulajdonképpen már csak 22 működik, a többi csak föld­alatti aknamunkát folytat. Az országok egész sorában a kom­munisták teljes vereségével vég­ződött a jobb és baloldal elke­seredett harca. Mussolini és Hit­ler úgyszólván megsemmisítették az olasz és német kommunista pártot; Ausztriában, a kommu­nizmus egyik legfontosabb kö- zép-urópai fészkében a jobb­oldali irányzat győzelme lehetet­lenné tette az osztrák kommu­nista párt forradalmasító törek­véseit a a spanyol delegátus is kénytelen volt elismerni, hogy hazájában a bolsevista mozga­lom mind nagyobb tért veszít. Ezek a tények azt mutatják, hogy az egész világon leáldozó­ban van a vörös marxizmus napja, elveszítették éltető erejü­ket és fenyegető hatalmukat a vörös izgatók üres jelszavai, amelyek évtizedeken keresztül földi paradiciomot Ígértek a né­peknek és tömegeknek, de Ígé­reteikből semmit sem tudtak valóra váltani. A világ népei már kiábrándultak a kommuniz­musból és belátták, hogy a jövő útja nem a kommunisták világ­uralma, hanem a nemzeti szel­lemben való újjászületés felé vezet. Eger, augusztus 9. A csendes és mozdulatlan eg­ri életben tegnap óta a szenzá­ció erejével terjedt el az a hír, hogy Braun Károly polgármes­ternek a ciglédi dűlőn fekvő szőlőjében petróleumtelepet fe­deztek fel. A hírt megerősítette Schréter Zoltán állami főgeoló­gus is, aki tegnap a polgármes­ter meghívására Egerbe érke­zeit és szakszerűen megvizsgálta a jelenségeket. Kutat kezdenek ásni a szőlőben Braun Károlyról közismert, hogy Eger legjobb és legtzak- képzettebb szőlősgazdája, aki ál­landóan lépést tart a gyakorlati gazdasági ismeretek fejlődésé­vel, s kihasznál minden talp­alatnyi területet a föld termő­erejének fokozására. Mint bor­termelő, nemzetközi viszonylat­ban is ismert neve van s borai jelentős mértékben tartják fenn az egri bor jő hírnevét a kül­földön. A polgármesternek a Czigléd-dűlőn fekvő szőlőjében régóta volt egy bővizű forrás a Braun Károly elhatározta, hogy a forrást kúttá bővítteti ki. Ki is adta a munkásoknak az erre- vonatkoző intézkedéseket. A munkások tegnapelőtt fog­tak hozzá a kút ásásához. A ré­gi forrás vizén állandóan lehe­tett szivárványszerű elszínező­déseket látni s körülötte a föld is zsírosabb volt, mint a szőlő egyéb területén, azonban senki- sem gondolt arrs, hogy ezek a nyomok kőolaj jelenlétére val­lanak. Feltör a gáz és a petróleum. Alig ástak le két méter mély­ségbe a munkások, amikor a földből sűrű ködszerű gáz tört fel és a levegő megtelt a petró­leum átható, jellegzetes szagá­val. A munkások ijedten ugrottak ki a gödörből és figyelmeztették egymást: emberek, senki se gyújt­son pipára, mert még felrobba­nunk ! Az első ijedelem csillapultával visszamentek a kúthoz és látták, hogy a vízzel együtt diónagy­ságú darabokban tör fel a sűrű olajos anyag, lassan szétbomlik a víz színén és vastag rétegben színezi be azt. Azonnal abbahagyták a mun­kát is és a munkavezető besietett a városba, hogy értesítse a pol­gármestert a történtekről. Braun Károly azonnal kiment a szőlőbe és meglepetéssel nézte a ritka jelenséget. A dolgot a- zonban nem tartotta kívánatos­nak publikálni mindaddig, amíg szakvéleményt nem szerez a je­lenségek komolyságát és értékét Illetően. Mit mond a főgeológus? Rögtön értesítette tehát Schré­ter Zoltán állami főgeolőgust, aki állami megbízásból éppen kő­olajkutatásokat végez a Mátrá­ba. Schréter a hír vétele után vonatra ült és tegnap délután az öt órai vonattal Egerbe ér­érkezett. Az állomáson már vár­ta a polgármester kocsija, amely a főgeolőgust azonnal a hely­színre vitte. Schréter Zoltán tü­zetesen megvizsgálta a jelensé­geket s munkatársunknak az es­te folyamán már alkalma volt a főgeológus szakvéleményét hal­lani. — A kőolaj nyomai — mon­dotta Schréter Zoltán — kétség- | telenül megállapíthatók a föld

Next

/
Oldalképek
Tartalom